Ady Endre: A kimérák Istenéhez

Ady Endre: A kimérák Istenéhez

Te, Isten, ki Titok vagy, tudod,
Hogy én nem vagyok mai gyermek:
Az én ügyem a te ügyed
S ki ellenem támad, azt verd meg.

Mert mi együtt kezdtük a hűhót,
Mert egyformán Titok a voltunk
S ami lázmunkánkban hazug,
Mindent, mindent együtt koholtunk.

Te, Isten, mi egyek vagyunk:
Mikor kimérákba szerettem,
Már ott voltál hátam mögött,
Nehogy kimuljak hülye sebben.

Nógattál folyton, konokul,
Hogy véresen be a bozótba
Törjek magyarul, dalosan
S hogy ne némuljon el a nóta.

Én voltam, Isten, bolond nyilad
S nyiladat most már messzelőtted.
Fölemelt, véres homlokom
Nem ejtem porba most előtted.

Mert, jaj, nagy dolog ez a dolog,
Nagyobb, több, mint egy élet ára
S én más bolondként nem megyek
Egykönnyen a kálváriára.

Most: vagy-vagy, eldől, ha akarod,
Hogy ér-e valamit a kardunk
És hogy ér-e az valamit,
Mit együtt kezdtünk és akartunk.

Titok vagy, ős Titok, tudom én,
Velem együtt és a világgal,
De egy percnyi szeszélyedért
Mégsem égek el hiú lánggal.

Együtt kezdtük, vihar-fellegek
Nőttek a fejemre azóta,
Te, Isten, te, Titok, közös
Bűnünk volt minden bűnös nóta.

Mikor még mint kicsi nebuló
Templomban diktáltam a zsoltárt,
Már akkor bűntársam valál,
Már akkor is fölbujtóm voltál.

Éreztem viharos kezedet,
Mely fiatal hajamat tépte:
Te voltál az elinditóm
S kell, hogy te légy utamnak vége.

Az én ügyem a te ügyed is,
Hogyha hivedet meg nem tartod,
Nem hisz benned majd senki sem:
Isten, Titok, elő a kardod.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

kiméra fogalma a biológiában genetikai mozaikra utal, ezek közül is azokra az élőlényekre, akik kettőnél több ivarsejtből jöttek létre. Általában két csoportra, elsődleges és másodlagos kimérákra osztják, annak alapján, hogy a megtermékenyülés során lépett fel a genetikai többlet, vagy az egyedfejlődés későbbi fázisában, sejtcsere vagy más transzplantáció révén.

küldetés.

Január 27-én Panamából hazatérőben is elbeszélgetett a Szentatya az újságírókkal a repülőgép fedélzetén. Több aktuális kérdést is érintett: papi cölibátus, a gyermekek szexuális nevelése, a kiskorúakkal szembeni visszaélések elleni fellépés, a bevándorlás összetett problémája.

Alább található egy részlet az interjúból. A teljes interjú elolvasható itt: Magyar Kurír.

Edwin Cabrera Uribe (spanyolul)
– Szentatya, először is a legfontosabb: hatalmas köszönet Önnek a hat újságírótársam nevében, és a saját nevemben, mint panamaiak nevében. Az, amit Ön nekünk ajándékozott, nagyon nagy, óriási! A kérdésem: Szentatya, Ön ma arról beszélt az önkénteseknek, hogy egy küldetést éltek meg, egy küldetést teljesítettek.

Azt mondta: „Ti most tudjátok, miként dobog az ember szíve, amikor küldetést teljesít.”

A kérdés: És Ferenc pápa küldetése Panamavárosban? Mi az, ami megérintette? Mi az, ami meghatotta? Ferenc pápa teljesítette küldetését a közép-amerikai ifjúsági találkozón?

Igaz, hogy Panamavárosban volt, de Lengyelországtól kezdve arról beszéltek, hogy ez közép-amerikai találkozó. És az utazások sorában, Szentatya, ugye még függőben van egy küldetés Nicaraguában?

Ferenc pápa (spanyolul)
– Az én küldetésem az ifjúsági találkozón Péter küldetése: megerősíteni a hitben, de nem hűvös utasításokkal és előírásokkal, hanem engedve, hogy a szívem megérintődjék, és úgy válaszoljak erre, ahogy a szívemből fakad.

