Hervay Gizella: Levél helyett

Hervay Gizella: Levél helyett

Milyen gyönyörű: szólni lehet, és kiszámíthatatlan, hogy mit válaszolnak. És megtörténhetik: társra is találhatunk, csak meg kell tanulnunk az ő egyetlen, soha meg nem ismételhető nyelvét. Csak meg kell ismernünk, a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljutva oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem, és megszólítani.

Megtalálni azt a szót, amit ő keresett, de nem talált, amire szüksége van, hogy a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljusson végre oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem. Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval. De ha megtalálod neki azt a szót, amit keres! Társad lesz és válaszol, és válaszában felfénylik az elveszett szó, ami gyermekkorod zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult.

Ha megtalálnám! Sose merném többet kimondani a szót: szeretlek! Csak azt mondanám: vonat, mert talán állomás mellett lakott, és évein át-átzakatolt a vonat, félelmet hozott és sóvárgást távoli tájak felé. Vagy azt mondanám: cigaretta, mert kidobta a vonatablakon át a csomag cigarettát, mikor tisztuló tüdővel robogott a szerelem felé.

Csak rá kell figyelni, a mozdulataira: karjával most olyan ívet ír le, amilyet csak az tud, aki egész lényével mozdul vagy szól, semmi más nem válasz neki, csak az, ha te is egész valóddal felé fordulsz.

A szájad mellett egy ránc emlékezik, és a szemedben olyan látható a szégyen, hogy elfordul és cigarettára gyújt. Fájdalmaiddal soha el nem érheted, arcodon a fájdalom nyomai, és hangodat érdessé teszi a visszafojtott sírás. El kell hagynod emlékeidet is, mert történelem előtti korból valók, mikor még nem tudott emberhez szólni az ember, csak ütött. Csupa kék-zöld folt az arcom, nem szóltak hozzám, csak ütöttek, s nekem most szólnom kell, meg kell találnom azokat a szavakat, amelyekre neki van szüksége. Hiába mondom a magam szavait, nem figyel oda. Kikapcsolja a telefont.

De hiszen volt egy mozdulata, feléd fordult, mint aki egész lényével mozdul, felé fordultál, mint aki egész lényével válaszol, megölelt, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel, megölelted, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel. Mégis csak ennyit mondtam: szeretlek.

Simkó Katalin (Miskolc, 1983. szeptember 9. – ) magyar színésznő.

Hervay Gizella (Makó, 1934. október 14. – Budapest, 1982. július 2.) erdélyi költő, író és műfordító. Szilágyi Domokos első felesége.

Puskás Tivadar

Puskás Tivadar

170 éve ezen a napon született Puskás Tivadar magyar mérnök, feltaláló. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Ditrói Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) mérnök, a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Ferenc hadmérnök bátyja.

Munkássága

Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a műegyetemen tanult. A családja elszegényedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, visszatért Európába, ahol a távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy központ segítségével tetszőleges számú ember, egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Itt lett munkatársa Fodor István. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse halála után (1884) átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosította a telefonhálózatot és azt Puskásnak adta bérbe. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai milliszekundumos robbantási eljárás előfutára. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít. Fiatalon hunyt el, szívrohamban.

Élete

Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indult. A megmaradt birtokért kapott pénz apja kezén úszott el. A fiatal Tivadar katonás fegyelemben nevelkedett, majd a bécsi Theresianumba került, de nem bírta a kötöttséget sem otthon, sem Bécsben. Tanulmányai idején meghalt édesapja, s a tőle örökölt kevés pénzen Angliába utazott, hogy ott folytassa tovább tanulmányait. Daliás, szép ifjú volt már ekkoriban, kitűnő vívó és lovas. Hamar és nagy akaraterővel megtanult angolul, s hogy magát a tanulásra késztesse, leborotváltatta a haját – ezzel késztette magát az otthonmaradásra – a tanulás érdekében. A tanulmányai mellett egy angol lordnál vállalt nevelői állást, ebből tartotta fenn magát. Idővel vissza Erdélybe vetette sorsa, ahol az angol vasúti társaság helyi képviseletének lett a tisztviselője, majd később főmérnöke. Vállalkozó kedve nem hagyta nyugodni, 1873-ban a bécsi Világkiállításon menetjegyirodát nyitott. Az ötlet kitűnőnek bizonyult, az üzlet jól ment később is. Ám egy nap megelégelte az egy helyben ülést, s kalandvágya az akkor oly titokzatos Amerikába vezérelte. Coloradóban földet vásárolt és kis ideig arany után kutatott. Lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Párizsban Thomas Alva Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, de arra nincs adat, hogy – mint később felmerült – Edison mérnöke lett volna a New York melletti Menlo Parkban.

Vezetésével épült a párizsi és budapesti telefonközpont.