március 2016 havi bejegyzések

Szerző:

senki. mindenki.

Ülök és sírok a parkban egy padon…
Sajnálkozva odalép hozzám egy kisfiú és megkérdezi :
– Miért sírsz?
– Mert azt hiszem senkinek sem kellek kicsim – mondom neki.
Erre a homlokát ráncolva elmegye… majd kicsit később újra visszajön hozzám:
– És mondd, biztos, hogy mindenkitől megkérdezted?

Szerző:

Misztrál, Dsida Jenő: Tavaszi ujjongás

Misztrál, Dsida Jenő: Tavaszi ujjongás

Tarka virágnak
Illata kábít, –
Édes a méz mit
Kelyhe kinál;
Lebben a lepke,
Röppen a méh –
Sok kicsi vándor
Kedvese ajkán
Csókra talál.

Nincs ma halál,
Él ma a földön
Mit csak az Isten
Élni teremtett; –
Harsog a himnusz,
Hangos a táj! –
Semmi se fáj,
Minden örömre,
Tűzlobogásra
Szítja a lelket…

Újra születtünk
Zöld lobogóval
Lepkefogóval
Táncra megint!
Csókot a földnek,
Csókot a fának,
Csókot a rügynek,
Mert a hatalmas
Égi Jövendő
Hírnöke mind!

Hallga, mi szépen
Csendül a nóta,
Csörtet a csermely,
Csattan a csók!
Messze az erdő
Lombjai közt a
Nyár keze int! –
Hirdeti minden,
Hirdetem én is,
Itt a tavasz!

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

A Misztrál együttes hazai és külföldi költők verseit zenésíti meg sajátos hangon. Az együttes 1997-ben alakult. Magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek repertoárjukon. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek a ma divatos világzenei irányzatokkal is. Dalaik egyre inkább önálló minőséget, sajátos „Misztrál-hangzást” hordoznak. A kimagasló vokális képességű, számos akusztikus hangszert megszólaltató együttes tagjai különböző zenei érdeklődésűek. Ez az indíttatásbeli színesség – az ősiséget idéző motívumoktól a kortárs hangzású elemek alkalmazásáig terjed. Az együttes tagjai tudatosan vállalják a legkülönbözőbb versek által meghívott zenei megvalósítások sokszínűségét. Versválasztásaikban fontos szerepet játszik az európai és a magyar történelem iránti érdeklődés. A magyar költészet megszólaltatása mellett több alkalommal merítettek az európai költészet kincsestárából is (Baudelaire, Garcia Lorca, Villon, Gabriella Mistral). Az elmúlt esztendőkben megjelentetett hordozók (CD és DVD), valamint Budapesthez közel, a Dunakanyar szívében, Nagymaroson létrehozott és mára hagyománnyá vált Regejáró Misztrál fesztivál mellett, országos klubhálózatot is létrehoztak. Országjáró koncertjeik sokasága mellett számos alkalommal jártak külföldön is – Erdélytől az Egyesült Államokig.

Saját honlap : misztral.hu

Szerző:

Kicsi Hang, Pilinszky János : Harmadnapon

Kicsi Hang, Pilinszky János : Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

Kicsi Hang hivatalos facebook oldal itt.

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, mivel a Nyugat, s szellemi utódjának a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold körül csoportosultak.

Szerző:

A feltámadás hitében

irasok gondolatok

Feltámadás a liptószentandrási fõoltárról, török, német, cseh és magyar katona ábrázolással 1512 – A magyarok krónikája.

A feltámadással kapcsolatban a hogyan mozgatja a fantáziánkat, és hajlamosak vagyunk arra, hogy a feltámadás tényének elfogadását is ettől tegyük függővé. A feltámadásnak mint eseménynek nincs tanúja, csak magának a Feltámadottnak. A kenetekkel felszerelkezett asszonyok és az apostolok is már csak! a feltámadt Jézussal találkoztak.

