8 parancs az élethez

Kalkuttai Szent Teréz: 8 parancs az élethez

Amit évek hosszú során felépítettél, egy másodperc alatt romba dőlhet.
Ne törődj vele!
Te csak építs.

Ha valakinek segítesz, az emberek haragudni fognak rád.
Ne törődj vele!
Te csak segíts annak, akinek szüksége van rá!

Minden tőled telhetőt tégy meg a világért!
Ezért rúgást kapsz cserébe.
Ne törődj vele!
Te csak tedd, ami tőled telik!

Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik.
Ne törődj vele!
Te csak tedd a jót!

A becsületesség, a tisztesség és az igazmondás támadhatóvá tesz.
Ne törődj vele!
Te csak légy becsületes, tisztességes és őszinte!

Az ember ésszerűtlenül gondolkodik, helytelenül cselekszik és önző.
Ne törődj vele!
Te csak szeresd felebarátodat!

Ha jót teszel, azt mások úgy tekintik majd, hogy hátsó szándék vezet.
Ne törődj vele!
Te csak tedd a jót!

Ha céljaid vezérelnek, hamis barátaid és igaz ellenségeid lesznek.
Ne törődj vele!
Te csak kövesd céljaidat!

Kalkuttai Szent Teréz, közismert nevén Teréz anya (születési neve albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; arománul: Agnesa/Antigona Gongea Boiagi; Üsküb, 1910. augusztus 26. – Kalkutta, 1997. szeptember 5.) vlach, pontosabban a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, a Nobel-békedíj (1979) és számos magas kitüntetés tulajdonosa, aki Kalkutta szegényei között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta.

szél. felhők.

Megvizsgálni, meggondolni, számítgatni, mérlegelni: szükséges műveletek – bizonyára azok.

De aztán el kell határoznunk magunkat, s cselekednünk kell, anélkül hogy sokat törődnénk, honnan fúj a szél, és milyen felhők vonulnak.

208 éve, ezen a napon született Liszt Ferenc magyar zeneszerző, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Liszt Ferenc (németül Franz LisztDoborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerzőzongoraművész, karmester és zenetanár. Minden idők egyik legkiválóbb zongoraművésze, aki egyben a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

határozás.

Megvizsgálni, meggondolni, számítgatni, mérlegelni: szükséges műveletek – bizonyára azok.
De aztán el kell határoznunk magunkat, s cselekednünk kell, anélkül hogy sokat törődnénk, honnan fúj a szél, és milyen felhők vonulnak.

133 éve ezen a napon halt meg Liszt Ferenc, magyar zeneszerző. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Liszt Ferenc (németül Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) a 19. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.

siker. kudarc. szempont.

Popper Péter halála előtt nem sokkal ezt nyilatkozta:
„Ez az egész családprobléma nagyon nehéz história – mondta a professzor. – Régen mindig volt a közelben egy nagymama vagy egy nagybácsi, akinek a vállán el lehetett sírni az embernek a baját. Ma az emberek többségének rengeteget kell dolgoznia ahhoz, hogy az anyagi lecsúszást lassítsa, és nincs a közelben senki. Jön tehát az a modell, hogy kívülről kell segítséget kérni, amiben én nem hiszek.

A klinikán, ahol dolgoztam, az egyik doktornő egyszer körbevezetett, és azt mondta, hogy az ott fekvő gyermekek többségének csak az a baja, hogy cirókahiánya van, azért vannak ott, mert nem kapnak elég odafigyelést és törődést. És ezt nem csak a gyerekekről lehet elmondani. Azt gondolom, hogy baj van az emberi kapcsolatokkal.

Annyi kompromisszumot hoz valaki élete során, annyifelé kell alkalmazkodnia, hogy otthon már nem akar, viszont enélkül meg nem lehet együtt élni, így fel is borulnak a kapcsolatok. Nálunk a házasságok fele tönkremegy, elválnak, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy az emberek szeretnének újra hinni benne, meg is próbálják megint, újraházasodnak, de nem megy, mert ahhoz sok lemondás kell.

Mert végül is mi a szeretet? Az, hogy a másik ember jó érzése, öröme fontosabb nekem, mint a sajátom. Vagyis az ő öröme nekem is öröm. Ez a dolog lényege, de ez nagyon könnyen sérül. Sikerre nevelünk, de arra nem, hogy kudarcok is jönnek az életben.

