Juhász Gyula: Tavaszvárás

Juhász Gyula: Tavaszvárás

A déli szélben lehunyom szemem
És gyöngyvirágok szagát érezem.
Az esti égen violás a szín
És kikeletben járnak álmaim.

A hó alól már dobban boldogan
A föld nagy szíve s csöndesen fogan
A csíra, melyből új élet terem
S bimbók bomolnak majd szűz réteken.

Az örök nap még bágyadtan ragyog,
De tavaszosok már a csillagok
S az éjszakában zizzenő neszek,
Egy új világ susogja már: leszek!

A földre fekszem, hallgatom szívét,
Az égre nézek, kémlelem színét,
Ég, föld között angyali üzenet
Hirdeti a jövendő életet.

Mert boldog ige ez és szent igaz
És örök törvény és áldott vigasz,
Hogy győz az élet, duzzad és dagad
S elönti mind az ócska gátakat!

80 éve ezen a napon halt meg Juhász Gyula, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

Isten türelme.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből, Iz 7,10-14
Íme, a szűz fogan.

Azokban a napokban:
Így szólt az Úr Acház királyhoz: „Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélységeiből, akár felülről a magasból.”

De Acház így válaszolt: „Nem kérek jelet, és nem kísértem az Urat.”

Erre Izajás próféta azt mondta: „Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem türelmét is próbára teszitek? Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Emmánuelnek nevezi, ami annyit jelent: Velünk az Isten.”

Ez az Isten igéje.

Ézsaiás vagy Isaiás vagy Izajás vagy Jesajá(héber יְשַׁעְיָהוּ sztenderd: Yəšaʿyáhu, tiberiasi Yəšaʿăyāhû; görög: Ἠσαΐας, Észaiasz ; arab اشعیاء, Asíja) az i. e. 8. században élt judeai próféta, a bibliai Ézsaiás könyve fő alakja, akit hagyományosan a könyv szerzőjének gondolnak.

Akház, más írásmóddal Ácház,  Áház  (héberül: אָחָז / ʼĀḥāz [‘szilárdan megtartatik’ ], görögül: Ἄχαζ [Akhaz], latinul: Achaz), (Kr. e. 752k. – Kr. e. 716) Júda társkirálya Kr. e. 736-tól, 12.  királya Kr. e. 732-től haláláig. Uralkodása alatt az ősi kánaáni isteneket pártfogolta.

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.

Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.

Juhász Gyula: Consolatio

Juhász Gyula

Juhász Gyula: Consolatio

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.

Forrás : Életszépítők magazin facebook.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológiailag a “szenvedő egyház” (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

mértékletesség

Kriza János

 

Kriza János : A tizenkét égi jegy mértékletességet prédikál
I JANUÁRIUS – VlZÖNTÖ

A nap vízöntő-jegybe lép át,
Így vízivásra fényes példát ád.

II FEBRUÁRIUS – HALAK

Nincs széles e világon jobb ital
Szép tiszta víznél, mond a hal.

III MÁRCIUS – KOS

Nem kell a kosnak égettbor,
Mégis beh friss, erős, vidor!

IV ÁPRILIS – BIKA

Nagy méltósággal bőgi a bika:
Víz minden kortyaink legjobbika.

V MÁJUS – IKREK

Virulnak ikrek anyjok lágy ölén,
Édes tej és forrásvíz erején.

VI JÚNIUS – RÁK

A részegekhez fenkiált a rák:
Víz aqua vita, bizton ezt igyák.

VII JÚLIUS – OROSZLÁN

Oroszlán, állatok dicső királya
Vizet dicsér, bort, sört utálja.

VIII AUGUSZTUS – SZŰZ

Tüzes testében ép bájjal mosolyg a szűz:
Víz, víz a bájital, melyből ered a tűz.

IX SZEPTEMBER – MÉRTÉK

Ha italok becsét jó mérleggel mérjük,
Kétségkívül a vizet legjobbnak ismerjük.

X OKTÓBER – SKORPIÓ

A bor podágrát szül, mely szúr, mint skorpió
S díjul vízkórságot nyer a víz-nem-ivó.

XI NOVEMBER – NYILAS

Nyilas jól tudja: célt csak úgy talál,
Ha vízivásnál rendületlen áll.
Ha mámor fogja el szemét s eszit,
Bármely ügyes, kezével célt vészit.

XII DECEMBER – BAK

Vad szirteken vígan szökell a bak
S erőt s rugalmat ad hűvös patak.

Az ép erő teljében vígan zengve lejt,
Vizet ki móddal inni nem felejt,
S ha olykor habzik is a bor kelyhében, nem árt,
Csak mértékletlenség okoz mindenben kárt.

203 éve ezen a napon született Kriza János néprajzkutató. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Kriza János (Nagyajta1811június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Még többet Kriza Jánosról és szülőhelyéről itt.