napbanézés. pünkösdkor.

A moldvai csángók pünkösd hajnali napbanézése a csíksomlyói zarándoklat hagyományos szokásrendjébe illeszkedő rítus. A moldvai csángók hite szerint a Kis-Somlyó hegyének keleti lejtőjén pünkösd hajnalban megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját, illetve más szent dolgokat. Az 1980-as évek közepéig a pünkösd hajnali napvárásban jórészt 25-40 fős csángó csoport vett részt. A több településről érkező búcsúsokból összeverődött csoport deák vagy búcsúvezető kíséretében foglalt helyet hajnal előtt a Kis-Somlyó hegyén, ahol énekléssel, imádkozással várták a napfelkeltét.

A hagyományos éneklési mód, amelynek során alkalomhoz kötődő magyar énekeket énekeltek (például a Jöjj, Szentlélek Úristen kezdetű éneket), a búcsúvezetők megritkulásával, a moldvai csángókat érő asszimilációs folyamatok és a kultúraváltás következtében a 2000-es évek elején megszűnt, a magyar énekek helyét román énekek vették át (például a Coboară din ceruri o Duhule Sfânt kezdetű éneket).
A csángók rendszerint hajnal előtt kimennek a Salvator kápolnához, ahol hajnalig imádkoznak, beszélgetnek. Körülbelül egy órával a napfelkelte előtt a keleti lejtőn szoktak felsorakozni, ahol hangos énekléssel várják a napfelkeltét. Ezt követően több percen keresztül mereven néznek a napba megfüstölt üvegen, zsebkendőn, fejkendő csücskén, napszemüvegen keresztül. Aki látni vél valamit, az hangosan elmondja tapasztalatát a többieknek, amelyet azok értelmeznek, saját asszociációjukkal dúsítanak.

A moldvai csángók számára a napvárás érzelmi/rituális feltételeinek a keretét a búcsú térbeli és időbeli szerkezetébe való bekapcsolódásuk képezi. A búcsú során számos áldozati jellegű rituális cselekvésre kerül sor. Már a búcsúra való utazás előtti napokban rituális előkészületeket tesznek, például naponta misét hallgatnak, többször végigmondják a rózsafüzért, böjtölnek.
A kialvatlanság, a szokásosnál hiányosabb táplálkozás, az időjárás esetleges viszontagságai a test intenzívebb igénybevételét eredményezik. A Kis-Somlyó hegyének meredek oldalán lévő keresztutat a moldvai csángók csoportjai is végigjárják. Nemcsak nappal, szombaton délután, de többen pünkösd vasárnap napfelkelte előtt, a kora hajnali sötétségben is. A testi nehézségeknek, a fáradtságnak vallásos jelentősége van számukra, áldozati jellegű cselekvés, érdem. Régebben a moldvai csángók is gyalog mentek Csíksomlyóra. Az út egy hétig is eltarthatott. A misék alatt időnként látni lehet, hogy katrincás asszonyok a mise egész ideje alatt térden állnak a mellékoltárok lépcsőjén.

Bővebben…

Dsida Jenő – Psalmus Hungaricus (részlet)

“Száraz nyelvem kisebzett,
égő fejem zavart.
Elindulok, mint egykor Csoma Sándor,
hogy felkutassak minden magyart.
Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,
üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján,
magyarok ott a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt
s a bácskai szőlőhegyek közt,
üljetek mellém.
Magyarok Afrikában, Ázsiában,
Párisban, vagy Amerikában,
üljetek mellém!
Ti eztán születők s ti porlócsontu ősök,
ti réghalott regősök, ti vértanuk, ti hősök,
üljetek mellém!
Ülj ide, gyűlj ide, népem
s hallgasd, amint énekelek,
amint a hárfa húrjait,
feszült idegem húrjait
jajgatva tépem,
ó, népem, árva népem! –
– dalolj velem,
mint akit füstös lángokra szítottak
vérszínű, ósetét, nehéz, fanyar borok,
dalolj velem hörögve
és zúgva és dörögve,
tízmillió, százmillió torok!
Énekelj, hogy világgá hömpölyögjön
zsoltárod, mint a poklok tikkadt, kénköves szele
s Európa fogja be fülét
s nyögjön a borzalomtól
és őrüljön bele! -:”

Forrás : Dsida Jenő facebook.

