Fiatalok az Élet szolgálatában

Keresztes Ilona alapítója, Bartos Lídia Lelle pedig tagja a “Fiatalok az Élet Szolgálatában” nevű közösségnek. Hogy mi a céljuk, és mit takar ez a név? Erről szól ez a kisfilm…

A FÉSZ az Együtt az Életért Egyesület ifjúsági csoportja. Azért jött létre, hogy kutassa az ember életének kezdetét és első kilenc hónapját. Képviseli az emberi méltóság tiszteletét és védelmét a fogantatástól a természetes halálig. “Kilenc hónap az életről” c. képzésünkön felkészítjük a fiatalokat erre a munkára.

Hivatalos facebook oldal itt.

Reklámok

gondolkodni. tanár.

Azoknak, akik tudják, hogyan kell gondolkodni, nincs szükségük tanárokra.

149 éve, ezen a napon született Mohandász Karamcsand Gandhi indiai jogász, politikus, e bejegyzéssel Rá emklékezünk.

Mohandász Karamcsand Gandhi, híveitől kapott tiszteletnevén Mahátma Gandhi (Porbandar, Gudzsarát állam, 1869. október 2. – Újdelhi, Delhi állam, 1948. január 30.) jogász, politikus. India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja.

Weöres Sándor: A tanév-nyitáskor

Weöres Sándor: A tanév-nyitáskor

Almát, körtét, szilvát, szőlőt
hoz szeptember,
nekünk új tanévet, tudja
minden ember.

Mint az égen átcsóvázó
üstökösök,
ragyogjanak munkánk nyomán
az ötösök.

Kívánjuk a húgocskának,
öcskösöknek,
ne legyenek szükiben az
ötösöknek.

Kívánjuk tanárainknak,
hogy vödrökkel
minket nyakon önthessenek
ötösökkel.

Ha szűkölködünk megszolgált
ötösökben,
a tanév nekik se könnyű,
de nekünk sem.

Ne mint az üres jászolba
Nincses ökre,
bámuljunk a meg nem szerzett
ötösökre.

Köszöntőnkben csökönyös rím
a sok ötös,
mert szándékunk jól tanulni
már örökös.

Weöres Sándor (IPA: [‘vœrœ∫ ‘∫a:ndor]; Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

a papiros másik oldala.

„Kedves Ágneske, visszaélve eddigi szíves ügybuzgalmával, további szívességeket kell kérnem”,

– kezdte levelét a 42 éves Szerb Antal, amelyet tanítványának, a 21 éves Nemes Nagy Ágnesnek küldött. Szerb a Száz vers című antológia összeállításán dolgozott, és arra kérte az egyetemista lányt, hogy néhány, Kosztolányi fordításában megismert angol és francia vers eredetijét keresse meg számára az Egyetemi Könyvtárban.

„Mindez ráadásul elég hamar kellene nekem. Ha szép kis írásával leírja a verseket, azt hiszem, nem is kell legépelni, csak arra kérném, hogy a papirosnak csak az egyik oldalára írjon.”

Az utolsó kérés meglehetősen szokatlan egy könyvet író tanártól, aki egy tanítványának ad feladatot. Szerb Antal azonban már nem volt tanár, és nagy szüksége volt papírra, amire írhat. A levelet a munkaszolgálatból küldte.

Nemes Nagy Ágnes már 18 éves korában pontosan tudta, hogy költő akar lenni. Verseit nem tartotta elég jónak ahhoz, hogy a Nyugatnak elküldje őket, de érdekelte volna egy hozzáértő ember véleménye. A magyar–latin–művészettörténet szakos egyetemi hallgató 1941 augusztusában összeszedte a bátorságát – és egy felbélyegzett válaszborítékot is mellékelve – elküldte verseit Szerb Antalnak.

„Miért mertem én Szerb Antalnak verset küldeni? Azért, mert azzal a csacsi fejemmel azt képzeltem, hogy az írók olyanok, mint az írásaik.” – nyilatkozta később. „És mivel ő olyan kedves, olyan elragadó volt az írásaiban, azt hittem, hogy olyan lesz a személye is. És megtörtént a csoda, olyan volt!”

