igazság. törvényszerűség.

Ha valaki az igazságot és a törvényszerűséget keresi, nem tehet különbséget kicsiny és nagy problémák között.

Aki a kicsiny dolgokban nem veszi komolyan az igazságot, abban az emberben nagy dolgokkal kapcsolatban sem bízhatunk meg.

141 éve született Albert Einstein. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”.

 

Republic: Emberlelkű földeken

Republic: Emberlelkű földeken

Emberlelkű földeken
Sétál gyöngy tekintetem
Titkos madárral sűrűbe száll
Ha érthetnélek süllyedő
Ólomszívű múlt idő
Elmondanád, hogy van hazám

Az alvó hóval álmodom
A téllel nem barátkozom
Ingyen kabátom lélekruhám
Ha városlátó ablakon
A holnap csendben átoson
Felhővilágban sincs hazám
Ágyam bánat, alszom félelemmel
Összebújok szajha bűnömmel megint
Látlak tiszta fátyol képzeletben
Nem talállak átkozott törvény szerint

A megváltás ha útra kél
Szívünk városába ér
Békés hajókon
Széles Dunán
Ha bánatföldről fúj a szél
Sétálunk csak könnyedén
Embervilágban légy hazám

Emberlelkű földeken
Sétál gyöngy tekintetem
Titkos madárral sűrűbe száll
Ha érthetnélek süllyedő
Ólomszívű múlt idő
Elmondanád, hogy van hazám

7 éve, ezen a napon halt meg Bódi László, magyar rockénekes. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Bódi László (becenevén Cipő; Ungvár, Szovjetunió, 1965. május 3.Budapest, Magyarország, 2013. március 11.) magyar rockénekes, zeneszerző, dalszerző, a Republic együttes alapító tagja, énekese és frontembere; a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsikeresebb zenésze, dalszerzője.

Isten feltámasztja övéit az örök életre.

Bibliai Olvasmány a Makkabeusok második könyvéből, 2Mak 7,1-2.9-14

Isten feltámasztja övéit az örök életre.

A pogány Antiokhosz Epifánész uralkodása idején történt, hogy elfogtak hét testvért, anyjukkal együtt. A király arra akarta őket kényszeríteni, hogy egyenek a sertéshúsból, ezért korbáccsal és szíjjal verték őket.

Az egyikük, aki a többiek nevében is beszélt, ezt mondta: „Mit akarsz tőlünk kérdezni vagy megtudni? Mert készek vagyunk rá, hogy inkább meghaljunk, semmint megszegjük atyáink törvényeit.”

A második, amikor már végét járta, felkiáltott: „Te gonosztevő! Földi életünket elveheted, de a mindenség királya feltámaszt minket az örök életre, mert az ő törvényeiért halunk meg.”

Utána a harmadikat kínozták meg. Amikor nyelvét követelték, készségesen kinyújtotta, és a kezét is bátran odatartotta. Hősiesen mondta: „Az ég adta, de törvényeiért kevésbe veszem. Remélem, újra visszakapom tőle.”

Még a király és környezete is elámult az ifjú bátorságán, aki a kínokat ennyire semmibe vette.
Miután meghalt, ugyanilyen kínzásoknak vetették alá a negyediket. is.

Amikor már-már halálán volt, így szólt:

„Vigasztaló nekünk emberkéz által veszni el, ha belekapaszkodhatunk abba az Isten adta reménybe, hogy ő feltámaszt minket.

Ám a te számodra nincs feltámadás az életre.”

Ez az Isten igéje.

Makkabeusok második könyvét közvetlenül Jézus születése előtti évtizedekben, valószínűleg görögül írta a Cirénusbeli Jason, Júdás, a körülötte lévő Makkabeusok és általában a zsidóság Antiokhosz általi nyomorgatása történetének vallásos összefoglalásaként. A római katolikus, ortodox és kopt egyházak szerint része a bibliai kánonnak, a protestáns felekezetek többsége azonban apokrifnak tekinti. Történelmi szempontból nem annyira megbízható, mint az első könyv.

család.

A család az a legelső ősi közösség, melyből az emberiség élete fakad. (…) Korunk romló szelleme azonban ezt az élethordozó intézményt is megtámadta.

