Dsida Jenő : Ha valaki jönne…

Dsida Jenő

Dsida Jenő : Ha valaki jönne…

Ha most valaki halkan idejönne,
idelopózna a hátam mögé
és megkérdezné: fáradt vagyok-é?

Kicsi kezét, mint tearózsa
szírmát finom-borzolón fürtjeimbe lökné
s én azt hinném, hogy úgy marad örökké.

Leoldaná selyempuha kendőjét
és vállamra tenné, hogy meg ne fázzam.
Ajkával mérné: nincs-e lázam?

Nem lenne szava, nézne csak,
míg én hallgatnék magamat keresve,
lelankadva egy félbemaradt versre…

S ha már szabályos lett a pihegésem
és lelkem földjén álom-eke szánt át,
-vigyázva, halkan elfödné a lámpát…

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

 

 

Császár. Flóri.

“Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rosszakaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük.

Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak.

Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent, én, a vidéki kissrác, ott lehettem-lettem valaki. Jó sorsom oda vezényelt, mert valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem”

3 éve ezen a napon halt meg Albert Flórián, magyar aranylabdás válogatott labdarugó, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Albert Flórián (Hercegszántó, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. október 31.) az egyetlen magyar aranylabdás válogatott labdarúgó, a Nemzet Sportolója. Becenevei Császár és Flóri voltak.

zár. az égbolt. újra.

Csík Zenekar (Kispál és a Borz) : Zár az égbolt

Maradunk élve, valamit mondunk,
Mi okunk van rá, aki megáll
Homokos, vizes síkon, az tudja:
Tovább kell menni, szétnézni kár,
Nem ott a parton van az a balkon
Szomorú nővel, aki talán
Szeretni tudna egy ilyen bajszost,
Aki egy cseppet se mediterrán.

R. || : Igyekezz, az égbolt zár! : ||

Talán egy déli tengeren télen
Nyirkos vaskorlát, langyos eső,
Jól van, majd holnap,
Elhagyott csónak
Aljában alszom, és elhever ő
Valami ágyon Magyarországon,
Balatonszárszón közelebbről,
Mindenki alszik, aki haragszik,
Csak abban dolgozik némi erő.

R.
Igyekezz, az égbolt zár!

Úgy volt pedig, hogy ki fogjuk bírni,
Kíváncsi voltál, hogy kibírod-e,
Úgy volt, hogy mindig a másik hal meg,
Más bolondul meg, mi meg sose,
Egy mutatványom van még, ha látom,
Hogy sokan néztek, megmutatom,
Nálam egy fénykép, tessék csak nézzék,
Bálnák a parton, de minek vajon?

A Csík Zenekar egy magyar népzenei együttes, 1988 óta a magyarországi népzenei élet egyik meghatározó szereplője.

Hivatalos honlap itt.

A Kispál és a Borz egy magyar alternatív rockegyüttes. 1987-ben alakult Pécsett. 2010-ig működött, az utolsó felállás tagjai Dióssy D. Ákos, Kispál András, Lovasi András és a zenekarral egyidős Mihalik Ábel voltak.

Hivatalos honlap itt.

Budapest Voices, Tankcsapda – Adjon az ég

hivatalos videoklipp

élőben

Budapest Voices, Tankcsapda – Adjon az ég

Amikor
Összehozta az Isten a világot,
A férfiból egy darabot kivágott,
Hogy megcsinálja neki belőle a nőt
Azóta áldják a fiúk a Teremtőt,
Aki az életnek értelmet adott. A
Történetet már mindenki hallotta.
Van aki él és akad aki halott. A
Világ a lelkét az Ördögnek eladta.
Vasárnap reggel a templomba’ tömeg.
Van aki fiatal és van egy csomó öreg.
Van aki hiszi és van aki vallja,
Hogy a születés az eleje, a halál meg az alja
Az életnek. Szerintem tévednek,
Ehhez semmi köze nincs az éveknek.
Remélem érted, amiről éneklek.
A dolgok bármikor utolérhetnek.

