Ady Endre: És mégis megvártalak

Ady EndreÉs mégis megvártalak

(Kicsi Csinszkámnak küldöm)

Te még nem indultál el utnak
S engem űzzön az unalom,
Sok-biróknak e dühös láza,
Száz iramú, vad utamon.
Szeretők és cimborák hulltak
Vesztek mellőlem sorba ki,
De nem tudtak eloltani
Száz életet oltó fuvalmak.
Lendületek és szünetek,
Tivornyák, villámlások, lármák
Vakok voltak és süketek.
Nem volt soha oda-adásom,
Valaki féltően fogott:
Nem indultál, nem jöhettél még
S valójában nem lobogott
Életem még a poklokban sem,
És eltemettek százszor is
És száz életből vigan tör ki
Egy teljes élet, mámor is,
Ujságos izével a vágynak
Pirulón és reszketegen
Hajtom megérkezett, megérett
Drága öledbe a fejem.

*

És mégis megvártalak,

Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre(Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Szabó Sipos Barnabás (1962. szeptember 12. – ) színművész, szinkronszínész, festő.

régi magyar áldás

Régi magyar áldás

Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet,

Hogy lehess meleget adó forrás
A szeretetedre szomjasoknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen aki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás
fájdalomban, szenvedésben.
Örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg Önmagadnak,
és a Téged szeretőknek.

Az áldás a hitéletben és a teológiában cselekmény, jót előidéző szó és gesztus, az átok ellentéte.

Fodor Máriusz és Kama – Minden veled

Fodor Máriusz feat. KAMA – Minden veled

Én vagyok az, aki szeret
Ki is voltam tenélküled?
Elhoznám a fát, az eget
Ha láthatnám szép szemedet
Szegény voltam, voltam nemes
Hazug voltam, s becsületes
Vándor voltam, két szekeres
Ahol jártam ott ne keress
De amióta tudom neved
Csillagokat becézgetek
Álom csalja meg szememet
Nem ott fekszem, ahol kelek
Én vagyok az, aki szeret
Ki is voltam tenélküled?
Elhoznám a fát, az eget
Ha láthatnám szép szemedet
Voltam fontos, fölösleges
Átlagos és különleges
Szerető és gyűlöletes
Ellöktelek, csak hogy mehess
De amióta tudom neved
Csillagokat becézgetek
Álom csalja meg szememet
Nem ott fekszem, ahol kelek
Én vagyok az, aki szeret
Ki is voltam tenélküled?
Elhoznám a fát, az eget
Ha láthatnám szép szemedet
Minden voltam, semmi vagyok
Nélküled a nap sem ragyog
Semmi vagyok, s minden veled
Nem kérek mást, csak hogy szeress
Én vagyok az, aki szeret
Ki is voltam tenélküled?
Elhoznám a fát, az eget
Ha láthatnám szép szemedet

Én vagyok az, aki szeret
Ki is voltam tenélküled?
Elhoznám a fát, az eget
Ha enyém volna kedves szíved

Szabó Lőrinc: Tihany partján a hegy alatt

Szabó Lőrinc: Tihany partján a hegy alatt

Együtt szöktünk a hegyeken át,
gyönyörű volt a Bakony,
a napot csókoltam szemeden
s fiúsra nyírt hajadon.

Gyönyörű voltál, de lelkemet
árnyék futotta be:
csókoltál, mint aki nem akar
gondolni valamire.

Gyönyörű volt az éjszaka,
a holdfényes Bakony,
s másnap már a tihanyi nap
ragyogott a hajadon.

Tihany partján a hegy alatt
szeretőknek lakni jó.
Boldogan tartotta az eget
kék karjaiban a tó,

és jártuk a koranyári vetést
és szedtük a pipacsot
és néztük a sirályt, ahogy
a vízbe le-lecsapott,

és este a csöndesedő csalogány
bedalolt az ablakodon
és éjszaka hét csillag ragyogott
szemeidben és hajadon.

Együtt szöktünk… Gyönyörű az est.
Mért vagy hát oly szomorú?
Nem kell már, aki vagyok, az
a csúnya, szegény fiú?

Megúntál? Elpattant a varázs?
Sírsz, s nem tudod, miért?
A tavi tündér gyöngyöket ad
a könnyeidért.

Most megy le a nap, részeg ragyogás
az alkony gyönyöre:
úgy csókolsz, mint aki nem akar
gondolni semmire.

Forrás : NapiVers.

60 éve, ezen a napon halt meg Szabó Lőrinc, magyar költő.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

gyöngyvirágos a mérai nagytemplom

Gyöngyvirágos a mérai nagytemplom,
Te vagy benne legszebb virág galambom.
Aranycsatos imakönyv a kezedbe,
Isten tudja, hogy mi van szívedbe.

Kék virágos a mérai temető,
Engem temessetek oda legelőbb.
Engem elől, azután a babámat,
Ne keressen más szeretőt magának.

Szebeni Jazzfesztivál hivatalos honlapja itt.

Hivatalos facebook oldal itt.

Koszorús Krisztina (Koszika) 27 éves népzenész családból származó marosvásárhelyi magyar énekesnő.

