Karácsonyi köszöntő.

Karácsonyi köszöntő ének.

Én felkelék jó reggel hajnalban,
Én felkelék jó reggel hajnalban.
Kimosdódám minden bűneimből.
Megkendőzém arany kendőcskével.
Kimenék én ajtóm elejébe,
Feltekinték nagy magas mennyégbe.
Nyitva látám mennyország kapuját,
Azon belül mennyország ajtaját,
Azon belül egy terített asztalt.
Azon vala egy rengő bölcsőcske,
Abban vala Urunk, Jézus Krisztus.
Ül vala mellette anyánk, Szűz Mária,
A lábával rengetgeti vala.
A szájával fújdogálja vala:
Aludjál el, Istennek Báránya,
Szeretetből jöttél erre a világra.

József Attila: El innen

József Attila: El innen

Hol a tiszta szavak nem dadognak,
El innen, végre, a magasba, föl!

El se mondom majd a csillagoknak,
Hogy a teremtő ember öldököl.

Teremtő ember? hát a teremtésük,
Vélték-e valamikor, hogy mi az?

Igaz életre való szelidségük
Csörömpölő páncélon rongy viasz.

Áldd meg, te Krisztus, a mi fegyverünket!
Az ének száll és kúszik a mise.

S a megdühödt vak látnivélőt büntet,
Pedig még fényt nem látott senki se.

Ó, él a fény, a tavaszi, ha itten
Fénynek is hiszik az őszi ködöt!

Nagyon útálkozhatott az Isten,
Hogy ilyen csúnya planétát köpött.

1923. jún. [?]

82 éve, ezen a napon halt meg József Attila magyar költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.

Üdvözlégy, boldog István király

Üdvözlégy, boldog István király, nemzeted dicső reménysége!
Üdvözlégy, hitünk doktora és apostola!

Üdvözlégy, szentség és igazságosság tükre!
Általad hittünk Krisztusnak, általad üdvözülünk Krisztusban.

Imádkozzál népedért, járj közben papjaidért,
hogy tieid közül senki ne legyen az ellenség prédája!

XV. századi egri szertartáskönyvből származó fenti szövegrészletet, Bálint Sándor prózai fordításában.

Ünnepi misénkkel Szent István király (1000–1038) a kereszténnyé lett Magyarország első uralkodója, a hagyomány szerint országunk és nemzetünk patrónusa, „istápja” előtt kívánunk tisztelegni.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. Budapest: Szent István Társulat, 1977. 198–199.

I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Más országokban – mivel halála napján Nagyboldogasszony ünnepe van – az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik.

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István királyemlékére. Ezen a napon ünneplik a magyar állam megalapítását és ezeréves folytonosságát. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, Magyarország fővédőszentje tiszteletére.

Hámori Gábor : Imádság legyen

Hámori Gábor : Imádság legyen

Van az úgy, hogy nem akarok itt lenni a Földön,
A hús és vér mi körül vesz, a lelkemnek börtön.
Belekényszerítve gonosz, nem kívánt világba,
Menekülök néha én a versbe írt imába.

Próbálok így megnyitni egy kaput és belépni.
Kicsit itt hagyni a testet, élni ami égi.
Közelebb kerülni Hozzá, szeretetét venni,
Köldökzsinórón keresztül, mint a magzat kap enni.

Imádkozom, betűk álljatok most sorba szépen,
Mutassátok, úgy van itt lenn, ahogyan az égben!
Látni vágyom, érezni és hallani Törvényed.
Betűk, szavak rovásával megfejteni Lényed.

Imádkozom én e percben, e fehér papírlapon,
Bízom benne, Válaszod sok kérdésre megkapom.
Szeretlek, mert annyi szépet, annyi csodát kapok,
Magamból én egy szeletet ismét Neked adok.

Nem csak annyit, mindenemet, testemet, szívemet,
Lélegzetem, szemem, kezem, munkám, mit mívelek.
Neked adom mindenem, habár… semmim nincsen.
A Tőled kapott szeretet a legdrágább kincsem.

Jézus Uram szépen kérlek, érints most meg engem,
Mutass utat kérlek, mindig tudjam mit kell tennem.
Segíts kérlek, ne legyek a jóra soha rest,
Bár nap, mint nap legyőzni való ellenség a test.

Féltékenység, irigység, lustaság és harag,
Mi, ha nem vigyázok, hamar útitársam marad.
Ments meg kérlek önmagamtól, a démonok sorától,
Segíts kérlek, tisztább legyek e versnek e sorától.

Tisztítsd meg a szívem, testem, bocsánatot kérek,
Hogy lelkem gyakran gúzsba köti sok sátáni vétek.
Ments meg engem a gonosztól, ments meg
önmagamtól,
Legyél kérlek útitársam Te e pillanattól.