A teremtő Isten félreérthetetlenül meghatározta törvényeit, de a modern ember hangzatos jelszavakkal, kifelé a tudomány és az egyéni szabadság nevében, valójában pedig mérhetetlen önző lelkületből, kikezdte és megvetette ezeket.

A következmények előtt lehetetlen szemet hunyni.

Mióta a házasság törvényei meglazultak s célja és tartalma kezdett elsikkadni: virágot fakasztó tavasz helyett levelét hullató őszben járunk, az emberiség életfája szuvas; a szeretetközösség helyett, melyben a legboldogítóbb és legdúsabb emberi viszonyoknak kellene fejlődniük, a csalódott, egymásra unt, ideges és bánatos, állandóan szétinduló vagy már szétment házasok tömegével találkozunk; egészséges lelkű gyermekek helyett pedig fészekből kiesett, didergős madárfiókákat látunk, elvált szülők gyermekeit, akik szerető gondoskodás és felelős nevelői hatás irányában fázós lélekkel, megedzetlen jellemmel nőnek fel.”

A fenti gondolatot kifejtő Márton Áron beszéd teljes egészében itt olvasható: http://www.romkat.ro/?q=node%2F4196

123 éve született Márton Áron az erdélyi katolikus egyház püspöke.

Forrás: Márton Áron Múzeum Csíkszentdomokos.

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke.

széles-szűk. tág-keskeny.

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne vessétek oda a szent dolgokat a kutyáknak, és ne szórjátok gyöngyeiteket a sertések elé, hogy lábukkal el ne tapossák azokat, és megfordulva, szét ne tépjenek titeket is.

Mindazt, amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik! Ez ugyanis a Törvény és a próféták tanítása.

A szűk kapun menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a romlásba visz, és sokan mennek be rajta.

De milyen szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják!

Mt 7,6.12-14

Máté apostolMáté evangélista vagy Szent Máté (? – kb. 60[1]), vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Neve a héber Matthai (a Mattitjahurövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Civil foglalkozása vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak űzőit) az izraeliták megvetették, mivel rengeteget dolgoztak a saját zsebükre is. Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) dolgozott, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.

döntés. erő.

A legtöbb ember olyan, mint egy kisgyerek: elfogadja azt a világot (már amelyik kisgyerek elfogadja), amit mások hoztak létre, nem kérdőjelezi meg a dolgok jogosultságát.

Fentről várják az utasításokat, a tanácsokat, és másoktól várják el, hogy megmondják, hogyan éljenek, milyen szabályokat kövessenek.

Testüket orvosra, elméjüket pszichiáterre, hitüket egyházra, törvényeiket kormányukra, jogi dolgaikat ügyvédre, vállalkozásukat könyvelőre, pénzüket bankra, tanulásukat tanárokra, arcukat kozmetikusra, lábukat pedikűrösre, körmüket manikűrösre, hajukat fodrászra bízzák.

Csak ne kelljen döntést hozniuk. Mert nem hisznek saját erejükben.

Ismeretlen szerző

Weöres Sándor: Két hajnali himnusz

Weöres Sándor: Két hajnali himnusz

Harcias ének

Lándzsás pirkadat robogva
ront az éji árny-sorokba.
Földúlván az éjszakát,
hűn példázza szent Urát.

Jóságnak dühös királya!
szeretetnek oroszlánja!
szép példádból értelek
s örömömben reszketek.

Balga az, ki földi s égi
örömét Tetőled kéri:
a boldogság sose fő,
sose cél, csak pihenő.

Hogy tartós legyen Egészed,
váltakoznak mind a részek.
Nem a megnyugvás a cél:
mind mozogjon, ami él.

Szent törvényed: minden élet
csak a más veszésén élhet.
Nem a békesség a cél:
minden öljön, ami él.

Gyujts rám egyetlen szerelmet,
érte ezret ölni merjek
és Teérted, Pirkadat,
megölessem magamat.

Élő nappal jő az égen
égő diadalszekéren
s mint az ocsudó füvek,
örömömben reszketek.

106 éve ezen a napon született Weöres Sándor költő, író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.
Weöres Sándor (IPA: [‘vœrœ∫ ‘∫a:ndor]; Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

Hámori Gábor : Imádság legyen

Hámori Gábor : Imádság legyen

Van az úgy, hogy nem akarok itt lenni a Földön,
A hús és vér mi körül vesz, a lelkemnek börtön.
Belekényszerítve gonosz, nem kívánt világba,
Menekülök néha én a versbe írt imába.

