ember-gép.

Aki embereket, mint tetszés szerint kezelhető tárgyakat, használ és elhasznál: puszta gépekké teszi őket, eleven masinákká, mint az állatok, akikből még csak a tudat hiányzik, hogy a világ legnyomorultabb lényei legyenek.

296 éve ezen a napon született Immanuel Kant. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.), német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt. Az ő nevéhez fűződik továbbá a kategorikus imperatívusz megalkotása, a filozófiai „kopernikuszi fordulat”, a transzcendentális idealizmus.

cél.

Csak azt tudod jól csinálni, amit igazán szeretsz.
A célod ne a pénz legyen.
Ehelyett keresd azt, amihez valóban értesz, és tedd olyan jól, hogy az emberek le se tudják venni a szemüket róla.

91 éve, ezen a napon született Maya Angelou amerikai író és költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Maya Angelou (/ˈmaɪ.ə ˈændʒəloʊ/ született Marguerite Ann Johnson, St. Louis, 1928. április 4. – Winston-Salem, Észak-Karolina, 2014. május 28.) amerikai író és költő. Hat önéletrajzi műve, öt esszékötete, számos verseskötete jelent meg, több színdarab, film és tévéműsor készítésében vett részt, számtalan díjjal és több mint harminc díszdoktori címmel tüntették ki. Leginkább önéletrajzi műveiről ismert, melyekben gyermek- és fiatalkoráról számol be. Az első, az 1969-ben megjelent I Know Why the Caged Bird Sings („Tudom, miért énekel a rab madár”), mely tizenhét éves koráig követi nyomon életét, nemzetközi elismerést hozott neki.

Babits Mihály: Miatyánk

Babits MihályVersek, előszavakkal
Miatyánk. 1914.

Egy bécsi műintézet megbízásából, egy műlaphoz, adott ötlet szerint készítettem, egy hasonló német kiadvány párja gyanánt. Minthogy a műlapot inkább csak vidéken terjesztették, számosan levélben értesítettek, hogy a költeményt nem tudják megszerezni. Ez jogosítja itteni közzétételét.

Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bünökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!
Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háboru van,
kezed sujtását sejtjük, uram,
s mondjuk, de nyögve, szomoruan,
– add hogy mondhassuk könnyebben -:
Legyen meg a te akaratod!
– mint angyalok mondják mennyekben.
Előtted uram, a hon java,
s hulljon a lomb, csak éljen a fa:
de vajon a legkisebb lombot
nem őrzi-e atyai gondod?
nem leng-e az utolsó fürtön is,
áldva miképen mennyekben,
azonképen itt a földön is?
Megráztál, nem lehet szörnyebben,
már most ami fánkon megmaradt
őrizd meg őszig a bús galyat:
mindennapi kenyerünket add
meg nekünk ma, és gyermekeinket
növeld békére, ha bün hogy lábunk
ma vérbe csuszik meg: értük az!
Bocsásd meg a mi büneinket,
miképen mi is megbocsátunk
ellenünk vétetteknek, a gaz
tied, büntetni, mienk csak az
hogy védelmezzük a mieinket!
És ne vigy a kisértetbe minket,
hogy ártatlanságunk tudatát,
mint drága páncélos inget
őrizzük meg bár véresen
hogy át ne hasadjon sohasem.
Jaj, aki ellenünk mozdul:
megvívunk, készen, bármi csatát,
de szabadíts meg a gonosztul,
mert tied az ország,
kezedbe tette le sorsát,
s te vagy a legnagyobb erősség,
ki neveden buzdul,
bármennyit küzd és vérez,
előbb vagy utóbb övé lesz
a hatalom és a dicsőség!

1914.

135 éve ezen a napon született Babits Mihály, magyar költő, író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Dányi Krisztián (Kazincbarcika, 1975. január 16. –) magyar színész, szinkronszínész. A Film Mánia tv-csatorna hangja.

jéghegy

A jéghegy csúcsa alatt mindig ott van maga a hegy is. Ezt tapasztalatból tudom.

