kentaur mese.

Volt egyszer egy kentaur, aki, mint minden kentaur, félig ember, félig ló volt.
Egyik délután a réten sétált, amikor rátört az éhség.
– Mit is egyek? – tűnődött. – Csillagborsót vagy hamburgert? Hamburgert vagy csillagborsót?
Minthogy nem tudta eldönteni, éhen maradt.
Leszállt az est, a kentaur aludni szeretett volna.
– Hol is aludjak? – tűnődött. – Az istállóban vagy szállodában? A szállodában vagy istállóban?
Minthogy nem tudta eldönteni, ébren maradt.
Minthogy a kentaur éhes és kialvatlan volt, meg is betegedett.
– Kit hívjak most? – tűnődött. – Orvost vagy állatorvost? Állatorvost vagy orvost?
Minthogy a kentaur beteg volt, és nem tudta eldönteni, kit hívjon, meg is halt.
A falu népe körbevette a tetemét, és nagyon sajnálkoztak.
– El kell temetni – mondták. – De hová? A falu temetőjébe vagy a mezőre? A mezőre vagy a falu temetőjébe?
S minthogy nem tudták eldönteni, hívták a könyv íróját, ám minthogy az írónő sem tudott helyettük dönteni, inkább föltámasztotta a kentaurt.
Mese, mese, meskete, nem derült ki sohase, hogy véget ért-e ez a mese.

(Jorge Bucay, egy argentin mese alapján)

Jorge Bucay (1949 október 30- ) argentin pszihoterapeuta és író.

Aranyosi Ervin : Az aradi vértanúk emlékére

Aranyosi Ervin : Az aradi vértanúk emlékére

Szabadság, mit legyűrt a zsarnok.
Egy nép mely gyászol, s ünnepel!
Temetni jöttünk és siratni,
de e nép többet érdemel!
A gőg, s a túlerő legyőzött,
de büszke népünk fennmarad!
Ők tizenhárman ott nyugosznak,
nem népünk sírja lett Arad.
Ha hűvös, őszi éjszakákon,
a csillagokat kémleled,
tizenhárom ragyogó csillag
felülről őrzi népedet.
Hibáinkból tanulni kéne,
mert “megbűnhődte már e nép”!
S a hűvös, őszi éjszakákon
érezd a HŐSÖK tekintetét…

Aranyosi Ervin (1958. október 4. – ) életviselési tanácsadó, költő.

Blogok:AranyosiErvin blogjaNapi Aranyosi blogjaA nevetés blogja

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiáján : Knezić KárolyNagysándor JózsefDamjanich János,Aulich LajosLahner GyörgyPoeltenberg Ernő,Leiningen-Westerburg KárolyTörök IgnácVécsey KárolyKiss ErnőSchweidel JózsefDessewffy ArisztidLázár Vilmos.

Szabó Balázs, Sárik Péter – Miért pont ezt

Szabó Balázs, Sárik Péter – Miért pont ezt

Ez a csönd, ami öl, ami jön,
Ez a buta feledés, neve nincs ölelés,
Ez a fura lebegés, ez a halk remegés,
Hogy másra vágyom.

Mert ez a kin, ami irt,
Ami film, ami olyan, mint a sír
Temetés, üres fecsegés, nekem árt ez a táj,
Mert vágyra járok.

Én mást akarok, nem ilyen takarót,
Amiben puha csók harapott
Zsugaló fene rágja a fát, a magányt,
Mert csalódni vágyom.

Megy a ‘még nem elég’, fut a lét, a remény,
Csevegés, csobogás, napozás,
Terelés, minden más nevetés
Csak kínos mosolygás.

Kínos mosolygás!

Refrén [2x]:
Jaj, szívem milyen sovány vagy,
Annyi részed mind azt kívánja
Két kamrádban megannyi más van
Miért pont ezt az életet vágytad?

Miért pont ezt kívántad?
Na jó, tényleg ezt kívántam…

Szívem más ez a vágy,
Ez a más kutatás, ez a lét nyugovás,
Ez a zár pucolás, hogy szöknél már
De ez a rács rég bezárult…

Most futni elég
Törni, zúzni kemény falakat kifelé
Nem elég, gyere még, ide nézz ide fenn ez a fény
A kalandba száguld.

Nekem így neked úgy ez a nem szigorú
Beborult alagút, amiben van a múlt
Ez a sárnyi barát, aki mást kiabál
Nem ezt akarják.

Mégis így akarom, valahogy sehogyan, komolyan
Mindig más, mindig ég, mindig van
Mindig azt, hogy eddig is
Mást akartam.

Mást akartam!
Na jó, tényleg ezt akartam…

Refrén [4x]

Szabó Balázs (Püspökladány, 1978. szeptember 28. –) magyar énekes, dalszerző, zeneszerző, multiinstrumentalista, bábszínész és mesemondó. A 2005-2009 között aktívan működő Suhancos és a 2009-ben alakult Szabó Balázs Bandája zenekarok alapítója.

Sárik Péter (Cegléd, 1972. május 6. – ) magyar dzsesszzongoraművész, zeneszerző, tanár.

gyász. másképp.

When Their Teacher’s Hearse Pulls Up, A Group Of Students Do Something Truly Unexpected

The next video shows one of the most beautiful displays of love and appreciation I’ve ever seen. When Dawson Tamatea, a popular teacher at Palmerston North Boy’s High School in New Zealand passed away, his students decided to do something truly unique and unexpected for him.

Dawson was a Math teacher that joined the school in 1986. After his death, the school decided to close for half a day, so that every student had the chance to attend the services. The next clip shows the moment the hearse makes its way through the cemetery. Pay attention to the group of students who came together to honor their beloved teacher. What they do is called a haka, a traditional war cry that was often performed by warriors to, among other things, pay respect or tribute to someone special. Mr. Tamatea would have been really proud of his students.

———-

Amikor az elhalálozott tanáruk halottas kocsia érkezik, egy csoport diák váratlan gesztust tesz.

A videóban látható az egyik legmeghatóbb szeretet- és megbecsüléskifejezés amit valaha látni lehet.

Amikor Dawson Tamatea, az Új Zélandi Palmerston North Boy Középiskola(PNBHS) népszerű tanára meghalt, diákjai meglepő és egyedi módon vettek búcsut tanárjuktól.

Dawson, aki matematika tanárnőként dolgozott az iskolában, 1986-ban került oda. Halála után, az iskola úgy döntött, hogy bezár egy fél napra, csakhogy minden diák részt tudjon venni a temetési szertartáson.

A fenti videó azt a pillanatot fogja meg amikor a halottas kocsi megérkezik a temetőbe.

Megfigyelhető azok a diákok csoéportja aki azért jöttek össze, hogy az utolsó tiszteletet megadják szeretett tanárjuknak. A tánc amit előadnak az a haka, egy hagyományos maori harci tánc, amit a harcosok táncoltak.

Meggyőződésem hogy Tamatea asszony igazán büszke lett volna diákjaira.

Forrás : dailymegabyte.com

A haka egy tradicionális maori harci tánc.

Ady Endre : Halottak napján

temető.

Ady Endre : Halottak napján

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
— Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón…
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!…
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk —
— Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!…

1899. november 1.

Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre(Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.