könyv. tudás.

Az egész oktatásügyet az egész világon mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés.
Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe. Nézetem szerint a fej gondolkodásra való.
A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani.

126 éve, ezen a napon született Szent-Györgyi Albert magyar orvos, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus.

igazság

A valódi tragikum nem az igazság és az igazságtalanság, hanem az igazság és igazság közötti összeütközésben van.
Ezt azonban nehéz elfogadni bárkinek is, aki csak egyetlen abszolút igazságot ismer, a magáét.
Az ilyen ember sorsa a rettegés. A tévedéstől és a beismeréstől.

249 éve ezen a napon született Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófus, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

ember és tévedése.

Az embernek két nagy tévedése van.
Az egyik: hogy valóságnak tartja azt, ami nem az.
A másik: hogy nem tartja valóságnak azt, ami az.

84 éve ezen a napon született Tendzin Gyaco dalai láma, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt.

Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (olykor Gjaco átírással i s), született Lhamo Donrup (Wylie: Lha-mo Don-’grub) (Takcer, 1935. július 6.), a 14. dalai láma és a tibeti emigráns kormány volt vezetője, melynek székhelye az indiai Dharamszala.

kivánság

Legfőbb kívánságom mindig az volt, hogy megtanuljam az igazságot megkülönböztetni a tévedéstől, avégből, hogy tisztán lássam, miképpen kell cselekednem, s biztonsággal haladhassak előre ebben az életben.

369 éve, ezen a napon halt meg René Descartes francia filozófus. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye (ma Descartes), TouraineFranciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Reményik Sándor : Ne ítélj 

Reményik Sándor : Ne ítélj
Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.
Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.
Istenem, add, hogy mind halkabb legyek –
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább símogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,
De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.
1939

77 éve ezen a napon halt meg Reményik Sándor, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Margaret Island – Nem voltál jó

Margaret Island – Nem voltál jó

Én nem voltam szégyenlős
nem vártam, hogy hős legyél, óh én nem
És engedtem mindent és
hagytam, hogy bármit tegyél, óh igen

Ha azt hinnéd, hogy jó voltál
Hát nem voltál jó

Én kértem, hogy engedj el
Engem már nem érdekel, hol jársz
De te nem hagytál elmenni
és nem tudtam érezni már, úgy fáj

S te jöttél még és csókoltál
És azt hitted, hogy jó voltál
és nem mondtam, mert nincs rá szó
De nem voltál jó

Hát engedj el békében
nincs harag szívemben már, nincs már
Érzem, hogy engem még
vár, ki majd szíven talál, még vár

Ha jönnél még és csókolnál
és azt hinnéd, hogy jó volnál
hát elmondom, bár nincs rá szó
hogy nem volnál jó
látod már, hogy tévedtél
és nem voltál jó

S ha jönnél még és csókolnál
és azt hinnéd, hogy jó volnál
én elmondom, bár nincs rá szó
de nem voltál jó

Margaret Island hivatalos facebook oldal itt.

A Margaret Island 2013 őszén alapított háromtagú alternatív popegyüttes.

Tagok: Lábas Viki – ének, Törőcsik Kristóf – basszusgitár, Füstös Bálint – gitár, Gerendás Dániel – dob, Koltay Kurszán – zongora, Verók Tamás – gitár

mondatok az iskoláról

Mondatok az iskoláról

A jó iskola az a fa, amelyről mint érett gyümölcs, lehull a szabadságod.
A rossz iskola az a fa, amelyről mint rothadt gyümölcs, lehull a megalázottságod.
A jó iskolában megtanulsz gondolkodni, a rosszban megtanulsz engedelmeskedni.
A jó iskola álmokban utazik, a rossz statisztikákban.
A jó iskoláról eszedbe jut az az ember, akiről kiderült, hogy igazgató; a rossz iskoláról eszedbe jut az az igazgató, akiről kiderült, hogy ember.
A jó iskolában musztángokat nevelnek, a rossz iskolában versenylovakat.
A jó iskolában azért becsülik a szülőt, mert egy világot terelgetett oda; a rossz iskolában azért, mert cégvezető vagy politikus.
A jó iskola rózsa, a rossz húsevő virág.
A jó iskola központja a gyermek, a rossz iskoláé a tanár.
A jó iskolában tévedni emberi dolog; a rossz iskolában az igazgató szomorúsága, az erdélyi magyarság elárulása, a haza végső órája.
A jó iskola felkészít a saját életedre, a rossz AZ életre.
A jó iskola óvakodik a többes szám első személytől, a rossz iskola valósággal tocsog benne.
Ha ember lenne, a jó iskolát bejelölnéd a Facebookon, a rosszra rá sem keresnél.
A jó iskolában a megértés a fő erény, a rosszban a szigorúság.
A jó iskola legyint, azt mondja, satöbbi; a rossz iskola pálcával tart felsorolást, és aki pisszenni mer, az magára vessen.
A jó iskolába belefér a világ, a rosszba kizárólag a magyarság, elsősorban az erdélyi.
A jó iskola oda vezet, ahová jutni szeretnél; a rossz oda, ahová jutni szeretne.
A jó iskolában elfelejted, hogy iskolában vagy; a rossz folyton eszedbe juttatja.

Ivan Karamazov

A Karamazov testvérek Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij legnagyobb és egyben legösszetettebb alkotása, Mihail Bahtyin irodalomtudós által polifon szerkesztésűnek nevezett regény. A többszólamúság itt azt jelenti, hogy a család, a testvérek jelleme és sorsa többféle választ is nyújt a legalapvetőbb erkölcsi kérdésekre, az ember fizikai, szellemi, értelmi és erkölcsi arcát ábrázolja a három testvérben. Számos jelenet „nem evilági” alakja egy másik regisztert nyit, a transzcendenciát.

Ivan Karamazov: a gondolkodó ember kudarcra ítélt alakja, aki – szembesülve a negyedik testvér végzetre ítélt sorsával – meghasonlik önmagával. A szerző számos olyan vonást kölcsönzött Ivan jellemének megformálásakor, amelyet önmagáról mintázott. Lelkében mind morális, mind az ember általános küldetésével kapcsolatos ellentétek dúlnak (Krisztus és az ördög csatája), és az eldönthetetlen konfliktusok az őrülethez vezetnek.