Weöres Sándor: Újévi köszöntő

Weöres Sándor: Újévi köszöntő

Pulyka melle, malac körme
liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt,
tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
télre jó bakancsot.

Tavaszra sok rigófüttyöt,
hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
diót, szőlőt, almát.

A fiúknak pléh harisnyát,
ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
ha mégis kivásott.

Hétköznapra erőt, munkát,
ünnepre parádét,
kéményfüstben disznósonkát,
zsebbe csokoládét.

Trombitázó, harsonázó,
gurgulázó gégét,
vedd az éneket a szádba,
ne ceruza végét.

Teljék be a kívánságunk,
mint vízzel a teknő,
mint negyvennyolc kecske lába
százkilencvenkettő.

Weöres Sándor (IPA: [‘vœrœ∫ ‘∫a:ndor]; Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

Kányádi Sándor: Ballag már

Kányádi Sándor: Ballag már

Ballag már az esztendő,
Vissza-visszanézve,
Nyomában az öccse jő,
Vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
S válláról a terhet
Legényesen leveszi,
Pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul
S mikor éjfél eljő,
Férfiasan kezet fog
Múlttal a jövendő.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

megértint Ő.

Minden megérint.
-Úgy látszik: sose nő be
a szívem lágya.

Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.) magyar költő és műfordító, a magyar haiku egyik mestere.

példa. az őzikéké.

Böjte Csaba

Böjte Csaba : Az őzikék példája

Egy vadász ismerősömmel beszéltem, ő mondta, hogy húsz őzike közül egy–kettő éri meg a felnőtt kort, a többi elveszik, elpusztul. Az őzek számára a fürgeség, az életrevalóság, az elevenség, a figyelmesség nagyon fontos, másképp a ragadozók zsákmánya lesz.

Azt gondolom, hogy ami az őz számára a gyorsaság, az, az ember számára a szeretet. A családjaink, közösségeink, népünk fennmaradásának legfontosabb feltétele az, hogy szeretet legyen köztünk, szolidaritás, összetartozás, bizalom. Azok az emberek, közösségek, népek, ahol a szeretet, a szolidaritás, az egymásra figyelés megszűnik, ott nincs tovább. Ezek nélkül az erények, értékek nélkül, a gonosz lélek bennünket egyenként levadász.

A szeretet tartja össze a közösségeinket, élettel, fénnyel, meleggel, lélekkel tölti meg a családjainkat. Aki nem tudja szeretni a munkáját, környezetét, családját, nemzetét, annak számára minden csak fájdalom: rossz neki munkába menni, rossz a feleségéhez bújni, rossz neki a himnuszt énekelni, a testvéreivel nemzeti ünnepet ülni.

A kialudt mécsest meg kell gyújtani! Nem parancsszóval, nem dühös kiabálással, vagy erőszakkal kell a saját igazam, számomra kedves értékek folyamatos hangoztatásával fellobbantani. Nem, mindez nem célravezető, és így nem fogok életet vinni férjemmel, feleségemmel való kapcsolatomba. A hazaszeretet dühös acsarkodás mellett, még ha igazam van, akkor sem fog elmélyülni a szívekben. Erővel a világot nem lehet jobbá tenni, a népeket nem lehet összepofozni, bombázni egy nagy, békés, vidám családba.

Egy dolgot tehetek, hogy alázatos szeretetemmel, Jézus példájára, jelen vagyok. Az én szeretetem lángja lobogjon, hogy társam a füstölgő mécsét belőlem meggyújthassa. Szabad akarata van neki is, kis szíve, még ha nem is mutatja, fél, bizalmatlan. Tarts ki, higgyél a szeretet végső győzelmében! Társad, ha türelmes vagy, majd lángot kér, s te úgy adj, mint ki kap, végül is, az ő fénye neked is világosságot ad, melyben megláthatod szép arcának vonásait. Társad lángot kér, mert őt is vonzza a tiszta fény, az életet adó meleg, a világosság, mellyel Krisztus azonosította magát.

Akarj szeretni, jó lenni és jönnek majd az emberek, hogy a Krisztusnál talált kincsed széthordják, és te verejték nélkül, úgy adod lángod, hogy attól gazdagabb leszel!

