Csukás István: Ülj ide mellém

Csukás István: Ülj ide mellém

Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem az utat,
mely hozzád vezetett.

Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Yiruma, (이루마) – River Flows in You

44 éve, ezen a napon született Yiruma, nemzetközileg ismert zongorista.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!

Yiruma (születési neve: I Ruma, koreaiul: 이루마; Dél-Korea, 1978. február 15. –) nemzetközileg ismert zongorista és zeneszerző.

Lackfi János: Újévi kéregető

Lackfi János: Újévi kéregető

Adjon az, kit kérve kérek,

Öreg évnél újabb évet,

Igazságot, hozzá érvet,

Terhektől ne kapjak sérvet,

Sok örömet, kevés mérget,

A szívekre vékony kérget,

Az almákba sovány férget,

Jusson és maradjon étek,

Felvágottból dupla réteg,

Elkerüljön vaskos vétek,

Ne károgjon varjú néktek,

Ne járjon rosszkedv felétek.

Se finánc az adó végett,

Legyen szesz és vágy, mely éget,

Az öröm ne érjen véget,

Legyen kisbárány, mely béget.

Kívánok szép föstött képet,

Égboltból mindig csak kéket,

Szövetből végtelen véget,

Bort, búzát és békességet,

Bölömbikát, banyát, béget,

Halom betűt, nem csak béket,

S még sok mást, mit én nem kérek…

Lackfi János (születési neve: Oláh János; Budapest, 1971. május 18. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.

ahol.

Ahol út van,
ott akadály is.
Ahol akadály van,
ott erő.
Ahol erő,
ott a hit is.
Ahol hit van,
ott a cél,
s ott a minden,
amit a lelked mélyén
kerestél.

Papp Ádám (1992. Budapest – ) ifjú kőbányai költő.

Hivatalos facebook oldal itt.
Hivatalos weboldal itt.

Felemás zokni, egyforma szeretet!

Felemás zokni, egyforma szeretet!

Március 21. a Down-szindróma világnapja. A mai napon viselj Te is felemás, feltűnő színű zoknit, hiszen a segítségnyújtás, az egymásra való odafigyelés, a másik elfogadása a lehető legtöbb és legfontosabb, amit egymásért tehetünk!

Ami még a felemás zokninál is fontosabb, az a megismerése és megértése a Down-szindrómának!

Olvass tovább!

A Down-szindróma egy veleszületett genetikai, pontosabban kromoszóma-eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. VÉLETLENÜL ALAKUL KI.

A Down-szindrómával élő gyermekeknek és felnőtteknek a legtöbb esetben ugyanolyan céljaik és vágyaik vannak, mint ép társaiknak: szeretnének boldog életet élni, szeretni, tanulni, elfogadott és elismert tagjai lenni a közösségnek.

A Down-szindróma nem betegség, hanem állapot, amely nagymértékben javítható, főként kora gyermekkori fejlesztések segítségével!

Mindannyiunknak nagy felelősségünk van ebben!

Miért pont a zokni? Két egymás mellé rakott zokni pont olyan, mint egy kromoszóma, a Down-szindrómás embereknek pedig a 21. kromoszómájukon pont egy “pár zoknival” több van.

És miért felemás, színes? Azért, mert velük a világ sokkal színesebb!

Március 21. nemcsak a tavasz első napja, hanem egyben a Down Világnap is.  Világszerte fontosnak tartják, hogy a világnapon keresztül felhívják a figyelmet a fogyatékossággal élők problémáira, az elfogadásra és a bennük rejlő lehetőségekre.

A tünetegyüttest a XIX. században írta le John Langdon Down, angol orvos, akit az 1866-ban kiadott tudományos munkájának köszönhetően a Down-szindróma „keresztapjának” tekintenek. Bár mások is felismerték a rendellenesség jellemzőit, Down volt az, aki különálló tünetegyüttesként írta le.

MIÉRT FONTOS A VILÁGNAP?

Az eredeti ötlet Stylianos E. Antonarakis genetikustól származik.  Az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést, és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek teljes életet. Ezen a napon jellemzően olyan események zajlanak, amelyek felhívják a figyelmet a Down-szindrómások teljesítményére, és támogatják a függetlenségüket, önképviseletüket és döntési szabadságukat.

Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től rendeznek nagyszabású ünnepséget Budapesten. A Down Világnap mára országos eseménnyé nőtte ki magát és a budapesti rendezvények mellett számos más városban is megemlékeznek a világnapról. 2016-ban a Down-szindróma világnapja alkalmából Budapesten megrendezték az 1. Nemzetközi Kromoszóma Karnevált, ahol a jótékonysági séta mellett érdekes családi programok és koncertek is várták az érdeklődőket.