Próbálok így megnyitni egy kaput és belépni.
Kicsit itt hagyni a testet, élni ami égi.
Közelebb kerülni Hozzá, szeretetét venni,
Köldökzsinórón keresztül, mint a magzat kap enni.

Imádkozom, betűk álljatok most sorba szépen,
Mutassátok, úgy van itt lenn, ahogyan az égben!
Látni vágyom, érezni és hallani Törvényed.
Betűk, szavak rovásával megfejteni Lényed.

Imádkozom én e percben, e fehér papírlapon,
Bízom benne, Válaszod sok kérdésre megkapom.
Szeretlek, mert annyi szépet, annyi csodát kapok,
Magamból én egy szeletet ismét Neked adok.

Nem csak annyit, mindenemet, testemet, szívemet,
Lélegzetem, szemem, kezem, munkám, mit mívelek.
Neked adom mindenem, habár… semmim nincsen.
A Tőled kapott szeretet a legdrágább kincsem.

Jézus Uram szépen kérlek, érints most meg engem,
Mutass utat kérlek, mindig tudjam mit kell tennem.
Segíts kérlek, ne legyek a jóra soha rest,
Bár nap, mint nap legyőzni való ellenség a test.

Féltékenység, irigység, lustaság és harag,
Mi, ha nem vigyázok, hamar útitársam marad.
Ments meg kérlek önmagamtól, a démonok sorától,
Segíts kérlek, tisztább legyek e versnek e sorától.

Tisztítsd meg a szívem, testem, bocsánatot kérek,
Hogy lelkem gyakran gúzsba köti sok sátáni vétek.
Ments meg engem a gonosztól, ments meg
önmagamtól,
Legyél kérlek útitársam Te e pillanattól.

El ne hagyj és segíts, én se válasszak más utat,
Csak azt, mit a Lélek szava naponta megmutat.
Taníts kérlek, őszintén, tiszta szívből szeretni.
A félelmeket, bántásokat elengedni, feledni.

Taníts kérlek, imádkozni igazán, lélekből,
Ezt várod a magyartól; a szeretett népedtől.
Segíts, imádság legyen, ha kenyeret szelek,
Imádság legyen, ha állok, ha valahová megyek.

Imádság legyen a munka, vagy ha alszom éppen.
Imádkozzak hozzád szívből, ha nem kapom, mit
kértem.
Imádság legyen reggelem, estém, s lépéseim,
Imádság legyen válaszom és a kérdéseim.

Imádság legyen testtartásom, járásom, nézésem,
Imádság legyen minden szívben születő érzésem.
Imádság legyen nevetésem, humorom és könnyem.
Imádság legyen, ha nehezen megy, akkor is, ha
könnyen.

Imádságban bízzam én Rád minden másodpercem.
Fájdalomban, félelemben örülni legyen merszem.
Mert csak azt kapom Tőled, mi a javamat szolgálja.
Imádkozom; legyek mindig Krisztus hű szolgája.

Szabó T. Anna: Az ég zsoltára

Szabó T. Anna: Az ég zsoltára

Perelj, uram, perlőimmel?
Felelj, Uram, felhőiddel.
Mondd, hogy rend van a világban,
felejtsem, amiket láttam.

Nehéz lenni, tudod, Uram?
Szívünk-szemünk úgy tele van
fájdalommal, szenvedéssel,
amit nem érünk fel ésszel.

Körülöttünk annyi zaj van.
A testtel is csak a baj van.
A lélek meg – szent a lélek,
de nem éli a szentséget.

Kő a szívünk, fáradt, nehéz,
szemünk csak a képekre néz,
tükrök közé vagyunk zárva,
nem látunk ki a világra.

Itt lent perbe vagyunk fogva,
perlőnk fölénk magasodna,
túlkiabál, elküld haza,
hiába, hogy nincs igaza.

Perelj, Uram… – Nem, ne perelj.
Inkább csak felhőket terelj:
a változó világ képét –
ezzel hozd fölénk a békét.

Felelj, uram, felhőiddel,
vértezz fel a kellő hittel,
hogy törvényed ne feledjük,
eged alatt legyünk együtt,

tanuljunk világot látni,
indulatainkkal bánni,
nem bújkálni, mint a gyermek,
viselni a közös terhet,

éljük át a mások részét,
legyen bennünk újra részvét,
legyen bennünk hit, alázat.
Égből építs nekünk házat.

