Bartók Eszter: Itthon vagyok

Bartók Eszter: Itthon vagyok

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Hófehér mára már odakinn a város
És a szívem várja már, hogy újra lásson
A gyermek újra él itt minden mozdulat a régi
Jó ezt újraélni

Most csend legyen, ne legyen senki magányos
Ma csak Rád figyelek, ez így van jól

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Hóesés fújja szét mára majd a gondokat
Nekem úgysem lehet már Nálad semmi fontosabb
Ülj le mellém nézz rám a szemeimben itt ragyog
Minden él, Itthon vagyok

Most csend legyen, ma nem hív a város
Ma csak Rád figyelek, ez így van jól

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Bartók Eszter (MezőkövesdMagyarország, 1980. március 25.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő és dalszövegíró. A TV2 2004/2005-ös Megasztár tehetségkutató műsorának felfedezettjeként vált híressé. Saját számával, az Elefántos dallal jutott döntőbe, ami olyan népszerű lett, hogy már a verseny elejétől játszották a rádióadók. A dal akusztikus, Eszter saját gitárkíséretével adta elő slágerét.

Kallós Zoltán: Idegen földre ne siess

Kallós Zoltán: Idegen földre ne siess

Idegen földre ne siess
amíg hazádba megélhetsz
ne menj messze földre lakni
míg hazádba meg tudsz élni

Idegennek jövevénynek
nincsen becsüje szegénynek
idegen vagy jövevény vagy
nincsen becsüd ha szegény vagy

Elbujdosom megpróbálom
ha elveszek sem lesz károm
engem úgy sincs ki sajnáljon
ki értem könnyet hullasson

Én elmegyek közületek
mert köztetek nem élhetek
valahára visszatérek
még kapjak meg belőletek

Édes rózsám vígy el veled
ne hadd elmaradjak tőled
mert ha elmaradok tőled
megszakad a szívem érted

Elvinnélek de nem lehet
mert idegen földre megyek
mert az utak nagyok hosszak
s a vizek es megáradtak

Ne menj rózsám kételegve
arra nagy idegen földre
ha le találsz betegedni
ki fogja gondod viselni

Ki tud szívem reád nézni
egy-két szóval megbiztatni
vagy egy falást enned adni
egy csepp vízzel megkínálni

2 éve, ezen a napon halt meg Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Kallós Zoltán (VálaszútRománia, 1926. március 26. – Válaszút, 2018. február 14.) Kossuth-nagydíjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő; a nemzet művésze, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005).

Népzenei gyűjtőmunkájának eredményeként mintegy 15 ezer dallamot jegyzett le, valamint 26 kazettát és számos CD-t jelentetett meg. Nagy szerepet játszott az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében.

türelem. véletlen. döntés.

A gond az, hogy az emberek mindent azonnal akarnak, nincs türelmük végigjárni a fejlődésüknek megfelelő lépcsőfokokat.

Holott a földi lét a tapasztalásról kell, hogy szóljon mindannyiunk számára.

Véletlen történések nincsenek.

Ha valaki szerencsétlennek érzi magát, akkor is tudnia kell, hogy az események az előzmények tükrében, vagyis okkal történnek.

És azt is tisztán kell látni, hogy minden döntésünk jelzés a jövőnek.

111 éve, ezen a napon született Szepes Mária, magyar író, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Szepes Mária, névváltozatok: Orsi Mária, Orsy Mária, Papír Mária, Papír Magda, született: Scherbak Magdolna, névváltozat: Scherbák (Budapest, Terézváros, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.) magyar íróforgatókönyvíróköltő és színész. Írói álneve Orsi Mária, színészként Papír Magdaként szerepelt.

Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat.

Balassi Bálint: Kegyelmes Isten

Balassi Bálint: Könyörög Istennek, hogy bujdosásában viselje kegyelmessen gondját, s terjessze is reá újabb áldását

Kegyelmes Isten, kinek kezében életem adtam,
Viseld gondomot, vezéreld utamot, mert csak rád maradtam.
Gyermekségemtűl fogván egyedül csak tetőled vártam,
Mint Atya után fiú kiáltván könyörögvén jártam.