Az ENSZ közgyűlésének harmadik bizottsága 2011. november 10-én tartott ülésén elfogadta, hogy 2012-től március 21. a Down-szindróma világnapja legyen. 2012-től kezdődően az ENSZ felhívja minden tagállamát, a nemzetközi szervezeteket, valamint a civil társadalmat, hogy ünnepeljék meg a Down-szindróma világnapját, és aktívan járuljanak hozzá, hogy a társadalom felfigyeljen a Down-szindrómásokra. Ez hatalmas lépés a Down-szindrómások, családtagjaik, az értük dolgozók és mindenki számára, aki azt szeretné, hogy a Down-szindrómások életminősége javuljon és emberi jogaik ne sérüljenek.

MI JELLEMZŐ A KÓRKÉP GENOTÍPUSÁRA?

A Down-szindróma három fő formáját különböztetjük meg, melyek a 21-es triszómia, transzlokáció, és mozaicizmus. A genotípustól függetlenül, az érintett személyek összes vagy néhány sejtjében jelen van a 21-es kromoszóma egy kritikus darabja. A plusz genetikai anyag megzavarja az egyén fejlődését, és az erre jellemző tünetek kialakulásához vezet.

Forrás: Semmelweiss Egyetem

A Down-szindróma (kevésbé szakszerűen, pontatlanabbul Down‑kór,^[1] vagy régi nevén mongol idiotizmus^[2]) egy veleszületett kromoszóma-eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. Többnyire középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár, és különböző egészségi problémákkal társulhat.

A Down-szindróma nevét John Langdon Down angol orvos után kapta, aki 1866-ban elsőként írta le klinikailag a tünetegyüttest. Langdon egyes külső antropológiai megjelenésből eredő hasonlóságok alapján (a „mandulavágású” szemforma, belső szemzugban megjelenő úgynevezett mongolredő, lapos széles orrnyereg és rövid orr, valamint a lapos arc és arccsont, fogsor, fogak alakja és formája, lapos tarkó, a test méretéhez képest rövidebb végtagok) helytelenül úgy gondolta, a betegség lényege a mongoloid nagyrasszra való visszaütés, ebből ered a hibás és ma már elfogadhatatlan „mongoloid idióta” („mongolidiotizmus”, „mongolizmus”) elnevezés.

visszavonulás

Az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe.

1841 éve, ezen a napon halt meg Marcus Aurelius római császár, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Imperator Caesar Marcus Aurelius Verus Augustus, általánosan elterjedt néven Marcus Aurelius császár, született Marcus Annius Catillius Severus (Róma, 121. április 26. – Vindobona vagy Sirmium, 180. március 17.) – a Római Birodalom császára (161. március 7. – 180. március 17.)

Farkas Árpád – A vándor

Farkas Árpád – A vándor

Bizony majd egyszer én is elmegyek,
vénen talán, ha szívinfarktus, rák,
a kegyes májcirózis s egyéb nyavalyák
nem jönnek értem – csak e lengeteg,
léptem vigyázó hársfarengeteg.

Mezítláb mennék – óvnak is nagyon:
talpégetõ az út e századvégen át;
nyûtt bakancsom vállamon átdobom,
megrághatják botom az útszéli kutyák,
a könnyû félszeknek is ott a horgasin,
s árnyékként elkísérnek ellenségeim.

Voltam, ki voltam: végekrõl való
konok és büszke fajta, aki verebet
s kõszáli sast tenyérbõl etetett,
aki bátran gázolt a Semmibe,
bár bakancsában dobogott szíve.

A lábbelit, azt persze vinni kell;
bár nem megyünk messzire – csak kikel
belõle s hazaszáll egy seregélycsapat,
míg kapcám szárítom a Hold alatt.

De hitemet s háznépem nem hagyom:
egy bakancs-szegnyi csóré csillagon
tüzet rakok, s felhunyorognak, ím,
fényére az én ivadékaim.

2 napja halt meg Farkas Árpád erdélyi magyar író, költő.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Farkas Árpád (Siménfalva, 1944. április 3. – Sepsiszentgyörgy, 2021. február 7.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

gyermek. virág.

“A gyermekek olyanok, mint a virágok.

Az egyiket sokat kell öntözni, a másikat csak ritkán szabad.

Az egyik a sok napot kedveli, a másik árnyékos helyen is virágzik.

