Johan Cruyff 14 Alapszabálya

Johan Cruyff 14 Alapszabálya

Johan Cruyff életrajzában magyarázta, miért hozta létre 14 komponensű szabályrendszerét, mely a világ összes Cruyff Court nevezetű futballpályáján megtalálható:

Egyszer olvastam egy cikket az egyiptomi piramisok építéséről.

Arról szólt, hogy bizonyos számok és természeti törvények közt összefüggések figyelhetők meg. Például a Hold állása a különböző napszakokban. Elgondolkodtató, nem?

Azon kor emberei, hogy voltak képesek létrehozni ilyen tökéletes építményeket?

Biztos tudtak valamit, amire mi nem is gondolunk, mert ugye a jelenkor embere náluk sokkal fejlettebbnek tartja magát.

Vegyük például Rembrandt-t, vagy van Gogh-ot. A mai művészek közül ki fogható hozzájuk?

Amikor ezeken elgondolkodok, meggyőződésem, hogy minden lehetséges. Ha nekik, közel ötezer éve, sikerült véghez vinni olyan dolgokat, amit lehetetlennek gondolunk, akkor nekünk miért ne sikerülhetne?

Ez ugyanígy igaz a futballra is és az olyan pályákra, mint a Cruyff Court-ok, vagy az iskolák sportpályái.

Az én 14 szabályom azért született, hogy minden sportpályán kövessék azokat. Azért vannak ott, hogy bebizonyítsák a fiataloknak, hogy van párhuzam a sport és a mindennapi élet között.

A 14 szabály:
1.) Csapatjáték: Ahhoz, hogy bármit is elérj, csapatban kell gondolkodnod
2.) Felelősség: Mindennel bánj úgy, mintha a tied lenne
3.) Tisztelet: Tisztelj másokat
4.) Integráció: Vonj be másokat a tevékenységeidbe
5.) Kezdeményezés: Merj kipróbálni új dolgokat
6.) Edzés: Segítsd a társaid
7.) Személyiség: Légy önmagad
8.) Közösség: A kapcsolatépítés a sportban és az életben is nagyon fontos
9.) Technika: Rendelkezz az alapokkal
10.) Taktika: Tudd, hogy mit kell tenned
11.) Fejlődés: A sport testileg és lelkileg is erősít
12.) Tanulás: Próbálj meg minden nap tanulni valami újat
13.) Együttműködés: Az együttműködés minden sport alapja
14.) Kreativitás: Tedd szebbé a sportot

4 éve, ezen a napon halt meg Johan Cruyff, holland labdarugó, edző.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Hendrik Johannes Cruijff (általában Johan Cruijff, a sajtóban gyakran Johan Cruyff; magyar ejtése: [jóhan kreüf], holland ejtése: Hallgat [ˈjoʊ̯ɦɑn ˈkrœy̯f]) (Amszterdam1947április 25. – Barcelona2016március 24.) holland labdarúgó, edző. Beceneve: “El Flaco” (magyarul: Vézna). 2011 és 2012 között sportigazgatóként dolgozott nevelőegyesületénél, az Ajaxnál, valamint 2009 és 2013 között volt edzője a nem hivatalos katalán labdarúgó-válogatottnak.

Szélkiáltó : Három karácsonyi dal

Karácsonyi pásztortánc

Bárcsak régen fölébredtem volna!
Látod, pajtás, most állottam talpra.
Máris csendül a fülembe angyalok mondása,
Hogy a Jézus most született rongyos istállóba.

Odamenni vagyon bátorságom,
Azt remélem, kis Jézust meglátom,
Gyere pajtás, induljunk el, legyél te is társunk,
Vélünk van a jó furulyás, a régi bojtárunk.

Várakozzál még egy verset mondok,
Azután meg egy kicsit mulatok,
Aztán meg a jászol felé közelebb ballagok,
Jézuskának a kedvéért egy szép lejtőt járok.

Születésén Istennek

Születésén Istennek
s Angyalok örülnek,
És vígan énekelnek:
Dícsérség az Istennek!

s A Szűz Istent fogadá,
Szent szüle ez világra.
És szüzen megmarada,
És szüzen megmarada.

Szent angyal mennyből hirdet
Pásztoroknak örömet,
Hogy Megváltónk született,
Hogy megváltónk született.