Néhány nappal később a válasz is megérkezett:

„Kedves Kolléganő, bevallom, gyakran szoktam verseket kapni ismeretlentől és rendszerint nagy zavarban vagyok, hogy mit válaszoljak nekik. Annál nagyobb örömöm, hogy most végre egyszer őszintén és kertelés nélkül ezt írhatom: A versei jók, Maga tehetséges és egyáltalán nem érzek lelkiismeret-furdalást, ha arra biztatom, hogy folytassa… ha egyszer el akar beszélgetni velem, örülni fogok… Verseket is hozzon! Kézcsókkal és üdvözlettel, Szerb Antal.”

A levelet hamarosan követte az első találkozás. A lobogóan szőke, feltűnően szép lány először másfajta beszélgetésekre számított:

„Gyönyörűen akartam felöltözni, és fölhúztam ezeket a magas sarkú cipőket, amikben aztán majdnem letört a lábam.

Szerb Antal a maga irodalmi tanulságai között azt is tartalmazta számomra, hogy a hiúságot, a földi hiúságot meg kell vetni. És nem lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni.

Nos tehát, sétáltunk Szerb Antallal, néha be-beültünk egy-egy kávéházba, egy-egy kiskocsmába. (…) Ültünk az egyik asztalnál, és irodalomról, irodalomról, irodalomról beszéltünk.”

Szerb Antal népszerű rádióelőadásait származása miatt ekkorra levették műsorról, majd középiskolai tanári állásából is kényszenyugdíjazták, így örömmel fogadta tanítványául a művelt és szorgalmas egyetemistát. Néhány, a Várban és a Vízivárosban tett séta után már szoros mester-tanítvány kapcsolat alakult ki köztük. A lányt Szerb Antal óriási tudása mellett közvetlensége fogta meg: „elragadott a magas irodalomnak, tudománynak és az öniróniának az együttese, ami benne volt.”

Szerb teljesen elütött a szigorú vagy atyáskodó egyetemi professzoroktól. „Kisképű vagyok, a legkisebb képű író a magyar irodalomban” – mondta magáról tanítványának.

Nemes Nagy Ágnes később így emlékezett erre a pillanatra:

„Mosolygott, ahogy szokta; még én is észrevettem, hogy milyen kisfiús. Meg is mondtam neki. – Öreg kisfiú – húzta fel a szemöldökét. Aztán elbúcsúztunk, mint annyiszor.”

Szerb nem oktatott a séták során, csak mesélt és olvasmányokat ajánlott.

„Egyik kiváló tulajdonsága volt, hogy elevenné tudta tenni a nagy emberek szobrait. Ha ő beszélt róluk, akkor a kétezer éves nagyságok leszálltak dögletesen nehéz talapzataikról, és elkezdtek sétálni a Böszörményi úton, vagy bementek egy eszpresszóba.”

– mesélte évtizedekkel később Nemes Nagy Ágnes. Az író szerettetett meg vele több magyar klasszikust, például Berzsenyit, és ismertetett meg sok kevéssé ismert külföldi kortársat, köztük nehéz olvasmányokat és ponyvairodalmat egyaránt. A sétáknak azonban egyszer csak vége lett, amikor 1943-ban rövid levél érkezett Szerb Antaltól:

„Kedves Ágnes, olvasom versét az Új Időkben. Örülök. Másrészt szomorú vagyok, mert holnap be kell vonulnom munkaszolgálatra, anélkül, hogy Magától elbúcsúzhattam volna. De hát csak visszajövök egyszer.”

Az első munkaszolgálatból még többször hazatérhetett szabadságra, ilyenkor találkozni is tudott tanítványával, hogy a Száz vers antológia előrehaladásáról beszéljen neki.

Az író a következő tavaszt újra Budapesten tölthette. Nemes Nagy Ágnes ekkor, 1944 áprilisában kötött házasságot vőlegényével, a későbbi műkritikus Lengyel Balázzsal. A mester nem akarta kellemetlen helyzetbe hozni friss házas tanítványát az ifjú férj előtt, amiért túl gyakran keresi:

„Ha fölhívom, mondja gyorsan a telefonba: szervusz, Marika” – ajánlotta. Erre végül nem volt szükség, Lengyel Balázs örült, hogy mestere szellemi támogatásával elindult felesége költői pályája.