Vannak könnyen alkalmazkodók és érzékenyebbek.

Ha mindegyikkel ugyanúgy bánok, az egyik kivirul, a másik elszárad.

Mindegyiknek van levele, szára, virága – hasonlóak, de mégis különbözőek.

Mindegyikük gondoskodásra éhezik, egyéni bánásmódra.

Nem attól fejlődnek, hogy mellettük ülök egész nap, hanem attól, hogy a számukra megfelelő gondoskodást kapják.

Van köztük árvácska, petúnia, muskátli, leander, krókusz, kardvirág és rózsa.

Az egyik hamarabb nyílik ki, a másik később, de mindegyik különleges, mindegyik egyedi.

Nem hasonlíthatom össze őket egymással.

Nem jobb a hatalmas kardvirág, mint az apró árvácska.

Csak más.

Nem erőltethetem, hogy virágozzék hamarabb a rózsa, hiszen az árvácska már rég kibújt, most már neki is itt lenne az ideje.

Csak annyit tehetek, hogy megismerem őket, rájövök, hogyan érzik a legjobban magukat a kertemben, a nekik megfelelő, egyéni módon gondoskodom róluk, és gyönyörködöm bennük, ahogyan nőnek, erősödnek, kivirágzanak.”

Friedrich Wilhelm August Fröbel (Oberweißbach, 1782. április 21. – Marienthal, 1852. június 21.) német pedagógus, Pestalozzi diákja.

jutalom.

Nincs egyéb dics s érdem, mint az önérzet, s a mások művelődése s boldogsága előmozdítása s emelése tudatából eredő beljutalom.

161 éve, ezen a napon halt meg Bólyai János magyar matematikus.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben tanítványa. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”.

A zen életmód egyszerű szabályai

A zen életmód egyszerű szabályai

Az első szabály: Egyszerre csak egy dologgal foglalkozz. Ha eszel, egyél. Ha fürdesz, csak fürödj. Ne akarj evés vagy fürdés alatt más dolgokat is ellátni.

A második nagyon egyszerű szabálya: Lassan és tudatosan tégy mindent! Egyszerre csak egy dologgal foglalkozz, ne siess vele, csináld lassan. Cselekedeteid ne véletlenszerűek legyenek, hanem tudatosak. Ehhez gyakorlás szükséges, de segít egy dologra fókuszálni.

A zen életmód harmadik egyszerű szabálya: Mindent amit teszel, fejezz be. Légy ott teljes elméddel, és amíg nem végeztél, ne kezdj bele másba. Ha mindenképp muszáj új tevékenységbe fognod, legalább pakold el a félbehagyott dolgot az útból, tisztítsd meg a terepet.

Ha szendvicset készítesz, ne kezdd el enni addig, míg el nem takarítottad az előkészületek maradványait, el nem mostad az edényt és le nem törölted az asztalt. Csak miután elvégeztél egy műveletet, tudsz igazán az új dologra koncentrálni.

A zen életmód negyedik egyszerű szabálya: Tégy kevesebbet! Egy zen szerzetes napja sosem léha. Korán kel, és az egész nap munkával telik. Azonban nincs hosszú listája az elvégzendőkről, csupán néhány dolgot tűz ki egy napra, és nem többet. Így oda tud figyelni mindenre, amit tesz, jobban koncentrál rájuk, lassabban és teljesebben végzi el a feladatokat. Nem rohan, nem stresszel, ott van gondolatban is!

A zen életmód ötödik egyszerű szabálya: tégy üresjáratokat a dolgok közé. Mindig hagyj elég időt befejezni egy tevékenységet. Ne ütemezz két tevékenységet időben túl közel egymáshoz. Ezáltal nyugodtabb lehetsz akkor is, ha valami tovább tartana, mint tervezted.

A mosoly olyan, mint egy ablakban felgyúló fény, amellyel a lélek jelzi, hogy a szív otthon van.

Teremts meg minden boldogságot, amit megteremthetsz; szüntess meg minden gyötrelmet, amit megszüntethet.

A zen (avagy zen buddhizmus) a mahájána buddhizmust követő iskolák összefoglaló japán elnevezése. Eredetileg Indiában gyakorolták dhjána (dhyāna, ध्यान) néven, ami Kínában csan (禪) néven vált ismertté, majd innen terjedt tovább Koreába, Japánba, és Vietnámba. A zenben különleges hangsúlyt kap a zazen néven ismert ülőmeditáció. Habár sok követője testi-szellemi gyakorlásnak tartja, a zent sokan vallásnak, illetve filozófiai rendszernek tekinti.

