“Ahelyett, hogy állandóan saját fájdalmadat és sorsodat siratod, fordítsd tekinteted mások felé.
Ahelyett, hogy saját terhedet elviselhetetlennek kiáltod ki, végy magadra valamit mások terhéből is.
Ahelyett, hogy állandóan sopánkodsz, érezz együtt azzal, akinek még nehezebb a sorsa, mint a tiéd.
Ahelyett, hogy másoktól vársz megértést, vigasztaljál másokat.
És akkor sokszor nem tudod majd, hogy mi is történik veled: mások terhét vetted magadra és a sajátod vált könnyebbé; beteget gyógyítottál és saját szíved sebe hegedt be; szomorút vigasztaltál és saját lelked talált nyugalmat; mások szenvedésén enyhítettél és saját tövised életét törted; adni akartál és kaptál; azt hitted, hogy meghalsz és feltámadtál.”
„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, –
hordozd szívedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.”
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros],1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyarköltő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre (Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
Parfümök százai, virágok álmai
Édeskés, kesernyés, mézédes felejtés
Rózsa és leander, karcsú kis üveggel, oh elkábít
Mirha és mandula kis helyre bezárva, orgonák, violák titkos kis fiolák
Cseppenként, permetként próbálom egyenként úgy elbódít
Most mind kidobom
Torz tükröm elhajítom
Kabátom szárnyra nyitom
Lélegezz szabadon
Szél repít, a nap hevít
Néha megsebzett felhőkből sírsz
Ha ég az ősz — új álmot szősz
Szívemben édesen füstösen szédülten
Száll az élet illata
Parfümnek varázsa, szirmoknak világa,
Vágyaink izzása, selymeknek siklása
Keletnek fűszere, buja kis meséje úgy elbódít
Most mind kidobom
Torz tükröm elhajítom
Kabátom szárnyra nyitom
Lélegezz szabadon
Szél repít, a nap hevít
Néha megsebzett felhőkből sírsz
Ha ég az ősz — új álmot szősz
Szívemben édesen füstösen szédülten
Száll az élet illata
Végy egy ezt-vagy-azt,
emeld föl a szívedig
s vigyázva tedd le.
Fodor Ákos
3 éve, ezen a napon halt meg Fodor Ákos, magyar költő és műfordító.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.
Fodor Ákos(Budapest, 1945. május 17. – – Budapest, 2015. február 21.) magyar költő és műfordító, a magyar haiku egyik mestere. 1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását. 1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel. 2004-ben Artisjus-díjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal ismerték el tevékenységét.
A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelv irodalmában megjelent. Három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak). Egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás. (Az összecsengő sorvégek sokszor csak a fordítók leleményei.) A haikut ugyanakkor nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van.
