a hit Isten ajándéka

Erdélyben az 1568-as tordai országgyűlés, a tordai katolikus templomban Európában elsőként hirdetett vallásszabadságot:

„Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…”

Ez a szabadság csak a bevett felekezetnek számító négy keresztény vallásra (katolikusreformátusevangélikusunitárius) vonatkozott.

vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és bizonyos (a fenti alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó) világnézetek (beleértve akár az ateizmust is) egyformán hirdethető, képviselhető és az állam szempontjából egyforma elbírálásban részesülő, főként megengedő állapotát értik. A Vallásszabadság világnapját január 13-án ünneplik. 1568-ban január 6. és 13. között zajlott tordai országgyűlés, amelyen a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.

Váci Mihály: Még nem elég!

Váci Mihály: Még nem elég!

Nem elég megborzongni,
de lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
de mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
fagyot is bírjon el,
ki acél akar lenni,
suhogni élivel.

Nem elég álmodozni.
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell!
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el;
jövőnket – tudni kell!

Nem elég a célt látni;
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer!

Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!
A jószándék kevés!
Több kell: – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell: – az érzelem!
Ám nemcsak holmi érzés,
de seb és szenvedély,
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég – a Világért!
Több kell: – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most: – népedért!
Nem elég – Igazságért!
– Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!

Váci Mihály (Nyíregyháza-Ókisteleki szőlő, 1924. december 25. – Hanoi, 1970. április 16.) kétszeres József Attila-díjas, Kossuth-díjas költő, műfordító.

Kelta-ír köszöntő, áldás

Kelta-ír köszöntő, áldás

Legyen ma béke belül.
Bízz abban, hogy pontosan ott vagy, ahol lenned kell.
Ne feledkezz meg a végtelen lehetőségekről, amelyek a hitből születnek benned és másokban.
Használd azokat, amiket adnak neked, és add tovább a szeretetet, amelyet kapsz.
Légy elégedett önmagaddal, úgy ahogy vagy.
Hagyd ezt a tudást beépülni a csontjaidba, és add meg a lelkednek az éneklés, a tánc, az ima és a szeretet szabadságát.
Ez mindannyiunk számára létezik.. ”

Áldott legyen a Fény, mely rád világít, és mely benned van,
Az áldott napfény sugározzon be téged
És melegítse fel szívedet, míg úgy nem lobog mint kandallók tüze,
Így minden idegen melegedni jöhet hozzád és minden barátod is.
Sugározzék szemedből a fény, mint ablakba állított
Gyertya fénye, mely a viharban vándorlókat hívogatja.

Áldott legyen a rád hulló lágy eső.
Hulljanak lelkedre a cseppek és csalogassák
A virágokat, hogy illatukkal megteljék a levegő,
De áldott legyen a nagy vihar és rázza meg lelkedet,
Hogy fényesre és tisztára mossa, és sok kis tavacskát
Hagyjon hátra, amiben megcsillan az ég kékje,
És időnként egy csillag is.

Legyen áldott a föld, az egész földkerekség,
Hogy mindenütt kedvesen fogadjon
Bármerre is vezessen utad.
Legyen puha a föld mikor terhétől fáradtan lepihensz,
És legyen könnyű, amikor majd kinn fekszel alatta.
Olyan könnyen terüljön el fölötted,
Hogy lelked kiröppenhessen felfelé,
És elérje útja végén

Az Istent!

szabadság

A szabadság csak egy másik szó arra, amikor nincs semmi vesztenivalód.

49 éve, ezen a napon hald meg Janis Joplin amerikai énekesnő.

E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Janis Joplin (teljes nevén Janis Lyn Joplin) (Port Arthur, 1943. január 19. – Los Angeles, 1970. október 4.) amerikai rock– és blues-énekesnő, zeneszerző, szövegíró. Pályafutása rövid volt: 1967-ben vált ismertté, és utolsó albumát 1971-ben már halála után adták ki. Elsősorban erős, a blueszene hatását tükröző hangja, illetve stílusa emlékezetes.