A földi, romlandó élet kimúlásánál is jelen lehetünk ugyan, de hogy akkor, abban a pillanatban valójában mi is történik, azt nem tudhatjuk. Ez nem a mindent felboncoló okoskodásra tartozik. A kimúlást is csak megélve, és nem valaki máson vizsgálgatva érthetjük meg.

View original post 453 további szó

Szerző:

Feltámadás

irasok gondolatok

Jézus feltámadását ünnepeljük.

A magunk módján.

Aki egyféleképpen vallásos, az részt vesz az ünnepi istentiszteleten, aki másféleképpen vallásos, annak az ünnepi mise fényes, zengő-bongó feltámadási szertartással és világra szóló körmenettel folytatódik.

Hiszen éppen ez a körmenet, vagy ahogy egynéhány helyen nevezik, a „kikerülés” értelme és lényege: a feltámadás hírét, örömét kivinni a nagyvilágba.

Ünnepel a tételes vallásokon túli szélesebb réteg is, ha mással nem, hát legalább a bőségesebb, gazdagabb, finomabb ételekkel. Nagy általánosságban azonban a szokások megtartásával ünnepelnek, ünnepelünk, és ebben benne van az említett vallásos motívum és minden más is, amit előszeretettel nevezünk hagyománynak.

Pedig a szokások már nagyon sok esetben csak éppen köszönő viszonyban vannak a hagyománnyal, vagy még abban sem.

View original post 548 további szó

Szerző:

húsvét. mint a vallás ünnepe.

A húsvét a vallás ünnepe.

A vallás ad híveinek megnyugvást, hitet, föltámadást és mennybéli üdvösséget, nagypéntek pedig adja az emberi dokumentumok dokumentumát, a keresztrefeszítés igazságát, az apostolság tanulságait…

Oh, boldogok a hívők, kik ma sírnak, zokognak, de tudják, hogy már holnap este hallelujázni fognak.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

 

Szerző:

Dsida Jenő : Nagypénteki ima

Dsida Jenő : Nagypénteki ima

Uram, csúfoltak,
Kínoztak Téged
Aki szerettél
Minden szenvedőt.
Szegekkel vert a
Világ keresztre,
Aki mindig csak
Vigasztaltad őt.
Mi jót is tettem
Én a világnak,
Sok-sok napomon?
Csúfolnak?
Kínoznak?
Szegeznek engem?
Mért panaszkodom?
Uram, bocsáss meg!
Haragban égni
Nincs okom;
Egyebet kérni
Nincs jogom;
Uram, csak áldlak,
Nem panaszkodom.
1924. április 18.

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

Szerző:

Pilinszky János : Keresztről keresztre

Pilinszky János : Keresztről keresztre

(részlet)

Az ember itt a földön nem is annyira
lépésről lépésre vándorol,
mint inkább keresztről keresztre száll.
Már geometriai formáját tekintve is a kereszt:
találkozás és ellentét, tiszta ellentmondás.
Tragikum és reménység egyszerre.
A teljes elhagyatottságnak és
kiszolgáltatottságnak ama metszőpontja,
ahol a lélek egyedül képes önmagát végül is
egészében és véglegesen Isten kezére adni.

Az első kereszt a gyerekkor keresztje.
Félelembõl és bizalomból ácsolták.

A második kereszt a kamaszkoré.
Egyik ágának fölismerés,
másik ágának tévelygés a neve.

A harmadik kereszt a felnőttkor keresztje.
Széthúzó találkozó két ága.
Most kell beilleszkednünk a világba,
s ugyanakkor megtanulnunk lemondani róla.

Az utolsó kereszt az öregkoré.
A legsúlyosabb és a legkönnyebb kereszt,
mivel az utolsó.
Olajfák kertje, agónia a neve. „ A többi kegyelem.
A többi tiszta csend…”
A többi: a kereszt, minden ellentmondás fölülmúlása,
végleges elnémulása. Végre és végül a béke-
mindennel és mindenkivel.

