Bagossy Brothers Company : Valahol itt

Bagossy Brothers Company : Valahol itt

Itt vagy, veled én
Te meg én, gyere nézd meg
Hogy merre sodor az élet
Éltet ha nem is kéred, gyere, nem nézlek

Belemar fenekedbe
A fekete feneketlen fantáziám
Odaér, elkap csakis ügyesen
A kezem a kezedre talál

Gyere, mondom, hogy ez nem London
Itt nincsenek karcok a felhőkön folyton
Gyere, nézd el, hogy itt nem az ésszel
Nyílnak az ajtók, és az álmod el is rajtolt

Csak a nap felé nézek igazán
Nem futok utánad
Némán állok egy ház teraszán
Fakulóban a szín, de a nyár idejár

Még nem értjük a végét
Nem kell, ne nézd a miértjét
Botladozni a bajban gondtalan
Ez az érték nem lehet oktalan

Veled érzek
Én nem nézem a holnapot félkészen
Csak a pillanat van, nem szédít
Összevarr minket, megszépít

Mondom, hogy ez nem London
Itt nincsenek karcok a felhőkön folyton
Gyere, nézd el, hogy itt nem az ésszel
Nyílnak az ajtók, és az álmod el is rajtolt

Csak a nap felé nézek igazán
Nem futok utánad
Némán állok egy ház teraszán
Fakulóban a szín, de a nyár idejár

Hivatalos facebook oldal itt.

A Bagossy Brothers Company 2013-ban alakult indie rock, alternatív rock, folk-rock stílusú zenét játszó, erdélyi magyar zenekar.

A zenekar 2013 májusában alakult, több éve együtt zenélő zenészek közreműködésével. A zenekar nevét a Bagossy testvérpár – Bagossy Norbert (gitár/ének) és Bagossy László (basszusgitár/vokál) – családneve ihlette, hozzájuk csatlakoztak zenésztársaik, Bartis Szilárd (dobok), Tatár Attila (gitárok, vokál) és Kozma Zsombor (hegedű, harmónika, billentyűk).

Reklámok

Cseh Tamás – Bereményi Géza: A jobbik részem

Cseh Tamás – Bereményi Géza: A jobbik részem

Belőlem valaki útra vált
Útra a jobbik részem
Kiment belőlem, itt hagyott
Csak úgy észrevétlenFélre se néztem, annyi volt
Csak annyi volt, egy szót se szólt
Hirtelen elment, itt hagyott
Valaki útra vált, a jobbik részem

Belőlem valaki útra vált
És én utána néztem
Jól van hát, menjen, tűnjön el
Az én jobbik részem

Először úgy tűnt, semmi sem
Változott azzal, hogy hirtelen
Fogta magát a hűtelen
S útra vált belőlem a jobbik részem
Az én jobbik részem

Azóta járom nélküle
A végtelen világot
S valahogy mindent nélküle
Más színben látok

Hosszasan nyújtózik minden út
Valahogy nincsen semmi úgy
Minden szó mástól eltanult
Mióta útra vált a jobbik részem

Győzni sincs kedvem nélküle
Énekelni sincsen
Szórakozottan szórom el
Sok nagy régi kincsem

Talán egy nő volt, tán gyerek
Aki belőlem elveszett
Elvitte minden kedvemet
Magával hűtlen, ringyó jobbik részem
Az én jobbik részem

Arcomba vág, úgy ébredek
A fény az izzadt ágyban
Ténfergek, csavargok nélküle
Tán erre vártam

Mit se kell már itt féltenem
Tán erre vártam, ez jó nekem
Kicsusszant belőlem hirtelen
A kígyó-hűtlen, kígyó jobbik részem
Az én jobbik részem

Keshedt, vigyorgó arc tekint
Rám a rossz tükörből
Tompák a szagok, máz a szín
És a csend csörömpöl

Félre se néztem, annyi volt
Elment belőlem, itt hagyott
Magával vitte, nincs titok
Nincs titok, útra vált a jobbik részem
Nincs titok, útra vált a jobbik részem
Nincs titkom, mióta útra vált a jobbik részem

Én már úgy vagyok jó, ahogy így vagyok
Én már nem leszek másik
Matatni szeretek, álmodok
Egész kipusztulásig

Azért van csak, mert itt hagyott
Mit is mondhatnék, nincs titok
Magával vitte itt hagyott
Valaki útra vált a jobbik részem

Az én jobbik részem

 8 éve ezen a napon halt meg Cseh Tamás, magyar zeneszerző. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – Budapest, 2009. augusztus 7.) Kossuth és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, színész, előadóművész.

Juhász Gyula: Tavaszvárás

Juhász Gyula: Tavaszvárás

A déli szélben lehunyom szemem
És gyöngyvirágok szagát érezem.
Az esti égen violás a szín
És kikeletben járnak álmaim.

