Juhász Gyula, Kávészünet: Szerelem?

Juhász Gyula: Szerelem?

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

Kávészünet együttes hivatalos honlap itt.

Az Akusztik a MR2-Petőfi Rádió műsora 2009. március 3. óta. Magyar popzenekarok akusztikus („unplugged”) koncertjeit közvetíti, külön hangsúlyt fektetve a fiatal tehetségekre, a Magyar Rádió 8-as stúdiójából. A felvételek közönség előtt készülnek.

emberi célok.

illusztráció

“A szépet csodálni,
Az igazat óvni,
A nemeset tisztelni,
A jót körülölelni,
Ez vezeti az embert
Az életben célokhoz”

Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle.

Forrás : Gyöngyvirágtól lombhullásig facebook.

Kányádi Sándor : Egyszer majd szép lesz minden

Kányádi Sanyi bácsi

Kányádi Sándor : Egyszer majd szép lesz minden

Egyszer majd szép lesz minden,
a telet s az őszi
félelmet, hidd el,
szerelmünk levetkőzi.

Úgy állunk majd a fényben,
mint a virágzó ágak,
büszkén viseljük szégyen
nélküli koronánkat.

Sötétben sem kell félnünk,
útjaink beragyogja
hajdani szenvedésünk
virrasztó teleholdja.

Forrás : Kávéház a Múzsához facebook.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Radnóti Miklós : Bori notesz

Radnóti Miklós : Bori notesz

A notesz első oldalán – öt nyelven – az alábbi pár sor olvasható:

“Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére: Budapest, VII. Horánszky u.1.I.”

Ortutay Gyula bevezetője a nyomtatott változathoz:

Mire tanít ez a kis füzet?
A haza szemérmes szeretetére.
Mikor már szinte mindenből kitagadta a hivatalos haza, mikor prédának dobta oda, akkor is magával ölelte a haza, az otthon elérhetetlennek tűnő képeit
éberen s álomban is – hiszen a fogolytáborral együtt hazaindult ő is az éjben;

“Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra…”

Ez a haza vonzotta… minden fájdalmával, minden kegyetlen és szép ajándékával együtt.
A haza, mert végül csak ez maradt: a magyar nyelv…, a költők nyelve,… hogy hűségét és szeretetét kifejezze.
S ebben a megalázott és halálraítélt időben is ő adott ajándékot nemzetének: költészetének legmegrendítőbb verseit, azt a betetőzést, amiről Quasimodo írta, hogy József Attila verseivel együtt a modern világlíra legjelentősebb alkotása.

S arra is tanít ez a kis füzet a hűségnek és a szenvedélyes szeretetnek erejével, hogy ebben az elvadult, törvény nélküli, gonosz káoszban mennyire az életet akarta, mennyire vágyott a béke szép csöndjére, a méltó emberi élet tiszta örömeire, egy megújult társadalom biztonságára.

A füzetke külső vonásairól: az első megdöbbenés elfog a versek külső tagolásán, írásmódján.
Szinte nyomdakész “tükörbe” fogja verseit, mindegyikét gondosan írja, szépen olvasható gyöngybetűkkel, s nem hágy el egyetlen írásjelet sem, minden betűre, minden jelre ügyel.
Pontos és tiszta, mint mindenben – ezekben a vérző, lerongyolt napokban is.

Hibátlan költői vallomás, zenéjét egyetlen téves hang sem zavarja.
Ritmusa, dallama, erkölcse egy.

Forrás : Magyar Irodalomterápiás Társaság facebook.

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros],1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.

Juhász Gyula: Consolatio

Juhász Gyula

Juhász Gyula: Consolatio

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.

Forrás : Életszépítők magazin facebook.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológiailag a “szenvedő egyház” (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

egy csokor könny.

Fotó: Harmath Beáta ©

Találkoztam egy idős asszonnyal a piacon, pár szál fonnyadt rózsával ácsorgott a kofák között.

Ráfeledkeztem – ősz haját fejkendő takarta, otthonkát viselt, mint az én nagyim. Fiatalon elképzeljük, milyenek leszünk öregen – jóságosak és szépek. Idilli jelenetekben látjuk magunkat, cserfes unokákkal, szerető társsal, szép lesz minden és nyugalmas. Kipihenjük a nagy hajszát…
– Aranyoskám, mi a baj? – kérdezte az asszony.
– Semmi baj, nénike, csak elgondolkodtam.
– Kedvesem, vigyázzon magára, ne gondolkodjon annyit! Vigye haza ezt a kis csokrot, tegye vízbe, már kókadoznak…
– Örömmel elviszem. Mennyit adhatok?
– Nem számít, amennyit gondol.
Adtam neki egy gyűrött papírpénzt, kaptam érte pár fonnyadt rózsaszálat.

Mágikus cserebere volt. Mindketten megkönnyeztük.

Forrás : Életszépítők magazin honlap.

ahol Élet sarjad annál szebb nincs.

Macalik Ernő (Kolozsvár, 1944. július 7. –) romániai magyar biológus, természettudományi író.