A kereszt tragikus metszőpontja ugyanis
legfőbb vigaszunk, reménységünk helye is.
S hogy ez a találkozás lehetséges,
arra csak az a magyarázat van.
Az, hogy túl mindenen, már itt a Földön
egyek vagyunk az Atyában.

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, mivel a Nyugat, s szellemi utódjának a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapoknak is.

Szerző:

Dsida Jenő : Nagycsütörtök

Dsida Jenő : Nagycsütörtök

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek,
s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem
a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt, és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indul
végzetes földön, csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis, szembe sorssal,
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek.
A sűrű füst, mint roppant denevérszárny
legyintett arccul.
Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem. Szerettem volna
néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt….
Péter aludt, János aludt, Jakab aludt,
Máté aludt, és mind aludtak….
Kövér csöppek indultak homlokomról,
és vigicsurogtak gyűrödt arcomon….

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

Lukács Sándor (Miskolc, 1947. július 21. –) Kossuth– és Jászai Mari-díjas magyar színész, költő, érdemes és kiváló művész.

A Misztrál együttes hazai és külföldi költők verseit zenésíti meg sajátos hangon. Az együttes 1997-ben alakult. Magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek repertoárjukon. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek a ma divatos világzenei irányzatokkal is. Dalaik egyre inkább önálló minőséget, sajátos „Misztrál-hangzást” hordoznak. A kimagasló vokális képességű, számos akusztikus hangszert megszólaltató együttes tagjai különböző zenei érdeklődésűek. Ez az indíttatásbeli színesség – az ősiséget idéző motívumoktól a kortárs hangzású elemek alkalmazásáig terjed. Az együttes tagjai tudatosan vállalják a legkülönbözőbb versek által meghívott zenei megvalósítások sokszínűségét. Versválasztásaikban fontos szerepet játszik az európai és a magyar történelem iránti érdeklődés. A magyar költészet megszólaltatása mellett több alkalommal merítettek az európai költészet kincsestárából is (Baudelaire, Garcia Lorca, Villon, Gabriella Mistral). Az elmúlt esztendőkben megjelentetett hordozók (CD és DVD), valamint Budapesthez közel, a Dunakanyar szívében, Nagymaroson létrehozott és mára hagyománnyá vált Regejáró Misztrál fesztivál mellett, országos klubhálózatot is létrehoztak. Országjáró koncertjeik sokasága mellett számos alkalommal jártak külföldön is – Erdélytől az Egyesült Államokig.

Saját honlap : misztral.hu

Szerző:

Magashegyi Underground, Beck Zoli – Árnyékok

Magashegyi Underground, Beck Zoli – Árnyékok

Hát elszöktem az aszfaltromok alól
Mert hallottam az erdő zúgását
Te úgy jöttél, mint víz elé sziklafal
Az örvénylő idő kővé vált
Csend nőtte be azóta a mohát
Nincs többé napfényből függőágy
Nincs illat már, nincs szín a fák ágain
Egy megsárgult fényképről nézek rád

Úgy volt, hogy egyszer majd látom
Az árnyékom úgy lép elém
Hogy ott áll színes ruhában
Hogy én ő vagyok ő meg én

Folyt lüktetve a medrében a patak
Szél fésült meg és karcolt minden ág
Egy ösztönláng azt mondta: nincs már tovább
Csak felgyulladt, és rögtön elfújták
Nézd, hogy issza a gyökér be az esőt
Mint ottfelejtett ócska fürdőkád
Emlékezz, égjen beléd jól a kép
Kövessen, mint test az árnyékát

Úgy volt, hogy egyszer majd látom
Az árnyékom úgy lép elém
Hogy ott áll színes ruhában
Hogy én ő vagyok ő meg én

2x
Úgy volt, hogy egyszer még látlak
Árnyék vagy úgy lépsz elém
Nézed csak színes ruhában
Hogyan leszek az árnyékod én

A Magashegyi Underground egy magyar alternatív rock együttes.