Adná az Isten, hogy ez a nagyon fontos keresztény erény mindannyiunk számára betevő falat legyen!

Forrás : Azok az Erdélyi Fiúk.

Böjte Csaba (Kolozsvár, 1959. január 24. –) ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása.

élni. mindenkinek.

Időnként elmegyek orvoshoz, és megvizsgáltatom vele magam, mert az orvos is élni akar.
Aztán elmegyek a gyógyszertárba, és kiváltatom az orvosságot, mert a patikus is élni akar.
Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm – mert én is élni akarok.

Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens (1835. november 30. – 1910. április 21.) amerikai író, újságíró, humorista.

 

Reményik Sándor – Csendes csodák

Reményik Sándor

Reményik Sándor – Csendes csodák

Vasárnapra…

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezed a szívedre,
Hallgasd, figyeld hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a szürke kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod, hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? S hogy tükröződni
Látod a vízben az eget.

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák:
Rajtuk át Isten szól: jövök.

Forrás : Azok az Erdélyi Fiúk facebook.

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

A család élete az Úrban.

Szent Pál.(Bartolomeo Montagna festménye, 1582)

Szent Család Ünnepe,

Ezért a gyermekért imádkoztam, és az Úr teljesítette kérésemet

Szentlecke Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből

A család élete az Úrban.

Testvéreim! Mint Istennek szent és kedves választottai, öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen.

Bocsássatok meg ti is úgy, ahogyan az Úr megbocsátott nektek. Legfőként pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke.

Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre kaptatok meghívást az egy test közösségében. Legyetek hálásak! Krisztus igéje éljen bennetek gazdagon!

Tanítsátok és intsétek egymást telve bölcsességgel! Énekeljetek Istennek hálás szívvel zsoltárokat, himnuszokat és szent énekeket!

Bármit mondtok vagy tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek! Így adjatok hálát általa az Atyaistennek!

Asszonyok! Engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogy illik az Úrban! Férfiak! Szeressétek feleségeteket, ne legyetek hozzájuk durvák!

Gyermekek! Fogadjatok szót szüleiteknek mindenben, mert ez kedves az Úr előtt!

Apák! Ne keserítsétek meg gyermekeitek életét, hogy kedvüket ne veszítsék!

Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

A Pál levele a Kolosszébeliekhez (más fordítás szerint: kolosséiakhoz, Levél a kolosszeieknek, A kolosszeieknek írt levél) az Újszövetség egyik könyve, a páli levélgyűjtemény (Corpus Paulinum) része, hagyományosan a fogságból írott levelek közé tartozik.

Aki féli az Urat, tiszteli szüleit.

Szent Család Ünnepe,

Ezért a gyermekért imádkoztam, és az Úr teljesítette kérésemet

Bibliai Olvasmány Sirák fia könyvéből

Aki féli az Urat, tiszteli szüleit.

Isten tekintélyt adott az apának a gyermekek előtt, és megszabta az anya jogát a gyermekekkel szemben.

Aki tiszteli apját, bűneit engeszteli, megszabadul tőlük, és mindennapi imája meghallgatásra talál.

Kincset gyűjt magának, aki megbecsüli anyját, aki pedig tiszteli apját, örömét leli gyermekeiben, s amikor imádkozik, meghallgatásra talál.

Aki becsüli apját, hosszú életű lesz, s aki szót fogad apjának, felüdíti anyját.

Fiam! Legyen gondod apádra öregségében, és ne keserítsd őt életében. Ha meg is fogyatkozik erejében, légy elnéző iránta, és ne vesd meg életének egy napján se.

Apád iránt tanúsított jócselekedeted nem megy feledésbe, és elszámolják neked bűneidért. A jótett fejében majd gyarapodni fogsz.

Ez az Isten igéje.

Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike.

