Reményik Sándor – Nagypénteki szertartás

Reményik Sándor – Nagypénteki szertartás

Ágyam fölött, a feszület fölött
Karácsonytól egész Nagypéntekig
Híven virrasztott egy fenyőfa-ág.
(Ó, szelíd dísz, – ó, vad nyomorúság!)
Hű zöldje végül mégis elkopott
Lett ő is szikkadt, aszott kis halott.
Éreztem: nálam tovább nem marad
Nem bírja lelki szárazságomat,
S egy durvább illetésre szertehull.

De nem ily halált szántam én neki.
A kemencében énekelt a tűz,
Zsoltároztak a lángok lelkei.
A száraz ágat helyéről levettem,
Vigyázva, ahogy halottat viszünk, –
S a tüzes kemencébe bevetettem.
Nagyot lobbant, – és színes lett a láng.

Erdők nagyságos tömjén-illata
Elborította rögtön a szobát.
A száraz ágból kiröppent a lélek,
Jöttek adventek, – karácsonyok, – évek,
És hittem én is: hátha mégis élek…

Nagypéntek volt, a fűz már ideadta
Barkáját kedves kéz által nekem,
Hogy a szent főnek új dísze legyen.
Az ólomszínű éji ég alatt
Langyos, ébresztő áramlat haladt,
És gyermekkorom ölén, a hegyen
Rügyet bontott a borostyánbokor.

Kolozsvár, 1929 március 30.

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Halmos László: Hogyha az Úr nem építi a házát

Halmos László: Hogyha az Úr nem építi a házát

Ha az Úr nem építi a házat,
Hasztalan fárad, ki építi azt.
Hogy ha az Úr nem őrzi meg a várost,
Aki azt őrzi, hasztalan virraszt.

Hasztalan néktek hajnalban kelni,
Fönn fáradozni késő éjszakáig
És verejtékkel enni kenyeret,
És verejtékkel enni kenyeret,

Pihentében is megád minden áldást
Annak az Úr, akit szeret,
Pihentében is megád minden áldást
Annak az Úr, akit szeret.

A zeneszám kottája letölthető itt.

23 éve, ezen a napon hunyt el Halmos László magyar zeneszerző, karnagy.

E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Halmos László (Nagyvárad1909november 10. – Győr1997január 26.) magyar zeneszerző, karnagy.

 

bölcsesség keresése. megtalálása.

Bibliai Olvasmány a Bölcsesség könyvéből, Bölcs 6,12-16

A bölcsességre rátalálnak, akik keresik.

A bölcsesség ragyogó és hervadhatatlan, könnyen felismerik, akik szeretik, és rátalálnak, akik keresik. Már előre megmutatkozik azoknak, akik vágyódnak rá.

Aki korán reggel keresni kezdi, nem kell fáradnia, mert ajtajánál ülve találja.

Róla elmélkedni tökéletes okosság, aki érte virraszt, hamar megszabadul a gondtól.

Hisz maga megy, s megkeresi azokat, akik méltók rá, barátságosan megjelenik nekik az utakon, és minden szándékukban találkozik velük.

Ez az Isten igéje.

A Bölcsesség könyve, a Biblia görög kézirataiban „Salamon bölcsességei” a deuterokanonikus könyvek egyike.