Leonardo Wilhelm DiCaprio (Los AngelesKalifornia, 1974. november 11. – ) Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színész. Világhírnevet a Titanic című film főszerepével nyert, ezenkívül olyan további sikeres produkciókban játszott, mint a Rómeó + Júlia, a Kapj el, ha tudsz, az AviátorA tégla, az Eredet, a Viharsziget, a Véres gyémántA nagy GatsbyA Wall Street farkasa vagy A visszatérő. Az utóbbi időkben Martin Scorsesével dolgozott együtt több filmen is, hasonlóan ahhoz, ahogy karrierje kezdetén Robert De Niro is gyakran forgatott a rendezővel. DiCaprio neves környezetvédelmi aktivista is, az egyik legkiemelkedőbb élharcosa a klímaváltozás ellen szorgalmazott lépéseknek. 2014-től az ENSZ békekövete. A 2016-ban bemutatott alkotása az Özönvíz előtt, amely az utóbbi időben az egyik legnézettebb dokumentumfilm lett.

hiány. érzés.

Az, hogy túlteszed magad rajta, nem jelenti azt, hogy elfelejted, nem jelenti azt, hogy hűtlen leszel az érzéseidhez, csak annyit jelent, hogy tűrhető szintre csökkented a fájdalmad, egy olyan szintre, ami nem tesz tönkre.

Tudom, hogy pillanatnyilag elképzelhetetlen, hogy túltedd magad rajta.

Lehetetlen. Felfoghatatlan. Elképzelhetetlen.

Nem akarsz túl lenni rajta. Miért is akarnál?

Nem maradt neked más, csak ez.

Nem kellenek a kedves szavak, nem érdekel, mit gondolnak vagy mondanak mások, nem akarod tudni, hogy ők mit éreztek, amikor elvesztettek valakit.

Ők nem te vagy, igaz? Ők nem érzik azt, amit te.

Az egyetlen dolog, amit akarsz, az, amit nem kaphatsz meg.

Elment. Sosem jön vissza. Senki sem tudja, milyen érzés.

Senki sem tudja, milyen az, kinyújtani a kezed, és megérinteni valakit, aki nincs ott és soha nem is lesz.

Senki sem ismeri ezt a betölthetetlen űrt. Senki, csak te.

Kevin M. Brooks (1959. március 30. – ) brit író aki többnyire a fiataloknak-felnőtteknek írt novelláiról ismert.

halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorumkeresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a »szenvedő egyház« (ecclesia patiens) ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

magyarság. érzése.

“A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét.

A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak.”

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

Gárdonyi Géza (született ZieglerAgárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikusanekdotikustörténetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziósnaturalistaszimbolista stíluseszménye között.

közösség

Úgy látszik megszűnt az a nagy közösség ami a földet összeköti az emberekkel.

Régen boldogság verte át a legszegényebb arcát is, mikor kimondotta ,,ez az enyém”.. Az enyém mert én teremtettem, növeltem verejtékemmel, ápoltam markom melegével, arcom színét adtam neki színül. életemet életül…

Régen a föld népe eljegyezte magának az áldást,már abban a pillanatban amikor arra gondolt, hogy mit fog vetni a földjébe, és attól a pillanatól kezdve testi, lelki közösségben maradt vele. Ez a tudat, ez az érzés ma mintha teljesen meghalt volna bennük.

Mintha keserű kárörömmel néznék a földre hullott kukoricaszemet, mert azt legalább nem kell másnak adniok.

Ezer baj és teher, átok és kötelezettség tátja a száját munkájuk gyümölcsére , amelytől elidegenedtek és azt sem tudják, hogy mi baj éri ha hazaviszik.

129 éve, ezen a napon született Nyírő József erdélyi magyar író, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett.

1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.

tudd. mit kell tenned. hogy más legyen.

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, –
hordozd szívedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.”

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros],1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.

Szalai Pál: Nőnapi köszöntő

Szalai Pál: Nőnapi köszöntő

Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás,
Az anya, akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás.
Ő őrzi első lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel,
Mindig megbocsát, ha kell és soha nem enged el, ő a fény, a meleg és minden ami jó,
semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható.

Ahogy tudatunk lassan a világra nyílik, ő maga is átalakul, megváltozik.
Előbb éteri szépség, ideál, trubadúrok álma, költők ihletője, szerelem és őrület forrása,
Majd társunk a jóban és rosszban, életünk néma napszámosa,
Vetett ágy, vasalt ing, étel és ital, kedvesség, szerelem, a test gyönyöre, az apokalipszis kínja és a mennyország ígérete.