BUÉK

B orongós napok tűnjetek tova,
O kkal szomorú ne legyél soha!
L épteid kísérje töretlen szerencse,
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai,
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő,
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

É vek ha múltok, ha elszálltok napok,
V idámságot, örömet számolatlan adjatok!
E lfusson most az óévnek malaca,
T öbbé ne legyen senkinek panasza!

K erüljön betegség, bánat messzire,
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe!
V ágyaid sorra valóra váljanak,
Á lnok szavak többé ne bántsanak!
N övekedjen az igaz barátok tábora,
O kosan élj, ne legyél ostoba!
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!

Reményik Sándor: Béke

Reményik Sándor: Béke

Valami furcsa összehangolódás,
Valami ritka rend –
Széthúzó erők erős egyensúlya,
Mély belső bizonyosság idebent –
Bizonyosság arról, hogy élni jó,
Szenvedni elkerülhetetlen,
Szeretni tisztán: megistenülés,
Meghalni szép –
S a Kifejezést meglelni mindezekhez,
Megtalálni a felséges Igét:
Az Igét mindezekhez:
A Béke ez.
Orkán ordíthat aztán odakünt,
Robbanhat ezer bomba: kárbament,
De kárt nem okozott.
Bent:
Csend.
A Béke itt kezdődik.
Bent:
Csend.
Isten hozott.

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Heltai Jenő: Kérdőív

Heltai Jenő: Kérdőív

Mikor elnémul megkínzott szived,
Eléd teszik a nagy kérdőivet.

Mit mozdulatlan ajkad elsóhajt,
A láthatatlan jegyző jegyzi majd.

Mit fogsz felelni — mert felelni kell! —
Az életedet hol hibáztad el?

Hol kanyarodtál balra jobb helyett?
Felelj! Tudod az átkozott helyet?

Ha menned adná isteni csoda,
Mondd: visszamennél még egyszer oda?

Veszett fejszének hajszolva nyelét,
Az út robotját újra kezdenéd?

Míg űz a vágy és sarkantyúz a gond,
Megfutni mernél még egy Maratont?

Mindaz mi hitvány, hazug, és hamis,
Végigcsinálnád, mondd, másodszor is?

Miért? Miért? Új célokért? Avagy
Azért, hogy eljuss oda, hol ma vagy?

Hogy elfelejtve minden régi kínt,
Rimánkodhass és harcolhass megint?

Ezért a díjul zsugorin kimért
Keserves, édes, pici életért?

149 éve ezen a napon született Heltai Jenő, író, költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Heltai Jenő (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.) író, költő, újságíró, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.

A hét görög bölcs mondásai – Pittakosz

A hét görög bölcs mondásai – Pittakosz

Ismerd fel a kellő pillanatot.
Terveidről ne beszélj korán: ha nem sikerülnek, nem fognak kinevetni.
Amit nem kívánsz mástól, azt magad se tedd senkinek.
A rád bízott javakat add vissza.
A nyerészkedés kielégíthetetlen.

– Pittakosz (Hamvas Béla Anthologia humana, 44.)

A mütilénéi Pittakoszról az a legenda maradt fenn, hogy egyszer megkérdezte egy barátjától, miért nem nősül meg, mire az azt felelte:
– Ha a szép nőt veszek el, másokkal kell osztoznom rajta, ha csúnyát, büntetést veszek magamra.
Mire Pittakosz így válaszolt:
– Ez igaz. Azonban emiatt nem érdemes egyedül maradnod. Ha szép nőt veszel el, az nem büntetés, ha csúnyát veszel el, nem kell osztoznod rajta másokkal.

A hét bölcs az i. e. 7–6. században élt görög gondolkodók csoportja. Hírnevük okán mind több életbölcsességet tartalmazó levelet és mondást tulajdonítottak nekik, az ezeket egyesítő gyűjteményekből a Ióannész Sztobaiosz és Diogenész Laertiosz műveiben fennmaradó részletek a leginkább ismertek. Plutarkhosz a „Tón hepta szophón szümposzion” (A hét bölcs lakomája), valamint Ausonius „Ludus septem sapientum” (A hét bölcs vetélkedése) című művei a legendák irodalmi feldolgozásai.

A hét bölcs motívuma valószínűleg a sumer hagyományból ered, ahol az apkalluk tisztelete igen ősi múltra tekint vissza.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

siker. érték. ember.

“Ne akarj sikeres ember lenni. Legyél inkább értékes ember!”

“Try not to become a man of success but rather try to become a man of value.”

Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”.