Vagyis nem tervezek előre – magamban ezt így élem meg –, nem tervezek, nehezen tudom azt feltételezni, hogy valaki teljesíteni tud egy küldetést csak a fejével. Ahhoz, hogy egy küldetést teljesíthess, érezned kell, és amikor érzel, szíven üt: szíven üt az élet, szíven ütnek a problémák…

A repülőtéren voltam, épp elköszöntem az elnöktől, amikor arra vittek egy kisfiút – egy kis kedves feketécske fiúcskát, egészen fekete volt, és ilyen kicsike –, az elnök azt mondta nekem: „Nézze, ez a fiú átlépte Kolumbia határát, az anyja meghalt, ő egyedül maradt – igen, ötéves lehetett –, afrikai származású, de még nem tudjuk, melyik országból, mert nem beszél se angolul, se portugálul, se franciául, csak a saját törzse nyelvét beszéli, és egy kicsit mi fogadtuk örökbe.” Ezt mondta.

Egy eleven, igen mozgékony kisfiú. Az élettől magára hagyott kisfiú drámája, mert az édesanyja meghalt, egy rendőr pedig átadta őt a hatóságoknak, hogy gondoskodjanak róla…

Ez arcul üt, és így a küldetés kezd színt kapni. Indítást kapsz, hogy mondj neki valamit, hogy megsimogasd. Nem az ész játszik szerepet. Vagyis a küldetés mindig bevon téged, legalábbis engem bevon.

Talán azért lehet, mert olasz felmenőkkel rendelkezem, és ez belőlem fakad, bevonódom. Mindig azt mondom a fiataloknak: „Amit tennetek kell az életben, azt járva kell tennetek, és három nyelvet használva: a fej, a szív és a kéz nyelvét.”

A három nyelvnek pedig összhangban kell lennie, oly módon, hogy annak megfelelően gondolkodjanak, ahogy éreznek és cselekszenek, aszerint érezzenek, amit gondolnak és tesznek, és azt tegyék, amit éreznek és gondolnak. Én nem tudom kiértékelni a küldetés teljesítését.

Én mindezt beleviszem az imámba, és ott maradok az Úr előtt, olykor el is alszom az Úr előtt, de mindezeket, amiket megéltem a küldetésben, eléje viszem, és azt kérem tőle, hogy erősítse meg [az embereket] a hitben rajtam keresztül.

Így fogom fel a pápa küldetését, és így élem meg én.

Voltak esetek például, amelyek dogmatikai jellegű nehézségeket vetettek fel, és én nem tudok pusztán az eszemmel válaszolni, ösztönösen másképp cselekszem.

Ferenc pápa (latinul: Franciscus, született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, Argentína, 1936. december 17. –) a római katolikus egyház vezetője 2013 óta, a 266. az egyházfők sorában. A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta pápává. A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le önként a pápai tisztségről. Ferenc az első jezsuita egyházfő, az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.

Ady Endre: Ki látott engem?

Ady EndreKi látott engem?

Volt nálamnál már haragosabb Élet?
Haragudtam-e vagy csak hitem tévedt?

Szívem vajjon nem szent harang verője?
Vagyok csakugyan dühök keverője?

Kit mutatok s mit kutató szemeknek?
Nem csalom-e azokat, kik szeretnek?

Szeretem-e azokat, kiknek mondom?
Méltán gerjeszt haragot büszke gondom?

Ennen dühöm nem csak piros káprázat?
Azok forrók, kik közelemben fáznak?

Bolond tüzem, alágyújt-e szíveknek?
Szeretnek-e, kik szerelmet lihegnek?

Csókos szám miért tör szitokba rögtön?
Nem tenyeremet rejti csak az öklöm?

Pótolnak-e életet élet-morzsák?
Érdemlem-e szánásnak csúnya sorsát?

Szabad-e engem hidegen megértni?
Szabad közönnyel előlem kitérni?

Gerjedt lelkemnek ki látta valóját?
Ki lát, szívem, sebes és örök jóság?

Istenülő vágyaimba ki látott?
Óh, vak szívű és hideg szemű barátok.

100 éve ezen a napon halt meg Ady Endre, magyar költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

5 gondolat.

A hozzáállásról

Mondjon nekem bárki olyan munkát, amit búbánatosan, szomorúan, rossz kedvvel, de jobban el lehet végezni, mint vidáman, akkor majd azt mondom, hogy essünk neki, legyünk szomorúak!

A nehézségekről

Az iskolában a gyerekeknek azért adnak feladatokat, hogy talpraesettebbek, okosabbak, ügyesebbek, izmosabbak legyenek. Az élet mindannyiunknak feladatot ad.

A világról

Hiszek benne, hogy az Isten jó világot teremtett. Valahogy úgy képzelem el, mint egy ilyen nagy puzzle, egy kirakós, aminek minden darabja megvan, csak kicsit össze vannak kutyulva.