Bánattal vagy örömmel,
De én harcolok foggal-körömmel
Az élettel, a halállal,
Hogy a jóból egy jó nagy kanállal
Adjon az Ég,
Mindent, amit szeretnék.
Adjon az Ég…

Vasárnap reggel a templomba’ tömeg,
Van aki fiatal és van egy csomó öreg.
Van aki hiszi és van aki vallja,
Hogy van Aki a hangját hallja,
És mindent lát a szívén át,
És ha baj van, benyom egy szirénát.
Ha kinyújtod, Ő majd fogja a kezed,
És mindenen keresztül vezet.
Bánattal vagy örömmel
De én harcolok foggal-körömmel
Az élettel a halállal,
Hogy a jóból egy jó nagy kanállal
Adjon az Ég, mindent
Amit szeretnék.
Adjon az Ég…

Van aki ésszel, van aki pénzzel,
Van aki egyszerű, puszta kézzel.
Van aki tudja, van aki érti.
Van aki az életét se félti.
Van aki mindig, van aki egyszer.
Van aki gyűlöl, van akinek tetszel.
Van aki ellened, van aki érted.
Úgy kapod, ahogy kérted.
Az életedet úgy kapod, ahogy…

(3x) Adjon az ég
Mindent amit szeretnék
Adjon az ég,
Adjon az ég,
(3x) Adjon adjon az ég
Mindent amit szeretnék
Adjon az ég
Adjon az ég
Óh

A Budapest Voices a cappella együttes 2013. áprilisában alakult. 12 kiváló énekesből és egy ütőhangszeresből áll. A kórus mai magyar, úgynevezett underground zenekaroktól ad elő slágereket. Az eredeti dalokat Warnusz Zsuzsa művészeti vezető hangszereli át. A Budapest Voices első dala a Tankcsapdától az Adjon az ég, emellett már elkészült jó néhány átdolgozás, amit felvettek a Supersize Recording stúdióban. Az együttes jelenleg bemutatkozó nagylemezén dolgozik. A közönség hallhatta már a kórust a Budapest Jazz Clubban és a Fishing On Orfű Fesztiválon is.

A Tankcsapda magyar rockegyüttes, melyet 1989 februárjában alapított Debrecenben Lukács László gitáros/énekes, Buzsik György dobos és Tóth Laboncz Attila „Labi” basszusgitáros.

A zenekar kezdeti punk rock stílusába fokozatosan vegyült bele a hard rock/heavy metal hangzás, amellyel egyre szélesebb közönségréteget sikerült megszólítaniuk. A Tankcsapda egyik legfontosabb védjegyének és népszerűségük kulcsának a mára egyetlen alapítótagként megmaradt Lukács egyedi dalszövegei számítanak. A zenekar napjainkban Magyarország egyik legnépszerűbb és legsikeresebb rock zenekara.

magyar. flashmob. NYC.

Forrás : Magos Együttes facebook.

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

A zenekar 2008. március végén alakult. Elsősorban Erdély (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) és a Kis-Magyarország (Szatmár, Dunántúl) területeinek dallamait játsszák.

Az eredeti hangzás megtartása mellett a népi kultúra zenei hagyományainak művelésével is foglalkoznak. Előadásaikon hitelesen előadott népzenei összeállítások kerülnek nyilvánosságra, melyek során megfigyelhető – az adott tájegységen belül – az érintett falu zenészeinek a hatása is.

A városi táncházas közeg és a kortárs zenekarok szintén nagy mértékű befolyással bírnak egymás zenéire, így az asszimilálódás elkerülhetetlen. Ezt figyelembe véve – de újra és újra visszatérve az eredeti hangzáshoz – fejlesztik tovább a zenéjüket. Ennek alapfeltétele zenei ismereteik folyamatos bővítése és az így megszerzett tudás elmélyítése, ugyanakkor alkalmazkodniuk kell a jelen kor táncházas befolyásoltságához, valamint a külvilág hatásaihoz egyaránt.