Szerb Antal úgy tett, mint aki nem akar tudomást venni az egyre növekvő veszélyről, és megpróbált polgári életet élni. „Nagyon-nagyon kedves lenne, ha eljönne hozzánk, kies remetelakunkba, amelyet egyelőre még lakunk. Akármikor; a nappal és az éjszaka minden órájában itthon talál, de mégis inkább a nappal óráit ajánlanám, illedelem szempontjából is, meg légiveszedelem miatt is” – írta tanítványának.

Nemes Nagy Ágnes és férje azonban tudták, hogy a helyzet egyre súlyosabb, Szerb Antal élete veszélyben forog. Amikor Szerb júniusban megkapta az újabb behívót, úgy tervezték, hogy a saját Margit körúti lakásukba fogják elbujtatni, s ehhez hamis igazolványt is készíttettek neki Kántor Antal néven.

Szerb és író-sorstársai, Halász Gábor és Sárközi György azonban úgy gondolták, hogy biztosabb dolog legális körülmények között a munkaszolgálatot választani, mint bujkálni. Bevonultak, és Nemes Nagy Ágnes többször meg is látogatta őket a Nürnberg utcai munkaszolgálatos körletben. Az utolsó találkozásra egy novemberi délelőttön került sor.

Budán dolgozott a század, így Szerb Antal Halász Gáborral az oldalán rövid időre fel tudott szökni tanítványához az Átrium mozi feletti lakásba. Lengyel Balázs később így emlékezett: „Most már maradj nálunk – mondtam Szerb Antalnak –, van itt könyv elég; én éppen Flaubert Érzelmek iskoláját olvastam. – Lefordított könyvet én nem olvasok – tette hozzá kicsit oktató hangsúlyával. – Különben a század kerete megbízható – érvelt –, a katonák tudni fogják, mikor kell szétugrani s megbújni. – Körülfogják a keretet a nyilasok – mondtam neki, emlékszem szó szerint –, nem tudsz majd elmenekülni.”

Hiába kérlelték őket, Szerb és Halász ragaszkodtak a törvényes megoldáshoz. A találkozástól feltöltekezve, nevetve szaladtak vissza pulóverben és kabátban a munkaszolgálatos századhoz.

Nemes Nagy Ágnes akkor látta mesterét utoljára. Élete végéig vádolta magát, amiért nem volt határozottabb, és nem tudta meggyőzni őket.

November 14-én még egy levél érkezett Szerb Antaltól.

„Kedves Ágnes és Balázs, nagyon kérném, látogassatok meg még egyszer, holnap, szerdán. Egy egészen új, az eddigieknél sokkal jobb figuráról van szó. – Klári holnap délután 1/2 4 felé szalad magukhoz, megkérdezni, hogy még itt vagyok-e. Mondják meg, hogy igen. Kézcsók és üdv. T.”

Soha nem derült ki, mi volt a sokkal jobb terv: a századot még aznap Fertőrákosra majd Balfra terelték, ahol Szerb Antalt 1945. január 27-én őrei agyonverték.

Nemes Nagy Ágnes Budapest ostroma idején még nem tudta, mi lett mestere sorsa. A pincében ülve Huxley Nyár a kastélyban című regényét olvasta, amelyre Szerb Antal hívta fel a figyelmét.

„Nehéz volna nagyobb ellentétet elképzelni, mint a gépfegyverek és aknák állandó zaja, a hóban fekvő holttestek, a pinceélet – és egy nyári angol kastély nagyon szellemi légköre.Fölösleges is mondanom: amikor Huxleyt olvastam, Sz. A.-ra gondoltam, amikor Sz. A.-ra gondoltam, az irodalomra, a normális életre, a szellemi lét önfenntartására gondoltam. Az irodalom fontosságában való hit: ezt tanultam én elsősorban Sz. A.-tól.”

Csak hónapokkal később után értesült mestere haláláról.

Élete első kritikáját egy évvel később publikálta Szerb Antal Gondolatok a könyvtárban című könyvéről:

„Úgy tetszik ma, hogy az a kiváló tanulmányíró nemzedék, amelyhez Szerb Antal is tartozott, tragikus végű, folytatás nélküli intermezzo volt a magyar irodalomban. Nincsenek folytatóik… a magyar esszéírásban bennszakadt a lélegzet…”

Végül ő maga tett róla, hogy ne így legyen. Amikor harminc évvel később megjelent a költőnő első esszékötete az értő olvasók a Szerb Antal-i hagyomány újjászületését ünnepelték benne.