Mindez ő, egy személyben, lelkünk másik fele, aki értünk létezik és mi őérte.
Köszöntöm hát őket, a nőket, kívánom nekik mindazt a szépet, amit érettünk ma és minden nap önként megtesznek.

A nemzetközi nőnap alkalmából Isten éltessen minden női olvasót, sok erőt, egészséget, türelmet kivánunk  🙂

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

Isten embere. minden jóra kész.

Szentlecke Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt második leveléből , 2Tim 3,14-4,2
Isten embere legyen tökéletes és minden jóra kész.

Szeretett Fiam!

Tarts ki amellett, amit tanultál, s amiről meggyőződtél, hiszen tudod, kitől tanultad. Gyermekkorod óta ismered a Szentírást: ez megadja neked az útmutatást ahhoz, hogy a Krisztus Jézusba vetett hit által eljuss az üdvösségre.

Minden írás, amelyet az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre s az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes és minden jóra kész legyen.

Kérve kérlek az Istenre és Krisztus Jézusra, aki ítélkezni fog élők és holtak fölött, az ő eljövetelére és országára: hirdesd az igét, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan.

Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel.

Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál második levele Timótheoszhoz a Bibliában az Újszövetségben található három pasztorális levél egyike.

De kinyomta meg a csengőt?

Forró-Erős Gyöngyi

Gyermekkorom egyik legemlékezetesebb Mikulás-járása volt, mikor nálam jóval nagyobb, így minden titok ismerője-nővéremmel a tömbházlakásunk kicsi szobájában elbújva vártuk a Mikulást. A szobából kimennünk nem volt szabad, hiszen félő volt, hogy elriasztjuk a nagyszakállút, tehát ott kecmeregtünk az ágyon, és reszketve vártam a csodát.

A nővérem meg, a mindentudók bölcsességével fokozta a hangulatot, suttogva beszélt, pisszegtetett, merthogy motoszkálást hallott, vagy éppen suhanó árnyat látott az ablak alatt – szóval minden tőle telhetőt megtett, hogy az én izgalmi állapotomat fokozza.

És egyszer csak megszólalt a bejárati ajtó csengője – ki csengethet? – ugrottam föl, hiszen úgy tudtam, szüleim vendégségbe mentek – és már rohantam is ki az előszobába, mint a puskából kilőtt a golyó, ahol – láss csudát! – a szépen kivikszolt csizmáimban ott volt már az ajándék.

Szüleim a nagy örömöm kellős közepén toppantak be a lakásba, kabátosan, csizmával, sapkával, így semmi kétségem nem volt afelől, hogy valóban akkor érkeztek haza. Mint ahogy afelől sem, hogy a csengőt a Mikulás nyomta meg, mikor az ajándékokkal megérkezett.

Dehogy kellett nekem ehhez látni is az apót! Elég volt, hogy tudtam: itt járt.

Később, mikor már magam is sejtegettem a titkot, sokáig ezzel a Mikulás-esti történettel hárítottam azt, amit a velem egykorúak már igazságnak tartottak.

Hiszen a csengőt valakinek meg kellett nyomnia azon az estén!

És ugyan, ki tette volna, mikor a szüleim nem voltak otthon és a nővérem mellettem volt? Sokkal később is, mikor a tények már tények voltak, számomra még ott volt a kérdés: de akkor ki csengetett?

Annyira erős volt az azon az estén megélt csodaélmény, hogy eszembe sem jutott, mi mindenben segíthet egy kisgyermekes szülőnek egy beavatott, jó szomszéd, vagy, hogy kabátosan-csizmásan a tömbház előtt is lehet álldogálni, és éppen akkor betoppanni, amikor kell.

Mai napig sem tudom, hogy ki nyomta meg akkor a csengőt, de már nem is fontos: annak az estének az élménye a fontos.

Mert a gyermeki fantázia határtalan: nem kell lássa a csodatevőt ahhoz, hogy higgyen a csodában. Igazából csak rajtunk, felnőtteken múlik, hogy megtörténik-e ez a csoda.

