Aranyosi Ervin: Anyák napi köszönő!

Aranyosi Ervin: Anyák napi köszönő!

Tőled kaptam e földi létet,
hordtál méhedben boldogan.
– Ki tudja milyen anyának lenni?
Csak aki szeret és megfogan.

Az életet magamba szívtam,
Szívünk egyformán lüktetett.
Fénylő burokként óvott, védett
a lágy anyai szeretet.

Megmutattál egy új világot.
Életre hívtál, hogy legyek.
Óvón vigyáztad minden léptem,
s tanítgattál, hogy mit tegyek.

Aggódtál, hogyha lázban égtem,
s hittél bennem, akár vakon!
Érzéssel lelkem felruháztad,
s tudással elmém, gazdagon.

Angyalként védtél, hogyha kellett,
s büszke vagy rá, hogy az vagyok,
akivé váltam, – hibákkal együtt –
akár rosszat, vagy jót adok.

Érzéseink egymáshoz fűznek,
ezüstszál, el sosem szakad!
Járjak bárhol e nagy világban,
elfelednem ezt nem szabad.

Nem is tudom tán megköszönni,
de nem is várod, – jól tudom!
Természetes, hogy elkísértél,
az életnek hívott szép úton.

Hálás vagyok én minden percért,
a létért, mit adtál nekem.
Fogadd gyermeki ölelésem,
a neked szóló ünnepen.

Versei : versek.aranyosiervin.com.

Aranyosi Ervin (1958. október 4. – ) életviselési tanácsadó, költő.

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.

Isten éltesse sokáig az Édesanyákat, sok erőt, egészséget, türelmet, boldogságot, kacagást kivánunk 🙂

fontos. természetes.

Valamivel ki kell töltenie az időt; el kell hitetni magunkkal egy s más dologról egy időre, hogy az fontos.

Mert különben egybekulcsolt kezekkel ülnénk az útszélen, és talán ez volna a természetes – minden egyéb csak magahitető fontoskodás.

98 éve ezen a nap halt meg Kaffka Margit magyar író, költő.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Kosztolányi Dezső : Magánbeszéd

Kosztolányi Dezső : Magánbeszéd

Az életet szerettem. Azt, ami lüktet,
azt, ami vágtat a vér rohamán.
És sziveket gyüjtöttem. Elhanyatló,
kedves főket, jó aggok kékerű,
áldott kezét, kisgyermekek csodás,
seprős-pillájú, büvös szemeit.
Mostan természetesen kiabálok,
izgága dühvel csapkodom üres
kezem. Jaj, jaj én eszelős
gyüjtő, felsült, rossz üzletember,
nagyralátó fajankó, mit miveltem?
Gyüjtöttem volna inkább szivtelen,
durva követ, goromba vasércet
halomra rakva, mind-mind itt maradna
vigyázva elfogyó életem hideg
vigyorral, mint zsugorit az arany.
De megvesztem azért, ami elveszendő,
imádtam én a legtöbbet, ami széthull
s romlandóbb, mint a málna, vagy a hal.

Kosztolányi Dezső, teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére.

előny.

Mario Puzo

Az életben nincs nagyobb természetes előny, mint amikor az ellenfél túlbecsüli hibáinkat – ez csaknem annyi, mint amikor egy barát alábecsüli a jó tulajdonságainkat.

94 éve ezen a napon született Mario Puzo, amerikai író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Mario Gianluigi Puzo (1920. október 15. – 1999. július 2.) amerikai író.

önámítás

PálFeri

Hatalmas önámítássá válhat a pozitív életfilozófia hangsúlyozása, ha ennek szellemében akkor is megpróbáljuk jól érezni magunkat, amikor az volna a természetes, hogy valami fájjon, és azt megéljük.

A valódi életigenléshez hozzátartozik, hogy van bátorságunk rosszul lenni, amikor és ameddig annak itt van az ideje.

Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi, (Budapest, 1966. június 29.) római katolikus papmentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta.

Hivatalos facebook oldala itt.