igazi nagy festmények.

Az igazi nagy festmények nem a múzeumokba valók. A múzeumok temetők.
A képeket az éttermek, az olcsó üzletek, a benzinkutak és a férfivécék falára kell akasztani.

Ezen a napon 78 éve született Bob Dylan. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Bob Dylan (született: Robert Allen Zimmerman; Duluth, Minnesota, 1941. május 24. – ) amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő. A popzene egy meghatározó alakja immár ötven éve. Dylan legismertebb dalai az 1960-as években születtek, amikor az amerikai nyugtalanság krónikása és visszahúzódó vezéralakja lett. Több dala, például a “Blowin’ in the Wind” és a “The Times They Are A-Changin'” a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak himnuszává vált.

Zenéinek alapját elhagyván, megalkotja hatperces slágerét, a “Like a Rolling Stone”-t, amivel radikálisan megváltoztatja a popzenét 1965-ben.

kentaur mese.

Volt egyszer egy kentaur, aki, mint minden kentaur, félig ember, félig ló volt.
Egyik délután a réten sétált, amikor rátört az éhség.
– Mit is egyek? – tűnődött. – Csillagborsót vagy hamburgert? Hamburgert vagy csillagborsót?
Minthogy nem tudta eldönteni, éhen maradt.
Leszállt az est, a kentaur aludni szeretett volna.
– Hol is aludjak? – tűnődött. – Az istállóban vagy szállodában? A szállodában vagy istállóban?
Minthogy nem tudta eldönteni, ébren maradt.
Minthogy a kentaur éhes és kialvatlan volt, meg is betegedett.
– Kit hívjak most? – tűnődött. – Orvost vagy állatorvost? Állatorvost vagy orvost?
Minthogy a kentaur beteg volt, és nem tudta eldönteni, kit hívjon, meg is halt.
A falu népe körbevette a tetemét, és nagyon sajnálkoztak.
– El kell temetni – mondták. – De hová? A falu temetőjébe vagy a mezőre? A mezőre vagy a falu temetőjébe?
S minthogy nem tudták eldönteni, hívták a könyv íróját, ám minthogy az írónő sem tudott helyettük dönteni, inkább föltámasztotta a kentaurt.
Mese, mese, meskete, nem derült ki sohase, hogy véget ért-e ez a mese.

(Jorge Bucay, egy argentin mese alapján)

Jorge Bucay (1949 október 30- ) argentin pszihoterapeuta és író.

Reményik Sándor : Halottak napja 

Reményik Sándor : Halottak napja
Halottak napja van. Az első,
Mióta döngve hullott Rá a hant.
A Sír tövében egy-egy fénybogár
Csillog. Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.
Szívek, tilos a nagy világítás,
S virág sincs annyi már,
Elpazaroltuk régi ünnepen;
Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
Ki ma este a temetőbe’ jár.
Hiába, virág sincsen annyi már.
De egy-egy szálat letenni szabad.
S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
Egyik halott a másik halottal:
Ó, hisz’ mi itt mind halottak vagyunk. 
Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.
halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorumkeresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológiailag a »szenvedő egyház« (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Gróf Georgina Zsófia (1983 január 22. Budapesten – ) magyar informatikus, előadó.
Gróf Georgina Zsófia youtube csatorna itt.

Nagy László: Adjon az Isten

Nagy László: Adjon az Isten

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet –
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.

Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Sebő Ferenc (Szekszárd, 1947. február 10. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője, Sebő Ödön fia.

Tcha Limberger : Gyöngyvirágos a türei nagytemplom

Tcha Limberger : Gyöngyvirágos a türei nagytemplom

Gyöngyvirágos a türei nagytemplom,
Te vagy benne legszebb virág galambom.
Úgy elnézlek te gyönyörű virágszál,
Azt se tudom hogy a pap mit prédikál.
Aranycsatos imakönyv a kezedbe,
Isten tudja, mi van a te szívedbe.
Kék virágos a mérai temető,
Engem temessenek oda legelőbb,
Engem elől, azután a babámat,
Ne keressen más szeretőt magának.
Háromszor is elindultam s elmentem,
Ablakidhoz még közel sem mehettem,
A kapuban úgy elfogott valami,
Hogy egy árva szót sem tudtam szólani.
Édesanyám voltál, mért nem tanítottál,
Gyenge fűszál voltam, mért nem hajlítottál?
Gyenge fűszál voltam, meghajlottam volna,
Ilyen nagy bánatra nem jutottam volna.

Tcha Limberger (Brugge, 1977) egy belga cigányzenész, aki gitárosként, hegedűművészként és énekesként is ismert. Piotto Limberger, a karmester unokája. Bár látását születésekor elveszítette, hamarosan kiderült, hogy többet lát a világból, mint az átlagemberek többsége. Gyerekkora óta több hangszeren játszik, színes egyéniségének köszönhetően számos zenei műfajban kamatoztatja tehetségét.

Tcha Limberger hivatalos honlap itt.

Tcha Limberger hivatalos facebook oldal itt.

Nyírő József

Nyírő József

Egy székely faluban született, és egy spanyol kolostorban halt meg.
Ebből az életútból meg lehetne írni a század első felének ellentmondásokkal teljes történetét, de erre a regényre éppen Nyírő József nem lett volna képes; legföljebb néhány mozzanatát tudta volna megragadni, de azt talán remekmű szinten.

“Nem, nem, itt nem tudok meghalni.

Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen.

Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni.

Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemeim előtt. Így talán könnyebb lesz.”

Nyirő József végső fohásza a magyarságért!