Magashegyi Underground
Információk
Eredet : Magyarország Budapest, Magyarország
Aktív évek : 2004, 2006 – 2008, 2009 – napjainkig, Műfaj : alternatív rock
Kiadó : CLS Records, Tom-Tom Records
Tagok : Bocskor Bíborka, Fűrész Gábor, Fodor Máriusz, Szepesi Mátyás, Toldi Miklós
Továbbá : Tariska Szabolcs
Korábbi tagok : Kardos-Horváth János, Demeter Zoltán

Beck Zoltán (Devecser, 1971. szeptember 1. –), a 30Y rockegyüttes alapítója, valamint énekes-gitárosa. A zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként

Szerző:

Buzaiak és az Eszterlánc : Mezőségi népzene

Buzaiak és az Eszterlánc  : Mezőségi népzene

A kalapom fekete

a kalapom fekete de fekete
darutollu van benne de van benne
daru tolla lehajlott a szeretőm elhagyott
a szeretőm az a csalfa elhagyott

úgy szeretlek mint a mákos kalácsot
gyere ide csókoljam meg a szádot
gyere ide jer ide hadd üljek az öledbe
hogy nézzek a két fekete szemedbe

***

kolozsvári kaszárnya
oda leszek bezárva
gyere rózsám váltsál ki
ne hagyjál a kolozsvári kaszárnyába hervadni

kiváltlak én ki ki ki
nem hagylak elhervadni
eladom a jegykendőm
kiváltom a kolozsvári kaszárnyából a szeretőm

***

édesanyám a kendőm
kéreti a szeretőm
jól van lányom add oda
én is úgy adtam oda
tizenhatesztendős koromba

nagygazda volt az apám
nagy örökség maradt rám
hat ökörnek kötele
három vasvilla nyele
szállt a szegény árva fejemre

***

erdőben erdőben szép kerek erdőben
epret szed a babám rózsás kötényébe
szedjed babám szedjed hogy el ne hervadjon
hogy a mi szerelmünk félbe ne szakadjon

nem zörög a levél ha a szél nem fújja
szerettelek babám az isten is tudja
titok a szerelem félek az édesanyádtól
ha elvárod babám elveszlek a nyáron

***

kaszárnya kaszárnya sűrű ablak rajta de sorjába
sűrű ablak hideg szél fúj be rajta be rajta
sötét az éjszaka sehol se találom a galambom

zöld erdőbe jártam ibolyát gyomláltam de gyomláltam
gyomláld babám verjen meg a teremtő teremtő
teérted halok meg nemsokára elzár a temető

zavaros a tisza nem akar megszárni de megszárni
haragszik a rózsám nem akar szóllani de szóllani
szóljál babám verjen meg a teremtő teremtő
teérted halok meg nemsokára elzár a temető

Saját honlap itt.

Szerző:

zene. szöveg.

Frank Ocean

Ha boldog vagy élvezed a zenét.
De ha szomorú vagy megérted a szöveget.

When you’re happy you enjoy the music.
But when you’re sad you understand the lyrics.

Christopher Francis “Frank” Ocean (született Christopher Edwin Breaux;1987. október 28 – ) New Orleans, Lousina állami amerikai énekes, dalszerzős és rapper.

Szerző:

méltóság. önbecsülés.

Jorge Bucay

Az ember méltósága, önbecsülése olyan drága kincs, hogy ha azzal fizetünk, mindig túl nagy árat fizetünk.

Jorge Bucay (1949. október 30. — ) argentin pszichoterapeuta és író.

Szerző:

alázat. engedelmesség. megváltás.

Dürer : Pál és Márk

Virágvasárnap, Szentlecke Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből, Fil 2,6-11

Testvéreim!

Krisztus Jézus, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez.

Megalázta önmagát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.

Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.

Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál levele a philippibeliekhez a Biblia újszövetségi iratainak részét képező levél.