Sirák így nevezi magát, a görög nyelven írt szövegben: “Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája, Jeruzsálemből”. A könyv eredetileg héber nyelven keletkezett, a szerző unokája fordította görögre

Az eredeti mű és a fordítások: Szent Jeromos ismerte a héber eredetit, de nem fordította le, hanem a Vetus Latina szövege került a Vulgatába. Ismeretes volt még szír nyelvű fordítás is, hosszú ideig a keresztények csak ezeket használták. Végül 1896-ban a kairói karaita zsinagógában megtalálják az eredeti héber szöveg kétharmadát Kr. u. 11. és 12. századi kéziratokban. A katolikus egyház a görög nyelvűt kanonizálta, mert az a teljes írás. A szaktudósok viszont a héber töredék szövegből indulnak ki és azt egészítik ki a görögből.

Aranyosi Ervin: Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe!

Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe!

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe,
csak a jó szándékot engedd be a szívbe,
mert amíg kedvesség, szeretet vezérel,
hidd el, szomorúság, bánat úgysem ér el.

Ezt a szeretetet tedd be egy csomagba,
s boldog lesz, ki ilyen ajándékot kap ma!
Arcodra tégy mosolyt, fénylőt és kedveset,
örömet okozni, meglásd, így is lehet!

Gyújts reményt szívekbe, néhány kedves szóval,
s meglátod nyomában kevesebb a sóhaj!
Nyújts segítő kezet, éhesnek kenyeret,
karácsony ünnepe legyen a szeretet.

Bár múlik az ünnep, a szeretet maradjon,
együtt érző szíved, azután is adjon!
Légy te is megváltó, ki világot gyógyít,
éld meg a karácsonyt, éld meg a valódit!

Aranyosi Ervin © 2015-12-19.

Forrás : Aranyosi Ervin.

Uram, kezedbe ajánlom lelkemet

Szent István megkövezése. Jelenet a kölni dóm egyik ablakán

Karácsony másodnapja,Szent István vértanú ünnepe.

Uram, kezedbe ajánlom lelkemet

Evangélium Szent Máté könyvéből, Mt 10,17-22

De óvakodjatok az emberektől! Mert átadnak benneteket a törvényszékeknek, és zsinagógáikban megkorbácsolnak majd titeket.

Helytartókhoz és királyokhoz hurcolnak benneteket miattam, hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt.

Amikor pedig átadnak titeket, ne aggódjatok előre, hogy hogyan vagy mit beszéljetek.

Mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. Hiszen nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátok Lelke az, aki beszél általatok.

Akkor halálra adja majd a testvér a testvérét és apa a fiát.

A gyermekek szüleik ellen támadnak és halálra juttatják őket.

Gyűlöletesek lesztek minden nemzet előtt az én nevemért, de aki kitart mindvégig, az megmenekül.

Ezek az evangélium igéi.

Máté apostol vagy Szent Máté (? – kb. 60), vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Civil foglalkozása vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak űzőit) az izraeliták megvetették, mivel rengeteget dolgoztak a saját zsebükre is. Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) dolgozott, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.

Szent István (kb. 1 – kb. 37), az első keresztény vértanú.

Egyike volt a jeruzsálemi keresztény község első hét diakónusának, akiket a hívők Kr. u. 36-ban az apostolok segédeivé választottak. A jeruzsálemi görög nyelvű zsinagóga elöljárói a szanhedrin elé állították és amikor itt is nyíltan hirdette Jézusistenségét, a csőcselék megrohanta, kihurcolta a városból és agyonkövezte. A kapu, amelyen végső útjára indult, Jeruzsálemben ma is az István-kapu nevet visel

az Ige. Istennél.

Karácsony, Jézus Krisztus születése

Látták a földön mindenütt Istenünk szabadítását

Evangélium Szent János könyvéből, Jn 1,1-18

Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.

Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.

Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.

A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta.

Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött.

A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.

Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek.

Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.

János tanúságot tesz róla, és hirdeti: ,,Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.’’

Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg.

Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.

Ezek az evangélium igéi.

János evangélista, katolikus körökben Evangélista Szent János (ógörögül: Ἰωάννης), (kb. 6 – kb. 100) a tizenkétapostol egyike. Az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítvány, akit Jézus szeretett. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium, három apostoli levél és a hagyomány szerint a Jelenések könyvének szerzője.