Méra (románul: Mera) erdélyi falu Kolozs megyében, Kalotaszeg tájegységben.

szászcsávási több szólam.

A többszólamú református zsoltáréneklés ritka népi hagyományát Szászcsáváson a legegyszerűbb földműves is ismeri.

A presbitérium szászcsávási népdallal köszönti a szolgáló lelkipásztort.

Már én többet, már én többet
Szászcsáváson végigmenni nem merek,
mind azt mondják, mind azt mondják
az irigyek, hogy szeretőt keresek.

Nem kell nékem, bizonyisten van már nékem,
kökény szemű és barna a haja,
jobb válláról bal vállára,
bal válláról jobb vállára göndörödik a haja.

Forrás : Szászcsávási Református Egyházközség facebook.

Marosvásárhely közelében, a Kis-Küküllő völgyében található Szászcsávás különlegessége az évszázadokon keresztül apáról fiúra örökített többszólamúság. A magyar zenetörténetben kuriózumnak számít, hiszen a népdaléneklésben is általános az egyszólamúság.

A szászcsávási többszólamú népdaléneklés a középkori nyugati egyetemeken gyakorolt kórushangzásból eredeztethető. Magyarországon a reformáció korában a kóruséneklésben terjedt el a többszólamúság, a nyugati egyetemeket megjárt protestáns teológusok honosították meg, de a legtöbb helyen nyoma veszett. Szászcsáváson viszont a mindennapok része: kottaismeret és kóruspróba nélkül is mindenki ismeri.

A szászcsávási kórushagyomány a szólamok száma és szerkesztési elvei alapján a bázeli hagyományra vezethető vissza. Az ötszólamú éneklést a 19. század közepén Dali István segédpap és Belle József tanító vezetette be a faluban. A csávási dalárda legendás vezetője, Dézsi Ferenc (1950–2002) zenetanár, karnagy volt. Munkájának eredménye, hogy a szászcsávási dalárdában apáról fiúra terjedő énekkari technikát a helyi közösség máig használja – nemcsak zsoltárokat, kórusműveket, de bármilyen dallamot képesek azonnal több szólamban elénekelni istentiszteleteken, lakodalmakban, mulatságokban.

A szászcsávási hangszeres zene hagyományosan a cigányokhoz kötődött. Az itteni tánczenét meghatározó hegedű-kontra-bőgő által alkotott vonós hangzást továbbörökítő szászcsávási zenekar 1976 óta játszik együtt.

Az énekes és a zenekari hagyomány ápolásában is fontos szerep jut a nyaranta megrendezett szászcsávási népzene- és néptánctábornak. A hagyományőrzés érdekében a Kis-Küküllő menti falu minden évben népdaléneklő versenyt is hirdet.

Forrás : mult-kor.hu .

Szászcsávás (vagy Csávás, románul: Ceuaș) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Mikefalva községhez tartozik. Az első írásos dokumentumokban “Chawas” néven szerepel.

Csík Zenekar : Múltidéző

Csík Zenekar : Múltidéző

Diófából van a, diófából van a babám rácsos kapuja
Lassan gyere babám, lassan gyere babám, lassan gyere be rajta
Lassan gyere be rajta, be rajta
Ébren van az anyám, a jó édesanyám, lépésedet meghallja.

Márványkőből van a, márványkőből van a Tiszának a feneke
Gyenge vagy még babám, gyenge vagy még babám az igaz szerelemre
Gyengeséged nem bánom, nem bánom
Csak azt bánom babám, mindig bánom babám, szerettelek sokáig.

A jászsági bíró udvarába
Lehullott az akácfa virága
Engesd babám, hogy el ne hervadjon
A szerelmünk cserben ne maradjon.

A jászsági templom tetejére
Száll egy holló tiszta feketébe
Látod babám ez is minket gyászol
El akarnak tiltani egymástól.

Juhász kutyák ugatnak
Talán meg is harapnak
Ne félj kis angyalom nem hagylak
subám alá takarlak.
Szénát eszik az ökröm
Ha jóllakik bekötöm
Aztán elmegyek a babámhoz
Tudom ölel magához.

A becsali csárdába ecet ég a lámpába
Jaj de homályosan ég, nem lát nála a vendég
Tulipános jegykendőm, elhagyott a szeretőm
Ha elhagyott, hagyjon is, megélek én magam is
Lám a tearózsa is, kinyílik az maga is.

A berényi híd alatt leány a legény alatt
Jaj de keservesen nyög, nyomja a farát a rög
Úgy kell neki, hadd törje, minek feküdt a rögre.

Ez az én szeretőm, ez a kicsi barna
Olyan az orcája, mint a piros alma
Pici piros alma terem minden ágon
De ilyen szép legény nincs több a világon.

Ezt a piros szoknyát nem az uram vette
Az egri vásáron a farom kereste
Köszönöm faromnak, farom járásának
Hogy ilyen szép szoknyát keresett magának.

A Csík Zenekar egy magyar népzenei együttes, 1988 óta a magyarországi népzenei élet egyik meghatározó szereplője.

Hivatalos honlap itt.