És hogy ez maradandó emlék lesz-e majd, vagy egy ajándékozós estévé szürkül a sok másik között.

Forrás : Hargita Népe.

Forró-Erős Gyöngyi (Csíkszereda, 1975. március 4. – ) erdélyi magyar ujságíró, jelenleg a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál dolgozik.

bárcsak.

Bárcsak tudtam volna, hogy utoljára sétálunk az esőben,
Órákig kinn tartottalak volna a viharban,
Mentőövként kapaszkodtam volna beléd.
Nem fáztunk volna sosem,
Ha tudtam volna, hogy utoljára sétálunk az esőben.
Ha tudtam volna, hogy többé nem hallom hangodat,
Emlékeimbe véstem volna minden szavadat,
Magányos éjeken felidéztem volna őket,
Hogy örökké elevenen éljenek bennem,
Ha tudtam volna, hogy többé nem hallom hangodat.
Szívemnek kincse voltál,
Az egyetlen, ki mindig mellettem állt.
Ostobán azt hittem, örökre így marad.
Ám eljött a perc, mikor lehunytad szemed,
S elmentél csendben.
Ha tudtam volna, hogy ez az utolsó éjszakád,
Imádkoztam volna, hogy soha ne virradjon ránk a hajnal.
Valahányszor rám mosolyogtál, úgy néztem volna szemedbe,
Hogy érezd: örökké szeretni foglak.
Ó, bárcsak tudtam volna!
Megmutattam volna, mennyire szeretlek.
Ó, csak tudtam volna, bárcsak tudtam volna!”
(Ismeretlen szerző)

György Tibor

Nt. György Tibor szentszéki tanácsos, plébános

Születés helye és ideje: Gyergyószentmiklós, 1961. február 17.

Pappászentelés helye: Gyulafehérvár, 1986. június 22., többek között Csíkszeredában is szolgált.

Teológiai tanulmányok: 1980-1986, SIS

Jelenlegi szolgálati hely: Marosvásárhely

Forrás : György Tibor facebook.

R-Day : Csak Te!

[Breezy]
Én érkeznék de nem lehet, láncon vagyok rab
Visszatart a képzelet, csak a láncomat ne hagyd!
Minden perc örökké valóság, és csak némán nézem
Hogy más éli az álmomat, már nincs kéz a kézen…
1 perc volt az egész, és egyedül maradtam
Bármi is történt meg hidd el nem így akartam
Nem így akartam, hogy érezd amit nem kell
Már kiszáradt a tenger, viszlát, nekem mennem kell!
Egyedül szállok, már nincs senki mellettem
Én voltam a fény, de mára tenger lettem.
Tenger lettem, egy távoli világban
Most is a mosolyod látom minden egyes virágban…
De Te ne tedd! Csak hagyd hogy vigyen a dallam
Én szállok az égen te meg szállsz minden dalban
Rég nincs remény már, a szivem gyújtom fel
Ha majd egyszer rámtalálsz, neked nyújtom fel!

[Robyka]
Csak sétálok az utcán a szél fújja az illatod,
Egy gondolat maradt csak ami álomba ringatott
Előttem még a kép, a két szemed meg a szád
Te mindig itt vagy velem, mer a szívem a te hazád!
Egy szabad rab a láncon, csak egy szavadra vár
Mondd merre jarsz?! És repül a szabad madár!
Elvesztettem valakit akit még csak nem is láttam
De könnyek közt titokban, mindig is rá vártam!
Odaadnám a két kezem, csakhogy egyszer elérj!
Csak a tudat vigasztalt meg, hogy van akiért remélj!
Minden perc az utolsó nem bízok már senkibe
Mindenben csak te és én úgy szállunk a semmibe!
Csak az álmaidban élek, nem bánom mit tettem
Minden álmom te lettél nézd csak mivé lettem!
Csak sétálok az utcán és sötét minden éjszaka
Te mindig itt vagy velem mer’ a szívemben élsz Anya!

[Breezy]
Gyötörnek a percek, csak téged várlak vissza
Tudom, mocskos a lelkem tudom, hogy semmi nem tiszta
De az emlékek maradnak, csak gyönyörködöm rajtuk,
Talán álmodok még olyat, hogy egymás kezét fogjuk
Talán álmodom még azt, hogy te meg én a világ
Talán újra éljük mindazt, hogy te meg én egy világ!
De nem maradt más csak remény, a mosolyban a virág,
Kérlek ne haragudj rám, minden az én hibám!