Most is csak benned reménségemet, Uram, helyheztettem,
Magam rád hattam s rád támaszkodtam, te alád vetettem.
Mi hasznod benne, hogyha veszélre jutok kétség miatt,
Kit fiad által hozzád váltottál mint fogadott fiat?

Hallgass meg azért te nagy nevedért én könyörgésemben,
Mutasd meg jódot, sok áldásidot az én szerencsémben.
Add meg énnekem én reménségem szerént való jódot,
Áldd meg fejemet, ki bízik benned, viselled gondomot.

Az szép harmatot, miként hullatod tavasszal világra,
Sok jódot Uram, úgy hullasd reám, te régi szolgádra.
Hogy mind holtomig szüvem legyen víg, téged magasztalván,
Mindenek előtt s mindenek fölött szent nevedet áldván.
Ezeket írám az tenger partján Oceanum mellett,
Kilencvenegyet mikor jedzettek másfélezer felett.

465 éve, ezen a napon született Balassi Bálint magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom1554október 20. – EsztergomSzentkirály1594május 30.) magyar költő, törökverő nemes. A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.

kedvesség. jóság. bátorság.

Az élet tele van üres fecsegéssel és szappanbuborékokkal, amelyek szétpukkannak.

Két dolog azonban biztosan szikla lehet: a kedvesség és a jóság, amit mások iránt tanúsítunk a bajban, és a bátorság, amellyel a saját gondjainkat kezeljük.

22 éve, ezen a halt meg Diana walesi hercegné. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Diána walesi hercegné (született Diana Frances Spencer; 1961. július 1. – 1997. augusztus 31.), Károly walesi herceg, brit trónörökös első felesége. Két fiuk, Vilmos és Henrik herceg apjuk után a második, illetve hatodik helyet foglalják el az Egyesült Királyság (és 15 további, úgynevezett nemzetközösségi királyság) trónöröklési rendjében.

József Attila : Thomas Mann üdvözlése

József Attila : Thomas Mann üdvözlése

Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” –
(igy nem szökik rá hirtelen az éj)
s mig kis szive nagyon szorongva dobban,
tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
Párnás szavadon át nem üt a zaj –
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol –
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?…
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
– s mind ember, mert az egyre kevesebb…
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.

1937. január eleje

64 éve, ezen a napon halt meg Thomas Mann, német író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében őt.

József Attila (BudapestFerencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten– és posztumusz Kossuth-díjasmagyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete[2]) körül is találhatóak ellentmondások.

Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.) német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és vezérmotívumaihoz kapcsolódik. Prózájára jellemző az irónia és a kétértelműség, az allegóriákat és mitológiai motívumokat művészileg egyre érettebb módon használta fel. Mellékmondatokkal és betoldásokkal bonyolított elbeszélésmódja ritmusos és kiegyensúlyozott, a beszédstílust a mindenkori tematikához igazította. A jelentéstartalmat a szavak tudatos megválasztásával gazdagította. Első regényéért, az 1900-ban írt, 1901-ben kiadott A Buddenbrook házért 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

Mácsai Pál (Budapest, 1961. március 31. –) Kossuth– és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2001 és 2004 között a Madách Kamara vezetője, majd 2004-től az Örkény István Színház alapító igazgatója.

gondolat. viszony. látszat.

A gondolatom én vagyok: ezért nem bírom abbahagyni. Létezem, mert gondolkodom… és nem tudom megakadályozni, hogy gondolkodjam.

Egymást szeretni annyi, mint gyűlölni a közös ellenséget.

Önmaga számára lenni a másik… ez az elsődleges értéke a másokhoz való viszonynak.

… a dolgok pontosan azonosak azzal, aminek látszanak – és mögöttük … mögöttük nincs semmi.

114 éve, ezen a napon született Jean Paul Sartre francia filozófus, e bejegyzéssel rá emlékezünk.

Jean-Paul Sartre (teljes nevén Jean-Paul Charles Aymard Sartre; Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) francia színdarab- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20. századi francia filozófia vezéralakja.