A lényegről

Minket nem a munka fáraszt el, hanem az értelmetlen munka. (…) Azért merek bárkit biztatni, vállalkozókat is, hogy ne a pénz vagy a hatalom legyen a legfontosabb, hanem a szolgáló szeretet.

A másikról

Én nem gondolom, hogy az ember ilyen vagy olyan, hanem az ember kíváncsi, és nagyon nagy öngólokat tud rúgni, de ha segítjük és bátorítjuk, akkor nagyon szép dolgokat tud csinálni. Ne ítéljük el a másikat, segítsük inkább talpra állni, ne bírók legyünk, hanem orvosok!

Forrás: forbes.hu.

60 éve, ezen a napon született Böjte Csaba, erdélyi ferences rendi szerzetes.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!

Böjte Csaba (Kolozsvár, 1959. január 24. –) ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása.

anyanyelv. Kányádi Sándor.

Kányádi Sándor: „Egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv” (A magyar kultúra napja)

Kányádi Sándornak, a költőnek mit jelent az anyanyelv?
– Nekünk egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv. Mi ebbe a nyelvbe csomagolva jöttünk több évezreden át, és érkeztünk meg ide.
Elkezdtük fölvenni a hitet, hogy beilleszkedjünk ide, Európába. De úgy, hogy már-már a nyelvünk is ráment.
És akkor egy vagy több szerzetes – például Pannonhalmán – körmére égő gyertyával (innen ez a szép kifejezésünk) nekiállt lefordítani egy temetkezési beszédet, mert különösen temetkezés alkalmával sajdult bele ezekbe a fiatal papokba, barátokba az, hogy az Úristennek se lehet tetsző, hogy olyan nyelven ajánljuk a magyar halott lelkét az Egek Urának, amit a végtisztességtevők nem értenek.
Ezért fordították le ezt a beszédet.

És ebből következik a nemzet célja. Mondhatjuk: a nemzet célja, hogy megmaradjunk.

De mi végre maradjunk meg? Hogy átörökítsük. Mit örökítsünk át?

A magyar Isten kiválasztott népe.
A magyar nyelv Isten kiválasztott nyelve a magyarok számára.
Az Írások szerint a zsidó nép Isten választott népe. Így van: a zsidó nép Isten kiválasztott népe, a zsidó nyelv Isten kiválasztott nyelve a zsidó nép számára. A román Isten kiválasztott népe és nyelve… és fölsorolhatnánk minden népet és nyelvet.
Mi tehát egy nemzetnek a célja? Hogy az Isten által csak számára kiválasztott nyelvet az emberiség, az emberi lét legvégső határáig továbbvigye, gazdagítsa, gyarapítsa, éljen vele és benne, mindannyiunk örömére és Isten nagyobb dicsőségére.
Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul tanulunk.

– Apáczai című prózaversének végén olvassuk: „egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv”.

– Batyu, melyet őseink hoztak magukkal, s mi visszük tovább. A bot, amire támaszkodhatunk, és amivel védekezni is lehet.
És a fegyverrel is védekezünk. Ez mind az anyanyelv.
És olyan csodálatos, hogy a Halotti beszédet, amely lassan ezeréves lesz, még mindig értjük.
Bővebben…

tudós. tudás.

Egy tudósnak nem dolga, hogy arról beszéljen, amit nem értett meg teljesen. Ha van valami, amit nem értettem, az a Jóisten.

De most a dolog lényegéhez akarok hozzászólni. Jó azt hinni, hogy van egy gondviselő Isten, valaki, aki mindenütt ott van, aki mindennek, még annak is, ami úgy látszik, teljesen értelmetlen és kegyetlen, valamilyen módon értelmet ad, aki az embert támogatja, s akinek a birodalmába halhatatlanul bejuthatunk.

Én pontosan tudom, hogy ezt jó hinni, mint az emberek milliárdjai.

Én pontosan két dologban hiszek, és ez a kettő bizonyos szempontból ellentétes.

Mindenekelőtt a tudásban, a tudás korlátlan növekedésében.

Abban hiszek, hogy a tudás jó, hogy a tudást mindenki mással titoktartás nélkül kell művelni, mert ez az, ami megkülönböztet a többi élőlénytől. Ebben abszolút módon hiszek.

A másik: érzelmeim is vannak.

De attól, hogy valamiről tudom, hogy jó, még nem érzem.

Helytelen az a puritán mondás, hogy az ész azt mondja, tehát ezt kell, hogy tegyem.

Az érzelmeknek sem szabad befolyásolni az ember eszét.

Szükséges, hogy harmónia legyen az érzések és az ész között.

111 éve, ezen a napon született Teller Ede magyar-amerikai atomfizikus, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – StanfordKalifornia, 2003. szeptember 9.) magyaramerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.