Szabó T. Anna (Kolozsvár, 1972. június 4. –) költő, műfordító

Latinovits Zoltán, Garai Gábor: Töredékek a szerelemről

Latinovits Zoltán, Garai Gábor: Töredékek a szerelemről

Ki megvigasztaltad a testem,
áldott legyen a te neved.
Hazug voltál, hiú, hitetlen?
Vakmerőbb, mint a képzelet!

Hová hullsz? Én meszes közönybe.
Nincs áhítat már nélküled.
Csak nemléted fekete szörnye,
és kábulat és szédület.

És csönd. Irgalmatlan magányom
többé már meg nem osztja más.
Vár végső szégyenem: halálom.
S nincs nélküled feltámadás.
*
Lehet, csak a hibátlan testedet
szerettem, s föltárult, elengedett
szépséged gyújtottam ki a szilaj
szenvedély képzelt lángcsóváival?
Lehet, hűséged, vadságod csupa
varázsolt rongy volt, festett glória:
én rádbűvöltem rajongón – te csak
eltűrted jámbor hóbortjaimat?
Lehet, hogy így volt.
Akkor is neked
köszönök mindent – s elvégeztetett.
Fönntart még a tőled vett lendület.
Már semmi sem leszek tenélküled.
*
Immár aligha változom meg:
minden vonásom végleges.
Mi eddig eszmém s mámorom lett,
eztán sorsom törvénye lesz.
*
Aláaknázott terepen
lépkedek feszes nyugalomban.
Dühöm csak jelentéktelen
legyek dünnyögésére robban:
a folytonos életveszély
morajától szemem se rebben;
minden reményem benned él,
halálomnál véglegesebben.
*
Mire megszüljük egymásnak magunkat,
kihordunk annyi kínt, kívül-belül,
hogy elszakadni egyikünk se tudhat
többé a másiktól:
feltétlenül
valljuk egymást, mint gyermekét az anyja. –
S akkor ha majd fájdalmak súlya nyom,
fele bánatod én veszem magamra,
és bűneid felét is vállalom.
*
Mióta szeretlek, eszméletem
minden percében rád emlékezem,
álmomban is te őrzöl meg talán,
rólad tudósít munka és magány,
veled lep meg hajnalom, alkonyom,
s hozzád megyek, ha tőled távozom.
*
Nincs itt más lehetőség:
lélek-fogytig a hűség
szálai két szeretetnek
végképp összeszövettek…
*
És Penelopém vár odahaza,
szövi a remény álom-szőnyegét.
Nincs termő nyara, kacér tavasza,
néki ez a telt öröklét elég,
hogy el ne múljék tőle a varázs,
mit érkezésem, a bizonytalan
sajdít belé, s a halk vigasztalás,
hogy csak őérte őrzöm meg magam.

Garai Gábor (eredeti neve: Ruprecht Gábor) (Budapest, 1929. január 27. – Budapest, 1987. szeptember 9.) Kossuth-díjas (1965) magyar költő, író, műfordító, kritikus.

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”.

Victor Hugo : Lásd, érdes ez az ág

Victor Hugo : Lásd, érdes ez az ág

Lásd, érdes ez az ág, fekete; és a mennyből
az esővíz csupasz kérgére szüntelen dől;
de várj csak, megy a tél, s meglátod azután:
átüti egy levél kemény görcsét a gallynak,
véknyan, törékenyen, s te kérded: hogy fakadhat
ily zöld, ily gyönge rügy ilyen fekete fán?

Kérdezd, szerelmesem, kérdezd meg tőlem akkor,
hogy jaj! már kérgesen, érdesen annyi bajtól
lelkem, ha átsuhan rajta lehelleted,
mért űzi, szökteti szikkadt nedveim újra,
mért tárja szirmait, és virágba borulva
s eléd hullatva mind, miért hajt verseket?

Mert törvénye van itt az életnek, a sorsnak,
mert a holdtalan éj majd megleli a holdat,
mert minden mély apály új hullámot dagaszt,
mert szélnek kell a fa, szellő a leveleknek,
mert annyi kín után mosolyod rámvetetted,
mert múlóban a tél meghozta a tavaszt!