A hó alól már dobban boldogan
A föld nagy szíve s csöndesen fogan
A csíra, melyből új élet terem
S bimbók bomolnak majd szűz réteken.

Az örök nap még bágyadtan ragyog,
De tavaszosok már a csillagok
S az éjszakában zizzenő neszek,
Egy új világ susogja már: leszek!

A földre fekszem, hallgatom szívét,
Az égre nézek, kémlelem színét,
Ég, föld között angyali üzenet
Hirdeti a jövendő életet.

Mert boldog ige ez és szent igaz
És örök törvény és áldott vigasz,
Hogy győz az élet, duzzad és dagad
S elönti mind az ócska gátakat!

80 éve ezen a napon halt meg Juhász Gyula, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

Gryllus Dániel – Lackfi János: Hóban fényben

Gryllus Dániel – Lackfi János: Hóban fényben

Pötyöget a hó már,
maszatol a fény.
Lefelé az utcán
csoszogatok én.

Fekete kutyám
belepi a tél,
fekete kutyámnak
a színe fehér.

Fekete hajam
megeszi a dér,
zizeg a fehérség,
derekamig ér.

Aki idebenn ül,
szeme kacagó.
Aki odakinn jár,
foga vacogó.

Ha röpül a szán,
visitoz a lány,
ha lobog a kályha,
tömöm a pipám.

Csikorog a hó,
csivog a rigó,
de a kalyibában
ropog a dió.

Kupacok az ágon,
suba van a fán:
ide-oda hajlik
fa-öregapám.

Terel a juhász,
keze hadonász’,
kavarog a gyapjú,
puli kotorász.

Gomolyog a táj,
puhul a homály,
nyikorog a pásztor,
tekereg a nyáj.

A Csík Zenekar egy magyar népzenei együttes, 1988 óta a magyarországi népzenei élet egyik meghatározó szereplője.
Tagok :Barcza Zsolt, Bartók József, Csík János, Kunos Tamás, Majorosi Marianna, Makó Péter, Szabó Attila.
Hivatalos honlap itt.

Hivatalos facebook oldal itt.

Gryllus Dániel (Budapest, 1950. április 23. –) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, előadóművész, zenész.

Lackfi János (születési neve: Oláh János; Budapest, 1971. május 18. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.

Reményik Sándor: A szőnyeg visszája

Reményik Sándor: A szőnyeg visszája

Brandt Józsinak

Kétségbe esem sokszor én is
A világon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott s vakon.

De aztán balzsamként megenyhít
Egy drága Testvér halk szava,
Ki, míg itt járt, föld angyala volt,
S most már a mennynek angyala:

,,A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha – legszebb perceinkben –
A színéből is – – valamit.”

1933 február 6

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

emlékezet.

“Már nem emlékezem telefonszámára. Csak arra emlékezem, hogy volt egy fekete kalapja, barna tollal.

Aztán arra, hogy élni akartam vele, s megint, hogy egyszer meg akartam halni érette.

Homályosan emlékezem szeme színére, mosolyára, egészen halványan bőre illatára is.

Emlékezem a fájdalomra, melyet okozott; de csak úgy, mint ahogy egy régi haláleset fájdalmára emlékezik az ember.

Emlékezem az örömre is, melyet kaptam tőle; de csak úgy, mint ahogy egy régi, bőséges lakomára emlékezünk, lakomára és dőzsölésre, melynek fogásait már elfelejtettük.

Minderre emlékezem, halványan. De telefonszámára, melyet néhány esztendő előtt még oly gépiesen tudtam, mint ahogy az ember a kötőszavakat ismeri, nem emlékezem többé.

Így halunk meg egymás számára. Először egy telefonszám hal meg. Aztán egy illat emléke. Aztán a test, melyhez a telefonszám és az illat tartozott.

Aztán minden.”

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

magyarságból, emberségből jeles.

“Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szégyeníteni kell, hanem gazdagítani.
Hogyan szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem örzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja?
A magyarság színét, a magyarság kincsét!
De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék vetni, vagy meggyengíteni!
Én hiszek a testvériségben: a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye: az elnyomás és rombolás szelleme ellen.
Micsoda leckét kaptunk ebből éppen mi, magyarok”
Ma magyarságom megélésének fő célja éppen ez, tudatosítani mindenkiben, hogy tanuljunk a múltból!

Tempfli József megyéspüspök
Nagyvárad, 1996. február 9.

Forrás : polgarportal.hu.

85 éves korában tegnap hunyt el Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Isten nyugtassa békében, adjon az Úr neki örök nyugodalmat!

Tempfli József (Csanálos, 1931. április 9. – Nagyvárad, 2016. május 25.) a nagyváradi római katolikus egyházmegye kiérdemesült magyar megyés püspöke.

Nagyváradon hunyt el, 2016. május 25-én. Temetése május 30-án lesz, a nagyváradi székesegyház kriptájában.