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

csűrdöngölő. másképp.

Egy különleges flashmobot hoztak össze Kassán az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes tagjai. Magyar zenére ropták közel húszan a Malom utca havas járdakövén. Megmutatták a járókelőknek, milyen az igazi csűrdöngölő.

Egy pár magyar népviseletben, a többiek pedig civilben táncoltak, a járókelők pedig csak bámészkodtak, vagy telefonjukkal rögzítették a szokatlan villámcsődületet.

A flashmobot egy elsősorban magyaros ízekre fókuszáló étterem megnyitása alkalmából szervezték.

Forrás : atempo.sk

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

 

táncegyüttes. találkozó.

 

A videó és a flashmob a 12. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek találkozójára készült.

Az esemény facebookon megtalálható itt.

Az esemény hivatalos oldala itt.

„A tánc nem­csak az érte­lem­mel való gon­dol­ko­dás művé­szete, hanem egész létünk­kel való lég­zés és az élet művé­szete. Az erő­szak­men­tes­ség rend­kí­vüli isko­lája. Meg­ta­nít min­ket tudat­alatti hatal­ma­ink és erőink ellenőr­zé­sére és veze­té­sére.”
Mire­ille Négre

A Három­szék Tánc­együt­tes 1990-ben ala­kult Sep­si­szent­györ­gyön. 1999-ig állami költ­ségve­tésből működő hiva­tá­sos nép­tánc­együt­tes volt, tíz évig a város pol­gár­mes­teri hiva­ta­lá hoz tar­to­zott, 2009-től hiva­ta­los fenn­tar­tója Kovászna Megye Taná­csa. Sep­si­szent­györgy a volt Három­szék vár­me­gye — jelen­leg Kovászna megye — köz­pontja, 70.000-es lakos­sá­gának három­ne­gyede magyar nem­ze­ti­ségű. A kis­vá­ros Szé­kely­föld jelentős kul­tu­rá­lis központja: a magyar és román nyelvű hiva­tá­sos szín­há­zak (Tamási Áron, illetve And­rei Mures­anu) tevé­keny­sége mel­lett jelentős a képzőmű­vé­szeti, iro­dalmi és zenei élete, amelyet a több­nyelvű sajtó, a regi­o­ná­lis televízió-stúdió és több helyi rádió­adó kísér figyelem­mel. Külön büsz­ke­sége a város­nak az a közel tucat­nyi épület — köz­tük a Szé­kely Nem­zeti Múzeum — ame­lye­ket Kós Károly tervezett.

Háromszék Táncegyüttes hivatalos oldal itt.

Háromszék Táncegyüttes hivatalos facebook oldal itt.

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

Magyarlapád

A kollégium új épületének átadásakor valami olyan dolog történt, amire senki nem számított. Egy beszéd kellős közepén egy fiatalember egyszercsak zenélni kezdett. Őt még több zenész követte, míg végül pár percen belül a fél közönség táncra perdült. Magyarlapád történetének egyik legcsodálatosabb meglepetésének lehettünk szemtanúi.
Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik hozzájárultak a kollégium új épületének létrejöttéhez.

Magyarlapád (románul Lopadea Nouă, németül Schaufeldorf) község Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Magyarlapádi Szorványkollégium facebook oldala itt.

További oldal : www.magyarlapad.ro .