Györe Imre – Fenyvesi Béla: Adventi ének

Jönnek-e három pásztorok
Hoznak-e kézben fadobozt
Fadobozt szalma tetővel
Kéménye helyett kereszttel
Hoznak-e kisded istállót
Jászlában gyermek megváltót

Várom, jönnek a gulyások,
Kikhez magam is beállok
Nyíratlan rőt ősz szakállal
Csimbókos szőrű subával
Gödrébe süppedt szememmel
Elborzadt szemöldökömmel.

Megyünk neki a világnak
Túl rajt, hedethét határnak
Valahol vár a Megváltó
Nem tud fölkelni sírjából,
Égigvert falú istálló
Földjére vetett jászlából.

Szemhéjáról a rögöket
Kaparjuk, aludt eleget
Szakállát fésüljük körmünkkel
Fülébe mondjuk, keljen fel
Fegyverét vegye vállára
Szegények megváltására.

Szélkiáltó pécsi zenekar, amely 1974 óta létezik. Neve József Attila ´Szélkiáltó madár´ című verséből ered. A magyar és a világirodalom kortárs verseit éneklik saját zenéjük mellé, mely népzenei és klasszikus hatású. Kiemelt ügyüknek tartják a Pécsett élt és élő költők – Janus PannoniusCsorba GyőzőPákolitz IstvánPál JózsefGalambosi LászlóBertók László – műveinek bemutatását a közönségnek.[2] Három Szélkiáltó lemez jelent meg és hat CD lemez. 1983-ban saját kategóriájukban megnyerték a Ki mit tud? döntőjét. Ezután a Magyar Televízió több önálló filmet és sorozatot forgatott velük.[3] A pécsi Bóbita Bábszínház több előadásához készítettek kísérőzenét. 1999-ben Pécs városától megkapták a Pro Communitate-díjat, 2000-ben Kígyós Sándor díjjal, 2004-ben pedig a Magyar Kultúra Napján pedig Csokonai-díj jal tüntették ki őket.

Tagok: Lakner Tamás, Keresztény Béla, Rozs Tamás, Fenyvesi Béla

Korábbi tagokTakaró Mihály, Néma Frigyes, Lajdi Tamás, Németh Ernő, Horváth József

Ady Endre: Boldog Új Évet

Ady Endre: Boldog Új Évet

Ezuttal sírva, szépen
Forgok meg lelkemnek régi
Gyermekes életében:
Boldog új évet kívánok.

Boldog új évet kívánok,
Mindenki tovább bírja
E rettenetet,
E szamárságot,
Mint szegény, mint bírom én, én
Gyönyörködve,
Óh én szegény
Lelki kémény.
Boldog új évet kívánok.

Ontom a füstjét
A szavaimnak,
Pólyálva és idegesen,
Be messze ringnak
Az én régi terveim,
Az én régi társaim is
De messze vannak,
Boldog új évet kívánok.

Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kívánok.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

lószelídités.

Nem kis feladatra vállalkozol, ha a saját lelkeddel barátságot akarsz kötni. Ha az egód és a magasabb Én-tudatod között szeretet-viszonyt akarsz kialakítani. Vagy ahogy manapság mondják: ha önmagadat meg akarod szeretni. Hasonlít ez a vadló befogásához és megszelídítéséhez, melyről gyönyörű vallomást olvastam az észak-amerikai prériindiánoktól.

A vadlovakkal ugyanis nem lehet barátságot kötni.

Nem akarnak.Nagyon nem akarnak.
Rettegnek tőle. Menekülnek előle.
Meg kell tanítani őket – így mondják – a “jót akarni.”

Az indiánok – akik úgy ismerik az állatok lelkét, mint a sajátjukát – azt mondják, hogy nem “betörni” kell a vadlovakat, ahogy azt a nyugati emberektől, elsősorban a cowboyoktól látták, hanem meggyőzni őket arról, hogy a szelídség az ő igazi, boldog lelkiállapotuk.

Ehhez szeretet kell, melyet az állat tévedhetetlenül megérez.
A szeretetnek pedig – így mondják az indiánok – kétféle ereje van.

Az egyik az Erély. (Szigort is írhatnék, de a magyar “erő”-ből képzett “erély” jobb szó.)

A másik a Gyengédség.

Ha ez a kettő megvan az indiánban, lova s a véle való kapcsolata harmonikus lesz.
Először kipányvázzák a vadlovat, s az így keményen őrzött állatot a harcos lassan közelíti meg. “Lónyelven” beszél hozzá. Hogy mit mond ilyenkor, kettőjük titka. Csak annyit hallani belőle, hogy: hóóóó… hóóó… hóóóóó… hóóó…

A gondolat a lényeg nem a szó. “Hó… hóóóó… hóóó…”
Ez lefordíthatatlan. De a ló érti.

