rózsa. csoda.

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.

Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképei.

783 éve ezen a napon halt meg Árpád-házi Szent Erzséebet, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.

 

Sarlós Boldogasszony.

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél.

„Mária pedig útra kelt azokban a napokban…” Lk 1,39
Máriát nehéz gondok nyomasztották. Megérezte, hogy nem jó az embernek, nyomasztó gondjaival egyedül maradni. Ezért útra kelt Erzsébethez, aki Isten közelségét megtapasztaló ember volt. Ha egyedül maradunk nehéz gondjainkkal, tovább szőjük azokat, pesszimista gondolatokkal. Így, ami nehéz volt, még nehezebbnek tűnik az egyedüllét szomorúságában. Ha viszont mozgásba hozzuk magunkat és megkeressük eszköztárainkat, fogódzó pontjainkat, dinamizáljuk erőforrásainkat, és a „nyomasztó gond” feloldásának a tapasztalatával, lephet meg bennünket útra kelésünk.

T. Sebestyén Ottó plébános, Caritas lelkiigazgató, Kalot és Erdélyi Háló elnök.

Forrás : Morzsák a léleknek.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban –így Magyarországon– napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a sarlós Boldogasszony nevet viseli.