Ady Endre: Békesség ünnepén

karacsony2

Gerard van Honthorst A Pásztorok imádása

Ady Endre: Békesség ünnepén

Békesség most tinéktek, emberek.
Övendezzél, derék világ,
Hangozzatok, jámbor legendák,
Zsolozsmák, bibliák, imák.
Kicsi gyertyák, lobogjatok föl,
Bóduljunk tömjénnek szagán!…
Szép dolog ez!… Így kell csinálni
Minden karácsony-éjszakán…
Hejh, szép az istenes legenda,
A csillag, a jászol, az élet,
Ki lehetne még vele húzni
Talán még néhány ezer évet…
Békesség hát néktek, emberek,
Örvendezzék a vak, a béna:
A jászol benne van a legendában
S a jászolban benne a széna…
Különben is az élet csupa vígság,
Útvesztőkből csillag vezet ki,
A pásztorok és bölcs királyok
Szinte futnak – egymást szeretni
S a betlehemi félhivatalosban
Miként egykor meg vala írva:
Mindenkit jászolánál várja
Az arany, a tömjén, a mirrha…
Örvendezzél, derék világ,
Harsogjatok, jó, égi villik,
Örvendezzél, derék világ,
Te meg vagy váltva tudniillik.
Lobogj, kis gyertya! Meg nem árthat
Ennyi kis fény tán a világnak.
Odakint szörnyű nagy a kétség,
Odakint szörnyű a sötétség.
Odakint szörnyű vaksötétben
Sirály sikoltoz, vércse vijjog,
Bagoly huhog, kóbor eb szűköl…
Odakint valami nagy titkot
Rejteget a sötét világ,
Jó lesz mormolni szaporábban
A szent zsolozsmát, bibliát.
A föld könnyektől terhesült meg
S a terhesült föld ing, remeg,
A vajudó kínnak gyümölcse
Nem lehet más, csak szörnyeteg…
Ami sóhaj, nyögés, kín, szenny volt
És rettentett a földgolyón,
Vad orkánban kitörni készül,
Világot törve, rombolón,
Évezredes tragédiának
Bosszuló vége fenyeget,
Vad-éhesen, vad harcra készen
Állnak iszonyú seregek…
A Messiást nem várják immár,
Nem kell többé a Messiás,
Hazug a megváltás meséje,
Szentségtelen a szentirás,
Hazug minden, amit az ember
Évezredekkel istenné tett,
Csak egy igazság – közös jussú
S egyenlő végű – ez az: élet…
Ám ne nézz ki az éjszakába,
Örvendezzél, derék világ,
Hangozzatok, jámbor legendák,
Zsolozsmák, bibliák, imák,
Ne halljátok a föld-dübörgést,
Menjen tovább a szürke élet,
Közelg a földi végitélet…
Addig lobogj csak, kicsi gyertya,
Harsogjatok csak, égi villik,
Örvendezzél, derék világ,
Te meg vagy váltva tudniillik.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

Karácsony külön. És együtt

István.

Elváltunk. Igen, el. Azt mondta másfél évvel ezelőtt, hogy nem akarja velem folytatni. Az érveit inkább el sem mondom. Nevetségesek. De eljöttem. Most itt állok, immár a második karácsony előtt az „elvált” életemben. És már másodszor kell úgy megajándékoznom Gyuri fiamat, hogy az én angyalfiám nem lesz a Szentestén a fa alatt, nem énekeljük együtt a Menyből az angyalt a gyertyafényben, hanem másnap, amikor én vagyok a „soros”, és a fiam hozzám jön ünnepelni, akkor bontja ki a tőlem kapott ajándékát. De örült tavaly is, persze, hogy örült a drága gyermek. Hiszen megkapta azt a méregdrága számítógépes játékot, amiért olyan rég könyörgött, de amit az anyja, elvekre hivatkozva sosem vett meg neki. Na, akkor megvettem én. Ha már ilyen keveset vagyunk együtt, legalább így pótoljam – gondoltam. Persze, Annának is meg akartam mutatni, hogy fütyülök az elveire. Vegye tudomásul, hogy azt veszek a fiamnak, amit akarok. Ha számítógépes játékot kér, hát azt kap. Ha drága, hát drága. Ha az anyjának nincs rá pénze, hát megmutatom, hogy van nekem. Persze, a játékot itt szereltük fel, nálam. Naná. Így legalább többször jön hozzám a fiam, hogy játszhasson. Persze, tudom, hogy az anyja ezért dühös, mert szerinte más játékkal, vagy friss levegőn kellene játszania többet, de a gyerek a számítógépes játék kedvéért képes egész nap a házban ülni. Hát üljön. Nálam szabad. Az anyja meg mondjon, amit akar. Legalább érzi majd a gyermek, hogy hol, kivel jobb neki.

