jókedv.

Federico Fellini

“A zavarosság, a képtelenség nem halálos, ha az ember jókedvűen közelít hozzá. Csak az unalom öl.”

20 éve halt meg Federico Fellini, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Federico Fellini (Rimini, 1920. január 20. – Róma, 1993. október 31.) olasz filmrendező és forgatókönyvíró.

az Élet

Móricz Zsigmond

“Az élet olyan, hogy mindig másképp történik minden, mint ahogy elgondolta előre az ember.”

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

Kányádi Sándor : Titok

Kányádi Sándor

Kányádi Sándor : Titok

Irigyen néztem, napról napra
irigyebben az ősz
fantáziás pusztító kedvét,
ős, erős
tehetségét, mely sose mímel
annyi színnel,
oly élethíven
festi az elmúlást,
annyi pompával gazdagon,
hogy nincs rá szavam,
nincs hasonlatom.
Főképpen játszi könnyedségét,
nagyvonalú
megoldásait irigyeltem,
azt ahogyan a bú
művében lassan,
valami őrök katharzissal
deres derűvé szelídül:
azt ahogyan a szépség
benne végképp,
s másíthatatlanul
teljessé alakul.

Hogyan csinálja
mindezt olyan könnyűszerrel
a mester,
az ősz,
aki nekem már harminc
hosszú ősz óta ismerős?

Hogyan csinálja?
Lázított
a titok,
a megismerés hiánya
nyugtalanított.

Suta sorokkal,
ormótlan gondolatokkal
vesződve,
napról napra,
éjről éjre
irigyebb lettem az őszre.

Míg egyszer, egy késő éjszakán,
amint reménytelenül s törten
a nyitott ablaknál
levegőztem,
s néztem,
hogy nyargalnak a felhők az égen
s a szél az utcán,
s hallgattam hogy nyög, gyötrődik,
igen, hallottam tisztán,
akár egy ember
gyötrődött, kínlódott
a mester.

És reggel,
amikor szűkre húzott szemmel,
tárgyilagosan,
végignéztem a tájon –
művét mustráltam –
deres szálak csillogtak hajában.

Igen, ez a titok,
ez a szépség ára! –
Iszonyatosan szép volt
a pusztítása,
de pusztítás volt,
bármilyen remek. –
Teremtő-szépet formálni
ennyit ne érne meg?!

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

 

ismeret. tudás.

Faludy György

“Az ismeret ma mindenkit magányos
toronyba zár, ahol a téboly szálldos,
hol nem lelünk hitet, harmóniát,
gyógyszert a halál és a jövő ellen,
sem vigaszt. Mentől többet tud az ember,
annál kétségbeejtőbb a világ.”

Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, író.

Tavaszi szél vizet áraszt

Havasi Balázs (Budapest, 1975. szeptember 18. – ) magyar zongoraművész, zeneszerző.

Az európai és magyar zenészek Havasi vezetésével a Yunnan Art Group kínai művészeti csoporttal tartottak közös művészeti előadást. A színpadon közel 150 művész állt egyszerre. A Yunnan Group autentikus kínai népi hangszereket és táncosokat felvonultató világhírű társulat, melynek vezetője Tao Chun, a 2008-as pekingi olimpia záróünnepségének rendezője és koreográfusa volt. Az est egy olyan művészeti produkciót látott a közönség, melyben kínai és magyar művészek közösen állították színpadra a Kulturális Híd szimfóniát, melyet a zeneszerző, Havasi autentikus kínai és magyar népdalmotívumok felhasználásával kifejezetten erre az alkalomra komponált. A szimfónia a Kultúrák Hídja Gálaest célkitűzéseinek zenei szimbóluma volt.

Hivatalos honlap itt.

nap – árnyék

Helen Keller

“Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül.”

Helen Adams Keller (Tuscumbia, Alabama, 1880. június 27. – Arcan Ridge, Connecticut, 1968. június 1.) amerikai író, aktivista és előadó volt. Ő volt az első siket és vak diák, aki főiskolai diplomát szerzett.

Hervay Gizella – Nosztalgia

Hervay Gizella – Nosztalgia

Hervay Gizella

Egy nap hazamegyünk fapados vonaton,
nem viszünk mást, csak a régi szavakat,
majd rajzolunk az ablakra és énekelünk
és visszaköszön mindenki, aki leszáll;
egy nap hazamegyünk, senki sem néz ránk,
csak tudják: ott vagyunk,
nem kell szégyellnem a kezem,
hogy kifordítva ölembe hull;
egy nap hazamegyünk,
hazavisz mindenkit a fájdalom,
szemek alatt a karikák szembeköszönnek,
torkunkban az ismerős víz íze;
egy nap hazamegyünk két maroknyi szóval,
és egy krumpliföldön előrebukunk.