Nemes Nagy Ágnes élete során sokszor írt vagy beszélt Szerb Antalról. Pontos, éleslátó és érzékeny elemzéseit adta a Szerb-örökségnek, személyes érzelmeit azonban ilyen alkalmakkor nem mutatta meg.

A 70-es években meghívást kapott egy nemzetközi írókonferenciára Jeruzsálembe. A szünetben néhányan elmentek megnézni a siratófalat. „Megérinthetem?” – kérdezte a kísérőjétől. „Tudod, Szerb Antal helyett.”

És elsírta magát, miközben a falat megérintette.

(A cikk az Aegon Művészeti Díj fb-oldalán – https://www.facebook.com/aegondij -és a Nők Lapja legfrissebb számában is olvasható)

Forrás : Nyáry Krisztián facebook.

Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1.Balf, 1945. január 27.) magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője.

Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

mondatok az iskoláról

Mondatok az iskoláról

A jó iskola az a fa, amelyről mint érett gyümölcs, lehull a szabadságod.
A rossz iskola az a fa, amelyről mint rothadt gyümölcs, lehull a megalázottságod.
A jó iskolában megtanulsz gondolkodni, a rosszban megtanulsz engedelmeskedni.
A jó iskola álmokban utazik, a rossz statisztikákban.
A jó iskoláról eszedbe jut az az ember, akiről kiderült, hogy igazgató; a rossz iskoláról eszedbe jut az az igazgató, akiről kiderült, hogy ember.
A jó iskolában musztángokat nevelnek, a rossz iskolában versenylovakat.
A jó iskolában azért becsülik a szülőt, mert egy világot terelgetett oda; a rossz iskolában azért, mert cégvezető vagy politikus.
A jó iskola rózsa, a rossz húsevő virág.
A jó iskola központja a gyermek, a rossz iskoláé a tanár.
A jó iskolában tévedni emberi dolog; a rossz iskolában az igazgató szomorúsága, az erdélyi magyarság elárulása, a haza végső órája.
A jó iskola felkészít a saját életedre, a rossz AZ életre.
A jó iskola óvakodik a többes szám első személytől, a rossz iskola valósággal tocsog benne.
Ha ember lenne, a jó iskolát bejelölnéd a Facebookon, a rosszra rá sem keresnél.
A jó iskolában a megértés a fő erény, a rosszban a szigorúság.
A jó iskola legyint, azt mondja, satöbbi; a rossz iskola pálcával tart felsorolást, és aki pisszenni mer, az magára vessen.
A jó iskolába belefér a világ, a rosszba kizárólag a magyarság, elsősorban az erdélyi.
A jó iskola oda vezet, ahová jutni szeretnél; a rossz oda, ahová jutni szeretne.
A jó iskolában elfelejted, hogy iskolában vagy; a rossz folyton eszedbe juttatja.

Ivan Karamazov

A Karamazov testvérek Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij legnagyobb és egyben legösszetettebb alkotása, Mihail Bahtyin irodalomtudós által polifon szerkesztésűnek nevezett regény. A többszólamúság itt azt jelenti, hogy a család, a testvérek jelleme és sorsa többféle választ is nyújt a legalapvetőbb erkölcsi kérdésekre, az ember fizikai, szellemi, értelmi és erkölcsi arcát ábrázolja a három testvérben. Számos jelenet „nem evilági” alakja egy másik regisztert nyit, a transzcendenciát.

Ivan Karamazov: a gondolkodó ember kudarcra ítélt alakja, aki – szembesülve a negyedik testvér végzetre ítélt sorsával – meghasonlik önmagával. A szerző számos olyan vonást kölcsönzött Ivan jellemének megformálásakor, amelyet önmagáról mintázott. Lelkében mind morális, mind az ember általános küldetésével kapcsolatos ellentétek dúlnak (Krisztus és az ördög csatája), és az eldönthetetlen konfliktusok az őrülethez vezetnek.

Arni 6 szabálya. az Életről.

Arnold Schwarzenegger az élet 6 szabálya!

Az emberek mindig azt kérdezik tőlem, mi a sikerem titka?

Az első szabály: Bízz magadban!

De ami a legfontosabb, mélyre kell ásnod magadban!