Anna

Már előre félek a karácsonytól. Tudom, hogy István ismét kitalál valamit, amivel feldühítsen. Tavaly is megvette azt a méregdrága játékot Gyurinak, fütyült arra, hogy én mit gondolok erről. Ráadásul egy vagyonba került. Én pedig itt állok a válás óta lényegesen kisebb költségvetéssel, és nem tudom tartani a lépést. Tavaly megvettem Gyurinak azt a versenyautót, amit annyiszor emlegetett, de, miután megkapta az apja ajándékát, jóformán elő sem vette többet. Sőt, még el is mondta, hogy apához „kedvesebb” angyal jött, mert a „kedvenc” játékát hozta. Mit ért ő az ötéves fejével ebből az egészből? Csak annyit, hogy apánál lehet, anyánál nem. Apánál van, anyánál nincs. És én nem tudok szabadulni ebből a csapdából. Úgy érzem, nem tudom tartani a lépést. Honnan vegyek elő annyi pénzt, hogy versenyezni tudjak Istvánnal? Mert szívem szerint azt tenném, csak el ne veszítsem a fiamat.

István

Megmutatom Annának, úgyis megmutatom. Az idén is kitalálok valamit, amivel levegyem Gyurit a lábáról. Járom az üzleteket, és már láttam is egy pár márkás sílécet, teljes felszereléssel. A múltkor említette a gyerek, hogy jó lenne, ha tudna sízni, mert az óvódás társai is tudnak már, de az anyja azt mondta, hogy még várnia kell, mert az idén nincs pénze, hogy felszerelést vegyen és beírassa síiskolába. Hát beíratom én. Megveszem neki én. Az anyját meg egye a méreg.

Anna

A tegnap levelet írt Gyuri az angyalnak. Azaz, rajzolt. És a rajzon egy karácsonyfa volt, körülötte három alak. Azt mondta, ő van ott, én meg az apja. Merthogy azt szeretné, ha az idén az angyaltól az lenne az ajándék, hogy Szentestén mind a hárman itthon legyünk. Közöltem vele, hogy ez kizárt dolog. Sírt egy darabig, de azt hiszem, megértette.

István

Felhívott ma Anna, és meghívott, töltsem náluk a Szentestét. Azt mondta, Gyuri fiam ezt kérte karácsonyi ajándékba. Meglepődtem. Azonnal rávágtam, hogy szó sem lehet róla.

Anna

István visszahívott, és közölte: meggondolta magát. Átjön a Szentestére. Megkérdezte, mit szeretnék Gyurinak ajándékozni. Mikor elmondtam, hogy egy meséskönyvre gondoltam, meg egy új sínadrágra, amiben játszhat a hóban, azt mondta, rendben, a nadrágról gondoskodik ő. Majd leestem a székről meglepetésemben.

István

Ma, az ünnep másnapján nálam van Gyuri fiam. Éppen úgy, mint tavaly. De mégis másként. Mert itt ma már nincs ajándékbontás, az megtörtént Szentestén, náluk. Nagy öröm volt látni a fiam gyertyafényben csillogó tekintetét, amint bontotta ki az ajándékait: a meséskönyvet és a sínadrágot. Igazából nem is került szóba, hogy melyiket kitől kapta. Ma már az új nadrág van rajta. Felhúzta, hogy mehessünk hóembert építeni. Hát indulunk. Ketten, a fiammal.

Forró-Erős Gyöngyi

Forró-Erős Gyöngyi (Csíkszereda, 1975. március 4. – ) erdélyi magyar pszichológus, mentálhigiéné mesterképzős hallgató, ujságíró, jelenleg a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál dolgozik.

(A fenti történet kitaláció. Minden hasonlóság létező személyekhez vagy valós szituációkhoz a véletlen műve.)