79 éve született Hervay Gizelle, e bejegyzéssel rá emlékezünk.

Hervay Gizella (Makó, 1934. október 14. – Budapest, 1982. július 2.) erdélyi költő, író és műfordító. Szilágyi Domokos első felesége.

Írásai megtalálhatók itt.

Edith Piaf – La Vie En Rose

Edith Piaf – La Vie En Rose

50 éve, ezen a napon halt meg Édith Piaf, e bejegyzéssel rá emlékezünk.

Édith Piaf, eredeti nevén: Édith Giovanna Gassion, (Párizs, 1915. december 19. – Placassier, Grasse, 1963. október 10. (Az utólag, Párizsban kiállított halotti bizonyítvány szerint október 11.)[1]); francia sanzonénekesnő, sanzonszerző, színésznő.

nagyszerű

J.W. Goethe

“Nagyszerű dolog a lélek nyugalma és az, hogy örülni tudunk magunknak.”

Johann Wolfgang von Goethe (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus. A német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője. A líra, a dráma és az epika műfajában egyaránt remekművek sorát alkotta.

mozgás

Benjamin Franklin

“Az embereket három csoportra lehet osztani: azokra, akik elmozdíthatatlanok, azokra, akik mozgathatóak, és azokra, akik mozognak.”

Benjamin Franklin (Boston, 1706. január 17. – Philadelphia, 1790. április 17.): amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász.

Halász Judit, Bródy János – Mit tehetnék érted

Halász Judit, Bródy János – Mit tehetnék érted

Én nem születtem varázslónak,
csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted,
a jótündér sem én vagyok,
de ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság,
úgy érzem vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy
elűzzem a bánatod
Hogy lelked mélyén megtörjem
a gonosz varázslatot
Mit tehetnék érted,
hogy a szívedben
öröm legyen?
Mit tehetnék áruld el nekem.

Nincsen varázspálcám,
mellyel bármit eltűntethetek
És annyi minden van jelen,
mit megszüntetni nem lehet,
De ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság
úgy érezném vannak még csodák

Mit tehetnék érted…

Nincsen hétmérföédes csizmám,
nincsen varázsköpenyem,
S hogy holnap is még veled leszek,
sajnos nem ígérhetem,
De ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság
úgy érezném vannak még csodák

Mit tehetnék érted…

71 éve, ezen a napon született Halász Judit. Isten éltesse sokáig, ezzel a bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Halász Judit (Budapest, 1942. október 7. –) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, énekesnő, érdemes művész, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

félelem

Dale Carnegie

Szinte minden félelmet legyőzhetünk, ha egyszer rászántuk magunkat lélekben. Emlékeztetnék, hogy a félelem igazából csak a gondolatainkban létezik.

Dale Breckenridge Carnegie (1888. november 24. – 1955. november 1.) amerikai író, előadó, az önmegvalósítás egyik szószólója volt. Számos nagy sikerű könyv szerzője.

Madách Imre – Az ember tragédiája (részlet)

Madách Imre – Az ember tragédiája (részletek)

Madách Imre

Minden, mi él, az egyenlő soká él,
A százados fa s egynapos rovar.
Eszmél, örül, szeret és elbukik,
Midőn napszámát s vágyait betölté.
Nem az idő halad: MI változunk,
Egy század, egy nap szinte egyre megy.
Ne félj, betöltöd célodat te is,
Csak azt ne hidd, hogy e sártestbe van
Szorítva az ember egyénisége.
Látád a hangyát és a méherajt:
Ezer munkás jár dőrén összevissza,
Vakon cselekszik, téved, elbukik,
De az egész, mint állandó egyén,
Együttleges szellemben él, cselekszik,
Kitűzött tervét bizton létesíti,
Mig eljön a vég, s az egész eláll. –
Portested is széthulland így, igaz,
De száz alakban újolag felélsz,
És nem kell újra semmit kezdened:
Ha vétkeztél, fiadban bűnhödöl,
Köszvényedet őbenne folytatod,
Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod.

(Lucifer; Harmadik szín)

Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Évmilliókig eljár tengelyén,
Mig egy kerékfogát ujítni kell.
Fel hát, világim véd-nemtői, fel,
Kezdjétek végtelen pályátokat.
Gyönyörködjem még egyszer bennetek,
mint elzúgtok lábaim alatt.

(az Úr az Első színben)

149 éve, ezen a napon halt meg Madách Imre. E bejegyzéssel rá emlékezünk.

Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. Az 1862-ben[1] megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.