Amikor lassan megnyugszik, a harcos egy vékony bőrszíjat kanyarít az orra, a nyaka és a füle köré, s ezt roppant erősen tartja. Innen kezdve az állattól függ, hogy laza-e vagy feszül. Ha ellenszegül: feszül, ha odaadó: laza.

Ez a szeretet az Erély nyelvén. “Te döntesz, nem én!” – üzeni. Ha lázadsz, fáj, ha megadó vagy, jó lesz neked. Az Erély nem tévesztendő össze az erőszakkal: az erőszak rabszolgákat csinál, mert önző és szeretetlen, az Erély társakat, barátokat nevel. Az erőszak a lealjasítás, az Erély a megnemesítés eszköze.

A ló ezt érti. Mi nem. Mi azt hisszük, a szeretet lágy. Puha. Mindent megengedő. Elomló. Gyenge. Tévedés! Ez csak az egyik oldala. A másik – amit nem ismerünk – az erő. A szeretet ereje. Ez legyőzhetetlen és nagyon kemény lehet.
Innen kezdve már nem kell pányva – a ló az ember kezében van.

Ezután végigsimogatja a remegő ló fejét, homlokától az orráig. Az orránál hosszan tartja a kezét, hogy a szagához hozzászokjon. Aztán a bal oldalát simítja végig, majd a jobb oldalát, majd lassan a lábait – vagyis a legveszélyesebb részét. A máskor vadul rugdalózó lábak simogatása döntő: a ló érzi, hogy nem félnek tőle, mert nincs benne félnivaló. “Nem bánthatsz, mert szeretlek!” – üzeni ilyenkor az emberi tenyér.

Aztán lassan ráfekszik a ló hátára az indián. Kezdetben csak úgy, hogy a lába még a földet éri, aztán lassan… egészen lassan följebb-följebb kúszik.
Végül elfoglalja helyét a ló hátán.

Ekkor már uralja a lovat. Aki ezentúl gazdájának hű társa lesz. És azt üzeni, néma gondolatával: “ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd, gazdám!”.
Ez az önnevelés, de a nevelés folyamata is.

Ha csak az Erély működik – így tanítják az indiánok -, az ostor és a pányva, a lóból eltűnik ugyan a vadság, de sohasem lesz szabad.
Rabszolga ló lesz belőle.
Dacos, törött lelkű, rosszkedvű lény.
Nem barát, akivel beszélgetni lehet, hanem riadt jobbágy, lelketlen robotgép.

Ha pedig csak a Gyengédség neveli, az állat uralhatatlan marad.
Önfejű és fékezhetetlen.
Az történik, amit ő akar, visszaél a jósággal.
Azt is mondják még, ha az indiánból bármelyik erő hiányzik, akár a Gyengédség, akár a Szigor ereje, azt jelenti, hogy nem tud szeretni igazán.

Vagy mondjuk így: nem tud jól szeretni.
És ezt a ló nem csak “érzi”, tudja is.
A lovak többet tudnak a szeretetről, mint mi – mondják az indiánok.

Azt is tudják például, ha a harcos így megszelídítette, ezentúl együtt él, együtt harcol, s néha együtt is hal meg vele.

Barátommá tenni valakit ugyanis azt jelenti, hogy én is odaadom magamat neki, teljesen. Figyelek rá, és én is éppúgy érzem az érzését, és ismerem a gondolatát, mint ő az enyémet.
A megszelídített ló és a bölcs indián barátsága szép példája minden nevelésnek és önnevelésnek.

Ha látod magad előtt a képet: a nemes arcú, nyílt tekintetű indiánt, amint pompás, istenkirályi tolldíszében ül barátjának és leghűségesebb társának a nyergében, akinek minden vad és nyers szeszélyét ismeri, s tud vele bánni, máris képet kaptál arról, mit értek én ezalatt a fogalom alatt, hogy önmagunkat megszeretni – vagy ami ugyanaz: mit értek azalatt, hogy öntudatos ember.
Ritka manapság.
Olyan valakit jelent, aki saját lelkével egységben él.

És nem a hangulatai rángatják, nem a szenvedélyei, nem a szomorúsága, félelme, szorongása, idegessége, nyugtalansága – mert ura a saját lelkének.