Továbbörökítve alkalmazzák az egymástól megszerzett ismereteket pedagógiai szinten is, ezzel is törekedve önálló zenei világ kialakítására. Gyakran járnak gyűjtőutakra Erdélybe, s az így elsajátított zenei élményeket építik be a muzsikába, és ismertetik meg az adott tájegység zenei hagyományait a zenehallgatókkal.

Fontosnak tartják, hogy megőrizzék és tovább szélesítsék a különböző vidékek zenei hangulatára történő rálátást, valamint az így szerzett ismeretekre alapozott alkotást és annak kibontakoztatását, ilyen módon is nyitva tartva a magyar népzene világát az érdeklődő közönség előtt.

Tagok: Soós Csaba – hegedű Fekete Márton – brácsák Enyedi Ágnes – ének Enyedi Tamás – cimbalom Horváth Dávid – nagybőgőmegőrzését, bemutatását.

Szeretnénk megmutatni a laikus, tágabb társadalomnak is, hogy a magyar kultúra, a népzene és néptánc szeretete és ismerete mennyire fontos, és hogy ez közkincs, amit ápolni, őrizni kell, és továbbadni a jövő nemzedékének.

Megértetni a fiatalokkal, hogy ez az egész nem csak a muskátliról és a csárdás lépésről szól, hanem ugyan olyan jót lehet rá mulatni, mint bármi más, manapság divatos zenére, táncra.

Facebook oldaluk itt.

Hivatalos honlap itt.

Pio atya. jövendölés Magyarországról.

Pio atya jövendölése Magyarországról:

“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni.

Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre.

Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”

Francesco Forgione (Pietrelcina, 1887. május 25. – San Giovanni Rotondo, 1968. szeptember 23.) stigmatizált olasz római katolikus pap, kapucinus szerzetes. A Pio nevet a szerzetesrendben kapta. Pappá szentelése után Padre Pio (Pio atya) néven vált ismertté. Számos különleges esemény fűződik nevéhez. 1999-ben boldoggá, 2002-ben pedig szentté avatták.

Charlie : Skandináv éjszakák

Charlie : Skandináv éjszakák

Csak kinyitom a szemem, máris újra behunynám
A fény ilyenkor hasít. A fejem kívül-belül fáj
Háború ez is – egy újabb hétfő az ellenség
Feladom. Vigyen. Csak egy sört innék
Én esküszöm, a miénk a legsötétebb lépcsőház
A ládában egy levél, ismeretlen kézírás
A feladó…nagy ég! Ébren vagyok, vagy ez álom még?
Hirtelen ragyog fel ezer eltűnt kép

Nevek, arcok, helyek…Hosszú skandináv éjszakák
Hideg, mégse rideg a világ
Voltak nevek, arcok, helyek
Olcsó szállodákban szűk szobák
Látod, adott egy-egy napot a világ, ami él tovább

A tengerparti kocsmák, a mindig kihalt állomás
Grogot ivott velünk a folyton fázó hindu szakács
Valahol talán most is bluest hallgat részegen
És a lány – Istenem! – újra írt nekem!

67 éve ezen a napon született Horváth Károly (Charlie) magyar énekes, könnyüzenész, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig.

Horváth Károly, művésznevén Charlie (Ónod, 1947. október 28. –) Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, könnyűzenész, a rock, a jazz, a blues, a soul és a funky jellegzetesen rekedt hangú előadóművésze, trombitás.

Eros Ramazzotti : Piu Bella Cosa

51 éve ezen a napon született Eros Ramazotti olasz énekes, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig.

Eros Ramazzotti teljes nevén: Eros Luciano Walter Ramazzotti (helyes kiejtése: IPA: [ˈeːros ramaˈʦʦotti]), Róma, 1963. október 28. –) olasz énekes és dalszövegíró. Lazio vagy Roma helyett, meglepetésre, Juventus-szurkoló.

Tolnay. Klári.