Nemes Nagy Ágnes fordítása

133 éve, ezen a napon halt meg Victor Hugo francia romantikus költő, regény és drámaíró.

E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében őt.

Victor-Marie Hugo [viktɔʁ maʁi yɡo] (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény– és drámaíró, politikus és akadémikus.

Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

természet. törvény.

Bárki, aki tudományos kutatásba fog, nem kerülheti el azt a meggyőződést, hogy abban, amit mi természettörvénynek nevezünk, valamilyen szellem nyilvánul meg.
Mérhetetlenül kiválóbb szellem ez, mint az emberi értelem, s az embernek a maga szerény képességével alázatot kell érezni előtte.

63 éve ezen a napon halt meg Albert Einstein elméleti fizikus. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

 

Hegyi Barbara Sztevanovity Zorán : Játsz még

Hegyi Barbara Sztevanovity Zorán : Játsz még

Aki nekem is játszod az élet dallamát
Kinek süketen fordít hátat a fél világ
Amíg zenére mozdul itt minden
A hangom, a léptem, a Föld
S amíg szerelmet táncolunk rá
Bármit látsz s bárhogy fáj
A hangszered össze ne törd

Akkor is játssz még
Ha senki nem felel, játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki sem érti, játssz még
Ha senki sem érti, hogy minek is játszol még

Lehet szerelemisten vagy égre festett kép
Lehetsz maga a törvény vagy ember módra szép
Nekünk zene vagy igaz, de megfoghatatlan
Ki a világba életet tölt
És ha kevesen hallgatunk rá
Bárhogy bánt, bárhogy fáj
A hangszered össze ne törd

Akkor is játssz még
Ha senki nem felel, játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki, senki, senki sem érzi, játssz még

Ha botlik az ember, mert botlik az ész
A botfülűekkel csak ennyire mész
Te csak játssz, te csak játssz, te csak játssz
Ha látva se hallom, mert így akarom
S a hangodat hangosan megtagadom
Te csak játssz, te csak játssz, te csak játssz

Játssz még
Játssz még
Ha senki nem felel, játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki sem érti, hogy minek is játszol még

Hogyha meghal a hang, ha nem játszol tovább
Ha a süketek birtoka lesz a fél világ
Ez az élet a Földről felszárad
És a Nap is gyászruhát ölt
Aki remélni tanítasz még
Bármit látsz, bárhogy fáj
A hangszered össze ne törd

Akkor is játssz még
Játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki nem felel, játssz még

Játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki sem érti, játssz, játssz még
Ha senki se érzi, játssz még

76 éve, ezen a napon született Sztevanovity Zorán magyar előadóművész, énekes. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Istne éltesse sokáig Őt!

Sztevanovity Zorán (Belgrád, 1942. március 4.) (szerbül: Зоран Стевановић) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző, Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) szövegíró bátyja, Hegyi Barbara színésznő férje.

Hegyi Barbara (Budapest, 1966. január 16. –) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, Hegyi Barnabás operatőr lánya, Sztevanovity ZoránKossuth-díjas előadóművész, énekes felesége.

legfőbb parancs a törvényben.

† Evangélium Szent Máté könyvéből, Mt 22,34-40
Szeresd az Urat, a te Istenedet, és felebarátodat, mint saját magadat.

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki:

„Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?”

Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat.

A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.

E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”
Ezek az evangélium igéi.

Máté apostol vagy Szent Máté (? – kb. 60), vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Civil foglalkozása vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak űzőit) az izraeliták megvetették, mivel rengeteget dolgoztak a saját zsebükre is. Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) dolgozott, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.

megbocsátás

Bibliai Olvasmány Sirák fia könyvéből, Sir 27,30-28,7
Bocsásd meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.

A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös.

Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért.

Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.

Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának? Aki nem könyörül meg embertársán, a saját bűneiért hogyan imádkozik?

Jóllehet ő csak ember, kitart a haragban, és ugyanakkor bocsánatot kér Istentől?! – hát az ő bűneiért ki ad elégtételt?

Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat.

Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársadat, gondolj az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést.

Ez az Isten igéje.

Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike. A katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-63) ünnepélyesen kanonikusnak nyilvánította. A protestáns keresztény irányzatok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek nevezik.