Somló Tamás: Gyertya az esőn

Somló Tamás: Gyertya az esőn

Mire jó, hogy hozzám érsz, ha nem vagy mindig kéznél?
Mire jó, ha el se mész, de mellettem se állsz?
Mire jó, ha úgy teszel, mint aki nincs egészen észnél?
Neked folyton égni kell, de ne csodálkozz, ha úgy jársz
Mint gyertya az esőn.

Minden reggel építesz kemény önzésből egy kastélyt
S minden este bombázod a szerelem városát
Ugye, nincs is ellentét, ha nem beszélünk róla
Ugye, nincs is háború, ha nem vagyunk katonák

Refr.: Gyertya az esőn
Egy apró láng, amely ki tudja, meddig éghet
Gyertya az esőn
Egy csöpp kis fény, ami örökös harcban áll

Mire jó a víztükör, ha te nem tudsz úszni, drágám?
Mire jó a napsütés, ha az éjszakának élsz?
Mire jó a csillagfény, ha te napszemüvegben alszol?
Mire jó a sok haver, ha önmagadtól is félsz?

Refr.: Gyertya az esőn
Egy apró láng, amely ki tudja, meddig éghet
Gyertya az esőn
Egy csöpp kis fény, ami örökös harcban áll
Gyertya az esőn
Te nem vagy más, hiszen téged is gyűr az élet
Gyertya az esőn
Egy fénylő pont, amely nyugtot nem talál

Néha tényleg nem vagy más, csak egy lepke a lámpafényben
Aztán újra eljátszod a nőstényoroszlánt
Ez az élet oly rövid, mint egy sóhajtás a szélben
Mire jók a szárnyaid, ha a szíved a földre ránt…

Refr.: Gyertya az esőn
Egy apró láng, amely ki tudja, meddig éghet
Gyertya az esőn
Egy csöpp kis fény, ami örökös harcban áll
Gyertya az esőn
Te nem vagy más, hiszen téged is gyűr az élet
Gyertya az esőn
Egy fénylő pont, amely nyugtot nem talál

72 éve, ezen a napon született Somló Tamás énekes, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Somló Iván Tamás (Budapest1947november 17. – Budapest2016július 19.énekesbasszusgitárosszaxofonosdalszerző, artista és jogász. A Locomotiv GT énekese, számos sikeres dal szerzője.

mindennapok.

Falun kell a sötétség, mert csak a sötétben mer forrni a bor, érni a tök, nőni a gyerek, álmodni a leány, ölelkezni a gazda.

A sötétben pihennek jóízűt a kertek, fák, állatok és emberek.

A kimerített kút megtelik vízzel, pirossággal a mező, és az őszi cinke még hajnal előtt elindul az erdőről, hogy téli vendégszereplését elkezdje az emberek között.

141 éve, ezen a napon született Krúdy Gyula magyar író, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

zene. muzsika.

Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon.

Örülnék ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.

Yehudi Menuhin javasolta 1975-ben, hogy október 1-én tartsák a zene világnapját, legyen ez az a nap, amelynek főszereplője a zene.

Yehudi Menuhin OM (New York, 1916. április 22. – Berlin, 1999. március 12.) amerikai zsidó hegedűművész és karmester, aki művészi pályájának nagy részét az Egyesült Királyságban futotta be, végül brit állampolgár lett és lovaggá is ütötték. Louis PersingerGeorge Enescu és Adolf Busch tanítványa volt.

Cserháti Zsuzsa – Álmodban csak engem láss

Cserháti Zsuzsa – Álmodban csak engem láss

Éj…, csendesül a város,
Éj…, elpihen a nap, ő is álmos,
Éj…, ránk borul egy titokvilág,
Álmodban csak engem láss!
Éj…, tengerkék az éjjel,
Éj…, szellő libben, falevél zizzen,
Éj…, hajnalig majd őrzi szobád,
Álmodban csak engem láss!

Már korán, ha betűz a napfény,
Állj ablakomnál!
Ébressz fel, hogy te légy az első,
Ki “Jó reggelt” kíván!

Éj…, alszik már a város,
Éjfél elmúlt, de nem vagyok álmos,
És hajnalt várva gondolok rád,
Álmodban csak engem láss!

Stars shining bright above you
Night breezes seem to whisper “I love you”
Birds singing in the sycamore trees
Dream a little dream of me
Say nighty-night and kiss me
Just hold me tight and tell me you’ll miss me
While I’m alone and blue as can be
Dream a little dream of me
Stars fading but I linger on dear
Still craving your kiss
I’m longing to linger till dawn dear
Just saying this
Sweet dreams till sunbeams find you
Sweet dreams that leave all worries behind you
But in your dreams whatever they be
Dream a little dream of me
Stars fading but I linger on dear
Still craving

Cserháti Zsuzsa (Budapest, 1948. június 22. – Budapest, 2003. július 23.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész.

Louis Daniel Armstrong (becenevén Satchmo; New Orleans, 1901. augusztus 4. – New York, 1971. július 6.) amerikai dzsessztrombitás, énekes, zenekarvezető, a dzsessztörténet egyik legnagyobb és legismertebb alakja. Miles Davis mondta róla: „Nem tudsz olyat játszani a modern trombitán, ami ne tőle származna, főleg a modern vackokat figyelembe véve. Nem emlékszem, hogy valaha is rosszul játszott volna. Soha.”