16 éve ezen  a napon halt meg Tolnay Klári, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Tolnay Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas Iván Kossuth-díjas színművész.

jót s jól.

Kazinczy Ferenc portré

Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.

255 éve ezen a napon született Kazinczy Ferenc, író, költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 22.), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

Reményik Sándor: Valaki értem imádkozott

Reményik Sándor

Reményik Sándor: Valaki értem imádkozott

Mikor a bűntől meggyötörten,
A lelkem terheket hordozott,
Egyszer csak könnyebb lett a lelkem,
Valaki értem imádkozott.

Valaki értem imádkozott,
Talán apám, anyám régen?
Talán más is, aki szeret.
Jó barátom vagy testvérem?

Én nem tudom, de áldom Istent,
Ki nékem megváltást hozott,
És azt, aki értem csak
Egyszer is imádkozott.

 

73 éve ezen a napon halt meg Reményik Sándor erdélyi magyar költő. E bejegyéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

1956

Ákos : 1956.

A tévé kékes bársonyával
Kibélelt világ
Elfelejt és nem örül
Ha emlékezem rád
Pedig éppen ötven éve
A béketűrés népe
Fellázadt és maga ment
A sorsának elébe

Fekete-fehérben menetelt szépen
A kritikus tömeg
Hitét a kínzókamrák
Sötét híre sem törte meg
Itt nem számít a rang
Hiába jön majd ezer tank
Ötszáz éve mindenkiért
Kondul a harang

Tiszta voltál, büszke, vad
Nem adtad egykönnyen magad
Rólad beszélni sem szabad
1956

Tiszta voltál, büszke, vad
Nem adtad egykönnyen magad
Rólad beszélni sem szabad
1956

Piros a vér, az eskü fehér
De a gyom bizony zölden virít
Sekély sírodat őrzik, nehogy
Ledöntsd a Pokolnak kapuit
Ha elérhetetlen, szent a cél
Az elbukás is ünnepély
Néhány nap és kiderül
Hogy az ember mennyit ér

Tiszta voltál, büszke, vad
Nem adtad egykönnyen magad
Rólad beszélni sem szabad
1956

Tiszta voltál, büszke, vad
Nem adtad egykönnyen magad
Rólad dalolni sem szabad
1956

A tévé kékes bársonyával
Kibélelt világ
Nem érti, hogy miért kéne
Emlékezzen rád

58 éve ezen a napon tört ki az 1956-os forradalom, e bejegyzéssel Erre emlékezünk.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.

Kovács Ákos (Budapest, 1968. április 6. –) Kossuth-díjas magyar dalszerző, zeneszerző, költő, Ákos néven énekes-előadóművész. Saját stúdiójában dolgozik, saját lemezkiadója gondozza albumait. Két idegen nyelven, angolul és olaszul beszél. Nős, felesége Őry Krisztina. Négy gyermek apja: Márton (1998), Anna (2002), Kata (2005) és Júlia (2010).

rapszódiák.

203 éve ezen a napon született Liszt Ferenc, magyar zeneszerző, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Liszt Ferenc (németül Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) a 19. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.

A Magyar rapszódiák Liszt Ferenc tizenkilenc darabból álló zongorasorozata, amelyben magyaros témákat dolgozott fel. A sorozaton 1839-ben kezdett dolgozni, ami – több fejlődési fokozaton keresztül – 1885-re érte el végső változatát. Műjegyzékszáma: S.244. A sorozat néhány darabjából zenekari változat, egyből zongoraverseny is készült.

Vásáry Tamás (Debrecen, 1933. augusztus 11. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth– és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és karmester; Vásáry József (1890–1975) politikus, országgyűlési képviselő fia.

álom

Krúdy Gyula

Az álmokat hagyjuk meg álmoknak. Még oly gyengédek, hogy kézzel nem lehet nyúlni hozzájuk. Csak fújni lehet ez álmot a levegőben, mint a gyerekek a réten a vadvirág szálló csillagát.

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.