Ura a lelkiállapotainak. Ura önmagának. Ez nem elfojtást jelent, hanem szeretetet.
Láttam ilyen embert – csodálatos!

Két dolog sugárzik belőle: az egyik az erő.
A másik: a derű.
A kettő összefügg.

82 éve, ezen a napon született Müller Péter író, dramaturg. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!

Müller Péter (Budapest, 1936. december 1. –) József Attila-díjas íródramaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai spirituális irodalom egyik legismertebb alakja. 1956-ban átesett egy halálélményen. Ez a tapasztalat egész lényét és művészi célkitűzéseit megváltoztatta. Mind színpadi művei, mind regényei és esszé kötetei ennek a megrendítő tapasztalatnak az élményéből születtek. Könyvei minden kétséget kizáróan az utóbbi évek legsikeresebb ezoterikus kötetei közé tartoznak, ezt jelzi a több százezer eladott példány. Spirituális művei mellett drámaíró tevékenysége is meghatározó. Itthon s a világ sok színpadán játszott szerző.

cipelni.

Két fiatal láma, papjelölt haladt egy ünnepnapon a templom felé egy erdőn át, hogy istentiszteleten vegyenek részt.
Amint vidáman mendegéltek, észrevették, hogy egy öreg anyóka rőzsével a hátán a hídon megbillenve beleesett a patakba.
Az egyik odaszól a másiknak, mit tegyünk? Nem mehetünk oda segíteni, mert sáros lesz a sarunk, és így nem engednek be az Isten házába.
A másik rá sem hederít az aggodalmaskodóra. Odamegy az anyókához, kisegíti a patakból, elviszi egy darabon a biztos útig a rőzséjét és elköszön tőle.
Vidáman, fütyörészve tér vissza, míg a társa megrökönyödötten áll, és várja. Továbbhaladnak.
A segítő kispap szökellve halad, a másik egyre lassabban, egyre komorabban.
A segítő láma ekkor odafordul a társához, és így szól hozzá: “Te még mindig cipeled?”

77 éve, ezen a napon született Bagdy Emőke szakpszichológus. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!

Prof Dr. Bagdy Emőke (Tiszafüred, 1941. augusztus 18.) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa.

Aranyosi Ervin: Lélek-konyha

Aranyosi Ervin: Lélek-konyha

Lélek-konyhát fogok nyitni barátom, s meglátod,
jól lakatom szeretettel az egész világot…
Megmutatom társaimnak, hogy érdemes élni!
Megtisztulok haragomtól, nem akarok félni!

Kifőztem, hogy hogyan tegyem szebbé a világot:
Mosolyommal vidítom fel, mindazt, akit látok.
A jó szóval, dicsérettel nem spórolok többé,
ettől válnak az emberek jobbakká, különbbé!

Lélek-konyhám fazekába csak emberit töltök,
és magamra kedves arcot, és megértőt öltök.
Szakácsokat is keresek, akik velem főznek,
akik bajt és búbánatot szívvel megelőznek.

Akik tudják, hogy a gonosz csakis ott virágzik,
ahol a szív szeretetlen, hol a lélek fázik.
Lélek-konyhát fogok nyitni, te is térj be hozzám,
s ne csak vigyél boldogságot, szeretetet hozz rám!

Mert a szeretet az gyógyít, vidít, megvigasztal,
csupa lélek-finomsággal teljen hát az asztal!
Gyógyuljon az emberiség, s higgyen fűben, fában,
ne legyen több éhes lélek ebben a világban!

Versei : versek.aranyosiervin.com.

Aranyosi Ervin (1958. október 4. – ) életviselési tanácsadó, költő.

erős. fölemelkedni.

A világ megtör mindenkit, ám a töréspontokon erősödik, aki állja.

Nincs semmi nemes abban, hogy a társad fölé emelkedsz; az igazán nemes tett az, ha saját korábbi éned fölé emelkedsz.

Most ne azon tanakodjál, hogy mid nincs. Azon törd a fejed, hogy mihez tudsz fogni azzal, amid van.

119 éve, ezen a napon született Ernest Hemingway amerikai regényíró, e bejegyzéssel Rá emlékezünk,

Ernest Miller Hemingway (Oak Park, Illinois, 1899. július 21. – Ketchum, Idaho, 1961. július 2.) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró. Az elveszett nemzedék jeles tagja.