[Robyka]
Volt millió egy kérdés meg névhez szóló levelek
Te magad az égbolt meg a mosolyod a csillagok
Lassan kifogy a toll és nem foghatom meg a kezed
De tovább élsz a sorokban amiket majd itthagyok!
Nincsenek nagy szavak, és nincsen már lakat
Nem feledem emléked ami örökre itt ragadt!
Lassan elfárad a kezem, itt a szakadék szélén
Behunyom szemem ugrom ez a pont a levél végén!

R-Day egy sepsiszentgyörgyi rap/hip-hop együttes, 2 tagja : Robyka és Breezy.

Hivatalos youtube csatorna itt.

Hivatalos facebook oldal itt.

lÉt

Jean Paul Sartre

Létezni annyi, mint itt lenni, egyszerűen csak annyi; a létezők megjelennek, lehetővé teszik, hogy találkozzunk velük, de levezetni sohasem lehet őket.

… a létezés olyan telítettség, amelytől az ember nem szabadulhat.
Minden neurózisnak az a sajátossága, hogy természetesnek tünteti föl magát …

Jean-Paul Sartre (teljes nevén Jean-Paul Charles Aymard Sartre; Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) francia színdarab- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20. századi francia filozófia vezéralakja.

Müller Péter Sziámi – Egy vagy egy se

Müller Péter Sziámi – Egy vagy egy se

Hogy van-e Isten vagy nincsen,
Hogy te hiszel vagy nem hiszel benne,
Az mindegy, de az életed arra van,
Hogy úgy éld le, mintha lenne.

Egy az Isten, vagy egy sem.

De azért mindenki szeresse.
Lépj be úgy, mintha bent volna,
Ha netán belépsz egy templomba.

Te csak iszol és zabálsz és kefélsz,
Csoda, hogy az ajtón még beférsz.
Az lesz majd a katasztrófa,
Ha nem bír el az akasztófa.
Az a napi négy-öt-hat karambol
Már neked is sok a kalandból.

Miért iszol szomjúságot?
Éhséget, mondd, miért eszel?

Én nem akarom tudni, hogy mit keresek,
Mert ha tudom, akkor nem találom meg.
Én nem akarom tudni, hogy mit akarok,
Mert ha tudom, akkor semmit nem kapok.
Én nem akarom tudni, hogy mit szeretek,
Mert ha tudom, akkor nem ismerem meg.

Kicsi az ember, ha térdepel,
Sokféle isten érdekel,
Többnyire meg is érdemlik,
Megbocsátják, ha nincsen mit.
Letérdelsz és imádkozol,
Mert áhitatba estél.
Letérdelsz és imádkozol,
Hogy áhitatba ess.
Majd átitat az áhitat,
Keresned fölösleges!

Én nem akarom tudni, hogy mit keresek,
Mert ha tudom, akkor nem találom meg.
Én nem akarom tudni, hogy mit akarok,
Mert ha tudom, akkor semmit nem kapok.
Én nem akarom tudni, hogy mit szeretek,
Mert ha tudom, akkor nem ismerem meg.

Neked jól állna, ha lenne!
– nekem jó lenne, ha állna.
Elnézlek, ahogy előttem térdelsz,
Ez minden férfi álma.
Még egyszer elmegyek,
Mielőtt elmegyek,
Te meg kelj föl és járj egyet a parton!
Szevasztok lányok, én már üdvözültem,
És magamat ehhöz is tartom.

Én nem akarom tudni, hogy mit keresek,
Mert ha tudom, akkor nem találom meg.
Én nem akarom tudni, hogy mit akarok,
Mert ha tudom, akkor semmit nem kapok.
Én nem akarom tudni, hogy mit szeretek,
Mert ha tudom, akkor nem ismerem meg.

Müller Péter Iván – Sziámi – (születési neve: Kovalcze Végh Péter Iván) (Budapest, 1951. december 12. –) költő, énekes. Nevelőapja Müller Péter író, akit édesapjaként tisztel, és akivel több művet készítettek közösen.