lélekszikra

“Az ember a legmagasabb szellemmel azonos abban, amit Eckehart mester lélekszikrának nevez, és ez, mint a hinduk tanítják, az ember igazi lénye, az Átman, nem teremtett, öröktől fogva létező és elmúlhatatlan. De az ember teremtmény is, született és meghal. Ha pedig teremtmény, nem tud meglenni önmagából.

Az ember kiszolgáltatott múlandóságának jele, hogy fennmaradásához erőket kell magába vennie, vagyis táplálkoznia kell. Viszont amit megeszik és megiszik, az sem más, mint Brahman, mint a hinduk mondják. Mert a táplálék Brahman, tanítják az Upanisádok. A táplálék Brahman; emellett ki kell tartani. Ezért fontosak az érzékek.

Amit mesterem, John Cowper Powys az érzékek védelmében írt, azt az utolsó betűig megtanultam, és követem. Valószínűleg az egész világirodalomban alig van megrendítőbb jelenet, mint Geard polgármesteré, aki Powys Glastonbury-regényében húsvét vasárnapján hatalmas kenyeret vesz hóna alá, a kancsóba bort tölt, kimegy a kertbe a virágzó fák alá, letérdel, a kenyérből kolosszális darabokat tör, magába tömi, és hosszú kortyokban issza rá a bort, miközben a feltámadásra gondol, és könnyei patakzanak. Ez az úrvacsora. Szememben ez az ember csillapíthatatlan Brahman-éhségének grandiózus ábrázolása, sokkal több, mint bármiféle önmegtagadás.”

–Hamvas Béla: Cseresznyét szedni

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

Eckhart mester (kb. 1260 – 1327/1328), Meister Eckhartː középkori keresztény misztikus gondolkodó.

Eckhart Domonkos-rendi szerzetesként Párizsban tanult. Német és latin nyelven írt beszédeket, fő műve az Opus tripartitum, ami még nem jelent meg nyomtatásban. A németül írt beszédeit – tekintettel a hallgatóságra – igen szívhez szóló nyelven írta.

Eckhart Istenről alkotott fogalma a neoplatonikus gondolkodás nyomait viseli magán.

megváltás

“A megváltás az a tevékenység, amely az ember helyett az első és elhatározó lépést megteszi. Aki az ember helyett a jóvátételre az első lépést megteszi, a messiás…

A megváltás azt jelenti, hogy a megváltó a jóvátételt az ember helyett elvégzi. Ennek a jóvátételnek, vagyis a megváltásnak éppen ezért jelképe a Golgota és a kereszt, más szóval, az áldozat…

Megváltás a jóvátételtől való megváltás – az ember helyett adósságát kifizetik –, és ez akkor válik érvényessé, ha az ember ezt megérti és elfogadja, de az elfogadás attól függ, hogy az ember hűségével a megváltóhoz csatlakozik vagy sem. Hűség (emunah, pisztisz, fides) az Evangélium alapszava, nem pedig a hit (faith, foi, Glaube).”

–Hamvas Béla: Scientia sacra II. (Életműsorozat 10. kötet)

megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.

Bibliában használt szó arra utal, hogy Isten kiváltja, kiszabadítja népét.

kereszténységben a megváltás mint a bűntől, s ennek következményeitől való megszabadítás, Krisztus, a Megváltó érdeme által. Arra utal, hogy Krisztus a szenvedésével és halálával kiérdemelte, hogy a megtérő emberek szabaddá váljanak minden bűntől, és a bűnt követő “örök halál”tól.

A megváltás egyfelől Krisztus kereszthalálával ment végbe, másfelől a Krisztusba vetett élő hit, a megtérés és keresztség által valósul meg.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

szabad.

Egyszer. Mindig csak egyszer.
Mindig először, mindig utoljára.
Nem a törvényt keresni.
Szabadnak lenni.
Nem alkalmazkodni.
Elhatározni.
Nem a megszokás.
A váratlan.
A kaland.
A veszély.
A kockázat.
A bátorság… a küszöbön állni.
Folytonos átlépésben lenni.
Élve meghalni, vagy meghalva élni.
Aki ezt elérte, szabad.
És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet.

122 éve ezen a napon született Hamvas Béla magyar író, filozófus, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

megváltani

Ez a tevékenység: a lehullottat visszaemelni, az elvesztettet megtalálni, a bemocskolódottat megtisztítani, az elhomályosultat kifényesíteni, az összetörtet ismét egybeépíteni, a fellázadtat megtéríteni és megbékíteni.

Egyszóval: megváltani.

Az emberi tevékenység értelme, hogy a világot át kell emelni a szellemi világba, vagyis arannyá kell változtatni.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

belül. felül. láthatatlanban.

“A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül, és nem alul, hanem felül, és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban.”

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

önfeladás.

Nem az győz, aki kemény marad, hanem aki meglágyul és enged és befogad és felad és feloldja magát.
Az önfeladás nem a gyengeség, hanem az erő jele.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

ember. teremt.

Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit, ami nincs. Valakinek lenni a semmiből.
Nem a legkisebb, hanem a legnagyobb ellenállást keresni. Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen.

121 éve ezen a napon született Hamvas Béla magyar író, filozófus, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.