Fabiny Tamás: A szeretet himnuszának mai tolmácsolása

A szeretet ünnepére hangolódva:
Fabiny Tamás: A szeretet himnuszának mai tolmácsolása

Ha olyan kiváló szónok vagyok is, mint Kossuth Lajos, vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy „van egy álmom”, de szeretet nincs bennem, olyanná lettem, mint egy leomlott templomtorony megrepedt harangja.

Ha futurológusként, a jövő mérnökeként vagy csalhatatlan közvélemény- kutatóként előre látom is a jövőt, szeretet pedig nincs bennem, olyan vagyok, mint egy összelapított üres kólásdoboz, amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.

Ha akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek, Luther Mártonnak és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve, de szeretet nincsen bennem, olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.

Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat vagy tizedet adok minden jövedelmemből, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett és skorpiót hal helyett.

Ha két végén égetem is a gyertyát, hajnaltól késő estig robotolok, éveken át nem megyek szabadságra, ám szeretet nincs bennem, olyan lennék, mint egy üresbelű hagyma.

Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat, rongyosra olvasom bibliámat és halálomra is bizakodó hittel tekintek, úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve készülök elmenni, de szeretet nincs bennem, semmi hasznom abból.

A szeretet jelentéktelen, mint amikor valaki szamárháton vonul be a városba.
A szeretet nevetség tárgya, mint amikor valakinek kezébe nádszálat, fejére töviskoszorút adnak.
A szeretet balek, mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.
A szeretet esendő, mint amikor valaki azt mondja: „szomjúhozom”.
A szeretet meglepő, mint amikor valaki szelíden megszólít egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben.
A szeretet játékos, mint amikor valaki tanítványai előtt megy Galileába.
A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel, nem kacsint össze a hatalommal, nem bizonygatja önmaga fontosságát, nem örül pártok és politikusok acsarkodásának, de együtt örül az asszonnyal, aki megtalálja elgurult drachmáját.

Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak, de együtt örül a mező liliomaival és az ég madaraival.
Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, de együtt örül a fogyatékos kisfiúval, aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel társának tudja dobni a labdát.
A szeretet soha el nem múlik. Nem veszti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság.

Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni. Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni. Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.
Még nem találtuk meg a rák és az AIDS gyógyszerét, nem értjük távoli földrészek lakóinak nyelvét, nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit.
Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk körül mindnyájan, és ő lesz majd minden mindenekben.
Mert a szeretet nélküli kötelességtudat: kedvetlen.

A szeretet nélküli felelősség: figyelmetlen.
A szeretet nélküli igazság: kemény.
A szeretet nélküli okosság: gőgös.
A szeretet nélküli barátságosság: hűvös.
A szeretet nélküli rend: kicsinyes.
A szeretet nélküli hatalom: kíméletlen.
A szeretet nélküli birtoklás: fösvény.
A szeretet nélküli adakozás: képmutató.
A szeretet nélküli vallásosság: bigott.
A szeretet nélküli hit: vakbuzgó.
A szeretet nélküli remény: fanatikus.
A szeretet nélküli élet: értelmetlen.
Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három. Ezek közül pedig legnagyobb: Jézus.

Dr. Fabiny Tamás (Budapest, 1959. február 5. –) evangélikus lelkész, teológus, püspök.

 

Kátai Zoltán : Ének az Aradi Vértanúkról

Kátai Zoltán : Ének az Aradi Vértanúkról

Jaj, de búsan süt az őszi Nap sugára
Az aradi vártömlöcnek ablakára! ,
Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt,
Ki a tömlöcfenekén a halálra kész.