“Tégy velem, amit jónak látsz, de áldd meg ezeket a magyarokat és minden magyarokat, fizess nekik bőségesen, mindig rajtuk és sorsukon legyen a szemed, vezesd vissza újra szép Magyarországba, az örömnek és békességnek elveszett világába s mondd meg a búzának, hogy kétszeresre nőjön számukra, tanítsd meg a madarat nekik dalolni, törüld le a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, ne engedj egyet is elveszni közülük, aranyként csengjen a drága anyanyelv ajkukon, virágozzanak ki nagy magyar erények, és erdők fái, szűnjön meg minden igaztalanság és áldás fakadjon számunkra minden elejtett vércseppből és verejtékből.

Értük legyen minden gyötrődésem, és elviselni négy embernek is sok szenvedésem…….

Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ…”

Istenhez intézett fogászában látnoki módon vetítette előre sorsát?

Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza.

Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28.Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett.

1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.

nyugodjanak békében.

Mindenszentek

Babits Mihály

Mindenszentek: hideg ősz
bolyg a szellem fázva,
fázó népség temetőz
sírokon gyertyázva.
Jaj az év temető,
mindennap egy holt,
minden napra minden éj
ráírja, hogy: Volt.

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Minden elhunyt hívő lelke, Isten irgalmasságából békességben nyugodjék: az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében. Ámen.

egy Élet vége.

Reményik Sándor

Reményik Sándor – Atlantisz harangoz

Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország,
Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.
Elmerült székely faluk hangja szól
Halkan, halkan a tengerfenéken.
Magyar hajósok, hallgatózzatok,
Ha jártok ottfenn förgeteges éjben:

Erdély harangoz, harangoz a mélyben.

Forrás : Azok az Erdélyi Fiúk.

Bővebben…

Csoóri Sándor: Anyám szavai…

Csoóri Sándor

Csoóri Sándor: Anyám szavai…

Köszönjük neked fiam, hogy hazajöttél,
mert mi már olyan öregek vagyunk,
mint fönt a padláson az a falióra
s a mutatónk már nagyon a temető felé mutat.
Szépszerén azt se tudjuk, csütörtök van-e, kedd-e?
Amikor jössz, az a mi vasárnapunk.

Apád még csak-csak, ide fut, oda fut,
de nekem már a kisajtóig is ménkű hosszú az út,
hányszor megemlegetem azt a körtefát,
amit a konyhaajtó elől fordított ki a bomba,
meg tudnék benne kapaszkodni, mint most a te karodba.
Talán ha bottal járnék! No még csak az hiányzik!
Fogom inkább a söprűt, azzal botozgatok el
a ház végéig, a kapuszájig, minthogyha dolgom volna.

Csak várni ne kéne soha! Várni levélre, híradásra.
Ha kisiklik egy vonat, nem alszom éjjeleket —
A múltkor is, amikor Amerikába mentél,
a szemem belülről kisebesedett:
eljutsz-e? visszajutsz-e? ülsz-e még ide mellém?
mert nekem minden távolság: tenger és tüskebokor
és minden repülő lezuhan, melyen te utazol.

Mondom is a doktornak: doktor úr, hogyan lehet,
hogy én már a fölröppenő madártól is megijedek?
és annyi havat álmodok össze-vissza: hókazlat, hóhegyet
és mindegyik mögül a fiamat hallom — igen, a köhögésedet,
de a fekete puskacsövek és messzelátók figyelik lépteimet.

Talán, ha én is kelek-forgok a világban amerre te,
nem féltelek a kilengő, magas házaktól
s a krokodilus tavaktól se,
a mosolygó, késes emberektől, akik bankot rabolnak
vagy csak játszanak,
álarc van rajtuk, mint a szüretibálos ördögökön
s bohócos nagykalap,
de ki szegény: akkor is fél, amikor nevethetne, amikor örül,
ki van az én szívem is verve, hét vassal körös-körül.

Forrás : Azok Az Erdélyi Fiúk .

—–

ANYA

Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. –) kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.

Vaszi Levente : Endre báró balladája

Vaszi Levente : Endre báró balladája

Falu végén, ott áll egy fa magába’,
oda jár egy juhász legény furulyálni alája.
Furulyaszó behallszik az ablakon,
ébredjen fel, ne aludjék a nagyságos kisasszony.

Endre báró felkel reggel kilenckor,
azt kérdezi, hová lett el a nagyságos kisasszony.
Azt kérdé a legidősebb juhásztól,
nem látta-e, nem látta-e a kisasszonyt valahol.

Én nem láttam, bizony mondom, nem láttam,
három napja, három napja bojtárom es odavan.
Endre báró el is indul gulyába,
megtalálja a kisasszonyt a legnagyobb pusztába’.

Lányom, lányom, lányomnak se mondhatlak,
se pediglen a bojtárnak feleségül nem adlak.
Falu végén most faragják azt a fát,
amelyikre juhász legényt, bojtár legényt akajszák.

Koporsója végtűl s végig koszorú,
a kisasszony megy utána, jaj, de milyen szomorú.
Kimegyen a temető közepibe,
a kisasszony sírva borul, sírva borul a földre.

Sírva mondja, Isten nincsen az égbe’,
juhász legényt, bojtár legényt most teszik le a földbe.
Sírva mondja, Isten nincsen az égbe’,
juhász legényt, bojtár legényt most teszik le a földbe.

Fölszállott a páva hivatalos honlap itt.

A Fölszállott a páva a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap saját gyártásában készített népzenei tehetségkutató műsor, melyet nagy mértékben támogat a Hagyományok Háza és amely a Duna Televízión látható. A műsor elődje a Röpülj páva!, amelyet 1969 és 1981 között láthattak a nézők, akkor még az M1-en.

temető vs. kocsma

Hofi Géza

– A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK!
– Akkó má’ jobb a kocsma, me’ oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG.

Hofi Géza (eredeti nevén Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.