Ella Jane Fitzgerald (Newport NewsVirginia, 1917. április 25. – Los Angeles, 1996. június 15.) tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai dzsesszénekesnő, akit sokan a jazzéneklés nagyasszonyának tartanak.

Szabó Lőrinc: Ma még

Szabó Lőrinc: Ma még

Egymástól messze ébren álmodunk.
Ez már fél-halál! Hol vagy? Szavaid
kisérnek, ringatnak: „Egy ideig…”
Vonatom zug. „…nem találkozhatunk.”
Hajó visz. Itt? Ott? A nap rég kihunyt.
„Mihelyt lehet…” Hab suhog. Ott meg Itt
szétleng; de az álomhang átsegit:
„… azonnal értesitlek.” Óh, megunt
kikötő, tulpart! Zörgő kerekekre
emel a célom. „Vigyázz a szivedre!”,
szólsz még utánam; s végül, csókpuhán:
„Nagyon hiányzol!” Éjsötét a távol
s a csönd csupa seb. Ma még igy hiányzol.
Csak igy. De mi lesz a halál után?!

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Babits Mihály : Esti kérdés

Babits Mihály : Esti kérdés

Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:
olyankor bárhol járj a nagyvilágban,
vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban,
vagy kávéházban bámészan vigyázd,
hogy gyujtják sorban a napfényü gázt;
vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel
nézzed a lombon át a lusta holdat;
vagy országúton, melyet por lepett el,
álmos kocsisod bóbiskolva hajthat;
vagy a hajónak ingó padlatán
szédülj, vagy a vonatnak pamlagán;
vagy idegen várost bolygván keresztül
állj meg a sarkokon csodálni restül
a távol utcák hosszú fonalát,
az utcalángok kettős vonalát;
vagy épp a vízi városban, a Riván
hol lángot apróz matt opáltükör,
merengj a messze multba visszaríván,
melynek emléke édesen gyötör,
elmúlt korodba, mely miként a bűvös
lámpának képe van is már, de nincs is,
melynek emléke sohse lehet hűvös,
melynek emléke teher is, de kincs is:
ott emlékektől terhes fejedet
a márványföldnek elcsüggesztheted:
csupa szépség közt és gyönyörben járván
mégis csak arra fogsz gondolni gyáván:
ez a sok szépség mind mire való?
mégis arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
miért a dombok és miért a lombok
s a tenger, melybe nem vet magvető?
minek az árok, minek az apályok
s a felhők, e bús Danaida-lányok
s a nap, ez égő szizifuszi kő?
miért az emlékek, miért a multak?
miért a lámpák és miért a holdak?
miért a végét nem lelő idő?
vagy vedd példának a piciny füszálat:
miért nő a fü, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?

77 éve, ezen a napon halt meg Babits Mihály magyar költő, író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 5.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Szeder : Reggeli dal

Szeder : Reggeli dal

Reggel, csíp a reggel
Az a pajkos, friss levegővel
Ébredező fák és borostyán indák
Borzolják föl szendergő bőröm
Csak egy-két nesz,
A gang lomhán tesz-vesz
Halkan morajlik a város a kapun túl

Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet ma még belőlem
Kertész leszek, fát nevelek
Vagy vadakat terelő juhász leszek
Itt van az egész nap előttem,
Bármi lehet még
Itt van van az egész nap előttem és
Bárki, bárki lehetek még

A házi, locsolós néni
szeretgeti a virágokat
Más meg szívja a napsugarat
A kávé illata hömpölyög
A müzlis tányér a kanállal ütközött
Fordul a zár
Piacra megy a fonott kosár
Benn, a fejemben meg egy új dal születik már

Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet ma még belőlem
Kertész leszek, rügyet hajtok
Holnap tán virágot hozok
Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet még
Itt van az egész nap előttem
Bárki, bárki lehetek még

Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet ma még belőlem
Kertész leszek, fát nevelek
Vagy vadakat terelő juhász leszek
Itt van az egész nap előttem,
Bármi lehet még
Kertész leszek, rügyet hajtok,
Holnap tán virágot hozok
Itt van az egész nap előttem
Bármi, bármi, bármi, bármi, bármi, bármi
És bárki lehetek ma még
Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet még
Itt van az egész nap előttem és bárki
Bárki lehetek még

Hivatalos facebook oldal itt.

Hivatalos oldal itt.

Szeder-Szabó Krisztina

Énekes-dalszerző. Eredetileg francia szakon végzett, majd a Kőbányai Zenei Stúdióban tanult, első komolyabb együttese a Melo­disztik nevű, francia sanzonfeldolgozásokat játszó duó volt. Saját néven 2013 óta koncertezik állandó kísérőzenekarával. Két éve jelentette meg első lemezét, a nagyrészt közösségi finanszírozásból megvalósított Hab a tetején című, akusztikus-jazzes-folkos-sanzonos popzenét tartalmazó minialbumot, amelyről a klipesített Reggeli dal szép rádiós karriert futott be, így a Szeder hamar a népszerű új magyar zenekarok közé került, az énekesnő pedig emellett közreműködött az Ivan & The Parazol és a Lóci játszik lemezein is.