Ez utóbbiakat rettenetes traumaként élik meg az emberek. Mérei Ferenc, a neves pszichológus szerint a sikeres élet titka nagyon egyszerű: nem kell mindig jól járni.
El kell fogadni, hogy vannak a vereségeknek, a bukásoknak, az életnek olyan szempontjai is, amelyeket az ember csak akkor láthat meg, miután kiütötték, és a földön fekszik.”

Popper Péter (Budapest, 1933. november 19. – Budapest, 2010. április 16.) pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár.

lélek. emberi.

Az emberi lélek az egyetlen, amire nem hat semmilyen gyógyszer.
A léleknek ugyanis nem tablettára van szüksége, hanem szeretetre, odafigyelésre, törődésre, kíméletességre, türelemre, megértésre, elfogadásra, és megbecsülésre.

Lippai Marianna és története.

pénz

Pénz mindig kell hogy legyen, és ha az ember nem törődik vele, akkor van is mindig.
Hogy mennyi és meddig és honnan, az egészen lényegtelen. Aminthogy minden lényegtelen, ami a pénzzel összefügg.
Pénzért semmit sem kaphatsz, ami fontos, és amit pénzért kaphatsz, az esetleg életszükséglet, de nem fontos.

117 éve, ezen a napon született Szerb Antal magyar iró, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

 Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regényekszerzője.

vendég. a világban.

vendeg“Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó.

Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok.

Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van.

Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.”

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

választás. jobbik rész.

Jan Vermeer van Delft: Jézus Máriánál és Mártánál 1654 körül, Olaj, vászon, 141×159 cm National Galleries of Scotland, Edinburgh

† Evangélium Szent Lukács könyvéből , Lk 10,38-42

Mária a jobbik részt választja.

Abban az időben:
Jézus és tanítványai betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába.

Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához és hallgatta szavait.

Márta meg sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: „Uram – méltatlankodott –,nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen nekem.”

Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszíti el soha.”

Ezek az evangélium igéi.

Lukács evangélista (? – 84 körül) a négy evangélista egyike. A keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és Az apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiokheia városában született.

Mária Magdolna vagy Mária Magdaléna az Újszövetségben szereplő bibliai személy. Alakjával találkozhatunk az újszövetségi apokrifekközött is. A katolikus, az ortodox és az anglikán egyház szentként tiszteli. Nevének jelentése: a Magdalából való Mária. Mária Magdolna életével kapcsolatban élénk vita folyik.

Szilágyi Domokos : Viszonylag

Szilágyi Domokos

Szilágyi Domokos : Viszonylag

Boldog lehetek,
hogy törődhetem veletek,
mert magammal is így törődöm;
viszonylag sokat tehetek,

ha fölismerem bennetek
mindazt, mi jó s mi rossz e földön;
viszonylag csak hasznomra van,
ha bennetek nézem magam,

megtudni: mért és hogyan élek;
viszonylag biztos igazam
innen orzom minduntalan -:
a világ léptéke a lélek;

viszonylag jól dolgozhatom,
míg példátokból tudhatom:
a lélek léptéke a munka;
viszonylag ékes szavakon

csak így, csak így indíthatom
önmagamat felétek útra; –
viszonylag boldog lehetek
s elégedett: hogy tehetek,

hogy eme gyönyörű kínomnak
élhetek, s hogy tiértetek
láthatok én és érthetek
s ti érettem -: mert így lehet

elejét vennem az iszonynak,
hogy boldog lehessek viszonylag.

Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

Pilinszky János : Örökkön-örökké

Pilinszky János  : Örökkön-örökké

Örökkön-örökké
Várok, hogyha váratsz, megyek, ha terelsz,
maradék szemérmem némasága ez,
úgyse hallanád meg, hangot ha adok,
sűrü panaszommal jobb ha hallgatok.

Tűrök és törődöm engedékenyen:
mint Izsák az atyját, én se kérdezem,
mivégre sanyargatsz, teszem szótalan,
szófogadó szolga, ami hátra van.

Keserüségemre úgy sincs felelet:
minek adtál ennem, ha nem eleget?
miért vakitottál annyi nappalon,
ha már ragyogásod nem lehet napom?

Halálom után majd örök öleden,
fölpanaszlom akkor, mit tettél velem,
karjaid közt végre kisírom magam,
csillapíthatatlan sírok hangosan!

Sohase szerettél, nem volt pillanat,
ennem is ha adtál, soha magadat,
örökkön-örökké sírok amiért
annyit dideregtem érted, magamért!

Végeérhetetlen zokogok veled,
ahogy szoritásod egyre hevesebb,
ahogy ölelésem egyre szorosabb,
egyre boldogabb és boldogtalanabb.

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, mivel a Nyugat, s szellemi utódjának a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapoknak is.