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

Örökségünk

Hivatalos videoklipp :

Gyulai István: Örökségünk

Itt vagyunk ismét, most már sokadjára
Leültünk kicsit együtt, de még nem dőlhetünk hátra
Hiszen van még dolgunk a világban, bőven van mit tennünk
Hogy megmaradjon köztünk, ’miben mindig muszáj hinnünk
Gyönyörűen beszéltek, öröm hallani a hang’tok
És remélem, hogy reméltek még jobbat, miben vagytok
Mert nincsen határ ottan, ahol egy nyelvet beszélnek
És testvérnek hívják az embert, adjunk hálát az égnek
Mert én
Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elkopni nem hagyom
Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elvenni nem hagyom
Én magyarul érzek
Magyarul félek
Magyarul kérlek
Magyarul érted
Magyarul sírok
Magyarul mondom
Magyarul írok
Magyarul mosolygom
Magyarul küzdök
Magyarul tűrök
Magyarul dobbanok
És magyarul álmodom
Én magyarul álmodom
Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elkopni nem hagyom
Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elvenni nem hagyom

Magyarul érzel? Magyarul álmodsz? Az Örökségünk Rólad szól.
Az Örökségünk című dal segítségével szeretnénk megszólítani a világ különböző pontjain élő magyarokat, s bevonni őket egy, a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó mozgalomba.
Gyulai István szerzeményéhez Paks három magyar ajkú testvérvárosában, Kézdivásárhelyen, Visken és Galántán, háromszáz gyermek részvételével már készült egy klip.
Célunk immár az, hogy határoktól, távolságtól függetlenül buzdítsuk a magyarokat, énekeljék a dalt, mindezt rögzítsék és juttassák el hozzánk. A beérkezett videókból áll össze majd az új, közösségi klip.

További információ: www.oroksegunk.net

Hazám, hazám

Másfélszáz ember zenélt és énekelt Erzsébetváros kapujában. A flashmobot, mint rendezvényt, a FIDESZ VII. kerületi alapszervezete valósította meg a felújított Madách téren elismert fővárosi művészek közreműködésével. Így az utca embereivel, turistákkal, közreműködőkkel majdnem fél ezren hallgatták, játszották és énekelték Erkel Ferenc Bánk Bánjából a Hazám, hazám c. művet, Tóth András énekkari átiratában.

ötletgazda, koproducer: Bajkai István
rendező-producer: Szűcs László
vezető operatőr: dádám

utómunka (kép-hang): 4 cut (http://4cut.hu )
utómunka vezető: Győrffy Szabolcs
vágók: Gotthárdi Balázs; Sibinger Dóri; Jaczkovits Iván
utómunka hangmérnök: Várhegyi Rudolf
stúdió hangrögzítés: Hungaroton
molino és log. tech: Torter Co. (http://torter.hu )

Külön köszönet: a zenekar és a kórus minden tagjának, beleértve a technikai és adminisztrációs munkatársakat! Strausz Kálmán karnagy úrnak, Bodó Leventének és a Budapesti Stúdió Kórus Egyesületnek, a Hotel Arcadia munkatársainak,az Örkény Színháznak

Bencze György, Benedek Zsolt, Csomor Sándor, Bátorfi Béla valamint Bakcsy Árpád Zoltán, Bonifác, Göröcs Imre, Horváth Gábor, Kontra Gábor, Kovács Lóránt, Köcze Éva, Jókuti Bálint, Mohácsi Alexandra, Oláh Krisztina, Sáránics Viktória, Székelyi Móni, Szíjjártó Noémi, Takács Péter, Veres Gábor, Tihanyi Szabolcs, Tuska Kornélia

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmilag vezényelt is és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le

A Bánk bán Erkel Ferenc háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József azonos című drámája alapján. Elsőként a Tisza-parti jelenetet hallhatta a közönség 1861. január 6-án, Pesten, a Nemzeti Múzeum dísztermében. A teljes mű ősbemutatójára 1861. március 9-én került sor Nemzeti Színházban.