El ne hagyj és segíts, én se válasszak más utat,
Csak azt, mit a Lélek szava naponta megmutat.
Taníts kérlek, őszintén, tiszta szívből szeretni.
A félelmeket, bántásokat elengedni, feledni.

Taníts kérlek, imádkozni igazán, lélekből,
Ezt várod a magyartól; a szeretett népedtől.
Segíts, imádság legyen, ha kenyeret szelek,
Imádság legyen, ha állok, ha valahová megyek.

Imádság legyen a munka, vagy ha alszom éppen.
Imádkozzak hozzád szívből, ha nem kapom, mit
kértem.
Imádság legyen reggelem, estém, s lépéseim,
Imádság legyen válaszom és a kérdéseim.

Imádság legyen testtartásom, járásom, nézésem,
Imádság legyen minden szívben születő érzésem.
Imádság legyen nevetésem, humorom és könnyem.
Imádság legyen, ha nehezen megy, akkor is, ha
könnyen.

Imádságban bízzam én Rád minden másodpercem.
Fájdalomban, félelemben örülni legyen merszem.
Mert csak azt kapom Tőled, mi a javamat szolgálja.
Imádkozom; legyek mindig Krisztus hű szolgája.

régi ember. új ember.

Szentlecke Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből, Ef 4,17.20-24

Testvéreim!
Azt mondom nektek, sőt figyelmeztetlek titeket az Úrban: ne éljetek úgy, mint a pogányok, akik hiábavalóságokon járatják az eszüket.

Ti nem ezt tanultátok Krisztustól, ha valóban őrá hallgattatok, és megtanultátok, hogy az igazság Jézusban van.

Tehát eddigi életmódotokkal ellentétben vessétek le a régi embert, akit a csalóka vágyakozások romlásba döntenek.

Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben? Öltsétek magatokra az új embert, aki az Istenhez hasonló, igaz és valóban szent teremtmény.

Ez az Isten igéje.

Ez az Isten igéje. Áldunk téged Krisztus.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

A Pál levele az epheszosziakhoz Pál apostolnak tulajdonított újtestamentumi kánoni irat.

Szentimrei Jenő: Pünkösdölő

Szentimrei Jenő: Pünkösdölő (elmondja: Marosán Csaba)

Mi van ma? Mi van ma?
Piros pünkösd napja,
Annak is, annak is
A legelső napja.
Babarózsa-bimbók
Fesledezésének
örvendj hát, örvendj hát
Búbánatos lélek.
Ámulj el, ámulj el
Zöld selymén a fűnek,
Kék selymén az égnek,
Vakságán a bűnnek.
S körülfog az ünnep
Zengő ragyogással,
Megszáll a Szentlélek
Galambszárnyalással.
Akarj hát, akarj hát,
Megriasztott ember,
Ünnepelni végre
Ünneplő víg kedvvel,
Elszorult szívednek
Szűnjön remegése,
Tekints a határban
Zsendülő vetésre.
A búza, az árpa
Kalászát kihányta,
Hűsével elhívogat
Ifjú erdők sátra,
Tüdődről a rozsdát,
Szívedről a szennyet
Most letakarítja
Egyetlen lélegzet.

Lépj hát ki, áradj ki
Fogoly-önmagadból,
Mint patak medréből,
Mint sugár a napból;
Lengesd meg, lengesd meg
Béna lelked szárnyát,
Gondjaid felhőin
Galambként cikázz át.
Nyíljanak, nyíljanak
Eldugult füleid,
Halld meg Tanítványok
Tüzes beszédeit.
Közelget, közelget
Mennyeknek országa,
Mindenki beléphet,
Aki méltó rája.

Leszakadt lakatok,
Megoldódott nyelvek,
Befogadó szívek
Együtt ünnepelnek.
Fák, füvek, virágok
Ékes madárkarral
Versenyt énekelnek
Iszonyattal, bajjal.
Túlharsogják mindjárt,
Ha mi is beállunk,
Ha már egyszer mi is
Hangunkra találunk,
Ha megszólaltatjuk
Pünkösdi nyelvünket,
S fejünk megalázván
Kitárjuk szívünket.
Mi van ma? Mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Megoldódott nyelvek
Áldott csodanapja.
Megváltás adatik
Zsidónak, pogánynak, –
Ki Jézusban meghal,
Krisztussal feltámad.

Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, az helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté. Szentimrei Jenő Medgyes Lajos unokaöccse, Szentimrei unokája Szabó Bálint építész, műemlék-restaurátor és Lengyel László közgazdász.