Áss mélyre magadban és kérdezd meg magadtól, hogy ki akarsz lenni valójában? Nem mi, hanem ki. És nem arról beszélek, hogy a szüleid és a tanáraid mit akarnak, hanem te!

Arról beszélek, hogy magadnak kell kitalálnotok, mi tesz benneteket boldoggá.

Nem számít milyen őrültségnek hangozhat az embereknek.Az elsőszámú szabály tehát,hogy bízz, magadban nem számít hogy mások mit gondolnak.

A második szabály: Hágd át a szabályokat!

Annyi szabályunk van az életben mindenről! Én azt mondom, szegd meg a szabályokat!

Ne a törvényt, de döntsd le a korlátokat.Lehetetlen eredetinek, vagy a sajátútját járónak lenned, ha túl jó kisfiú vagy ahhoz, hogy átlépd a korlátokat.

Muszáj a „dobozon” kívül gondolkodnod.Ez az, amibe hiszek.

Mi az értelme ezen a földön lenni, ha mindaz, amit szeretnél nem más, mint olyannak lenni, mint mások, és kerülni a problémákat.

Az egyetlen módja, hogy elkerüljünk valamit az az, hogy néhány korlátot ledöntsünk.

Ez az, ami a harmadik szabályhoz vezet: Ne félj a bukástól!

Bármi, amit valaha is megkíséreltem mindig el akartam bukni.Szóval nem nyerhetsz mindig.

De ne félj meghozni a döntést.Nem ijedhetsz meg a félelemtől vagy a kudarctól, különben soha nem fogsz beleadni mindent.

Te beleadsz mindent, mert hiszel magadban és a víziódban.

És tudod, hogy ez a leghelyesebb dolog, ami tehetsz és a siker el fog jönni.Szóval soha ne félj a kudarctól!

És ebből következik a negyedik szabály: Ne hallgass a rosszakarókra!

Úgy értem, hányszor hallottam már, hogy „te nem tudod ezt, te nem tudod azt, ezt még soha nem csinálták”

Imádom, amikor valaki azt mondja,hogy ezt még soha senki nem csinálta, mert ez a számomra azt jelenti,hogy ha megcsinálom, én leszek az első,aki megcsinálta.

Ne is figyeljetek azokra, akik azt mondják, nem lehet.

Én soha nem hallgatok a nemre.

Én mindig csak magamra hallgatok, és azt mondom igen, te meg tudod csinálni!

 

És itt jön az ötös számú szabály, mind közül a legfontosabb:

Dolgozd ki a beledet!

Ne hagyj követ felfordítatlanul.Muhammad Ali, aki az egyik nagy hősöm.

Amikor megkérdezték tőle, hogy mennyi felülést tud csinálni? Azt mondta: Nem számolom a felüléseket.Én csak akkor kezdem számolni, amikor már fáj, amikor már nem bírom tovább, na, ekkor kezdem számolni, mert ez, ami igazán számít.Ez tesz téged bajnokká. Ez a módja mindennek.

Nincs fájdalom, nincs növekedés.Nos, igen……..Bulizás, hülyülés……..

Valaki valahol, ez idő alatt is keményen dolgozik.

Valaki egyre okosabb lesz, és valaki NYER!Csak hogy tudjátok.

Nos, ha ti is nyerni akartok, abszolúte nincs más dolgotok, mint a kemény és megfeszített munka.

Egyik szabály sem fog működni,hacsak nem teszel érte. Mindig rájövök,ha egy nap 24 órából áll,akkor ha 6 órát alszol,marad még 18 órád.

Nos, én tudom, hogy sokan közületek azt mondják egy pillanat!

Én 8 vagy 9 órát alszom.Nos, azt javaslom, aludjatok gyorsabban.

És a hatodik szabály: A visszaadás!

Mindig találnod kell időt arra,hogy valamit visszaadj.Valamit a közösségnek,valamit a városnak vagy az országnak.

Emlékez hát a hat szabályra:

BÍZZ MAGADBAN!

DÖNTSD LE A KORLÁTOKAT!

NE FÉLJ A KUDARCTOL!

KERÜLD A NEGATÍV EMBEREKET!

DOLGOZZ KEMÉNYEN!

És valamit mindig adj vissza.

Arnold Schwarzenegger