A magyarnál volt mindegyik generális,

Diadalmas, győzedelmes száz csatán is.
Bátran néztek szeme közé a halálnak,
Hiszen véle szemközt nemcsak egyszer álltak.
Elítélték sorba mind a tizenhármat,
Szőttek-fontak a nyakukba ezer vádat,
Elnevezték felségsértő pártütőknek,
Hogy a magyar szabadságért harcra keltek.
Uramfia! Az ítélet akasztófa,
Mintha gyáva útonállók lettek volna,
Mintha nem volnának méltók egy lövésre,
Katonához, férfiúhoz illő végre.
Jaj, de boldog, kit először nevezének,
Hogy a halált legelőször ő lelné meg.
Jaj, de bezzeg, kit végsőnek hagynak hátra,
Bajtársai szenvedését végigvárja.
Damjanichot hagyták végső vértanúnak,
Hogy érezze terhét, kínját a bosszúnak,
Kegyetlenül haragszik rá minden német,
Számtalanszor földig verte őkelméket.
Ott állt köztük, mankójára támaszkodva,
Mint egy dűlőfélben lévő templom tornya,
Mint vad tigris, mely vas közé vagyon zárva,
Ingerkedő gyermeksereg játékára.

Körülnézett olyan hősen, olyan bátran,

Mintha volna honvédek közt a csatában.
Bajtársai mind ott függnek már előtte,
Ő is indul, ő is megyen jobb életre.

És megállt az akasztófa közelében,

Megöleli, megcsókolja keservében.
Isten hozzád, szabadságom keresztfája,
Rajtad halok meg hazámért, nem hiába!

Sürög-forog már a hóhér a kötéllel,

Számolni egy magyar vitéz életével,
Damjanich meg így kiált fel nyugalmában:
Vigyázz fattyú, fel ne borzold a szakállam!

Aradi vár, aradi vár, halál völgye,

Híres-neves magyar hősök temetője,
Teremjenek határidon vérvirágok,
Felejthetetlen legyen az ő halálok!
Kátai Zoltán (Mosonmagyaróvár, 1954. november 3. –) magyar Tinódi-lant díjas énekmondó, népzenész.

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiáján : Knezić KárolyNagysándor JózsefDamjanich János,Aulich LajosLahner GyörgyPoeltenberg Ernő,Leiningen-Westerburg KárolyTörök IgnácVécsey KárolyKiss ErnőSchweidel JózsefDessewffy ArisztidLázár Vilmos.

Aradi vértanúk

Szöveg:
Jaj de búsan süt az őszi nap sugara,
Az aradi várbörtönnek ablakára.
Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt,
Kik a tömlöc fenekében halálra kész.

Elítélték sorba mind a tizenhármat,
Szőttek-fontak a nyakukba ezer vádat.
Elnevezték felség sertő pártütőknek,
Hogy a magyar szabadságért harca keltek.

Nyílik már a börtön ajtó vasas zárja,
Gyertek, gyertek hű magyarok a halálba.
Búcsúzattok el egymástól mindörökre,
Úgy menjetek, úgy szálljatok jobb életre.

Ki is jöttek vérző szívvel haloványan,
Elbúcsúztak ők egymástól katonásan.
Gyerünk pajtás az istenhez fel az égbe,
Hogy fordítsa szemeit a magyar népre.

Aradi vár, aradi vár, halál völgye,
Tizenhárom magyar vitéz temetője.
Sírhalmukon virítsanak vérvirágok,
Felejthetetlen legyen az ő halálok.

(Gyergyócsomafalva – 1911)
gyűjtötte: Kodály Zoltán, felénekelte: Orbán János.
A borítókép Gyergyóújfaluban készült a 40-es években!

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiáján : Knezić KárolyNagysándor JózsefDamjanich János,Aulich LajosLahner GyörgyPoeltenberg Ernő,Leiningen-Westerburg KárolyTörök IgnácVécsey KárolyKiss ErnőSchweidel JózsefDessewffy ArisztidLázár Vilmos.