érzés.

Miért csukjuk be a szemünket amikor imádkozunk, amikor sírunk, amikor csókolunk, amikor álmodunk; mert az életünk legszebb dolgai nem látszanak, hanem csak a szív által érezzük azokat.

Why do we close our eyes when we pray, when we cry, when we kiss, when we dream; because the most beautiful things in our life are not seen but felt only by the heart.

2arc – Hmmm

2arc – Hmmm

Homályos tömeg csendje vetéli gondolataimat
Ugyanaz a hely megin’ és ugyanaz a fenyőillat
Ugyanaz a séta, ugyanazok a tekintetek
Könnyes meggyötört arcok, túlterhelt lelkiismeretek
Némán bámulunk egymásra, a koporsóban ez ő?
Istenem, vajon ki lesz a következő?
Túl sokszor néztük már végig ezt… túl sokszor
Értelmetlen mondatokból a fejembe’ túl sok szól

Tudom, sokan vannak, ‘kik úgy látják e világot
Akár, újszülött csecsemő röntgenén a rákot
De most figyelj oda, ez a baromarcú mit tol
‘Mikor a sátán füledbe suttog, ‘s emlékekkel gyilkol
Az öngyilkosság nem kiút, az önpusztítás sem az
A sírodon már lényegtelen, virág nő-e vagy a gaz
Nem mindig egyszerű megbékélni önmagaddal
Én se így beszéltem rég
De tévedtem, erről szól maga a dal
… hmm

Én azt mondom, minél hamarabb állj le és nézz szét
Mindenki téved, tedd lejjebb a mércét
Jó tudni, mit tennél máshogy, ha a sors megjutalmazna
Lehet tegnap hibáztál, de a holnap tegnapja az ma
Az Úr tudja miben élsz, azt is, mért nem hiszel benne
Sose vess véget az életednek és már volt értelme
Minden elmúlik, a kilátástalanság is
Hidd el nekem ott, ahol élsz, van egy másik világ is
… hmm

Ébredtem padokon, lépcsőkön elnyúlva
Lebújba meg sárba feküdve, nem elbújva
Volt olyan nőm is, akit-bár én szerettem-
Sírva mondta a szemembe, hogy boldogtalan mellettem
Ahhoz, hogy önzetlenül megtudj becsülni valakit
Előbb mindig mindenből kell tanulj valamit
Minden érem kétoldalú, boldogság vagy sírás
Elvesztettem a fejem, így hát nekem maradt az írás

Veszélyes az élet iskolája, feltűnt nekem nemrég
Minél tapasztaltabb vagyok, mintha egyre hülyébb lennék
A nő gondol egyet, ‘s lelép, de a span az span
Gondoltam régebben, aztán lassan-lassan
Láttam a bajban, tizenötből tizenhárom otthagyna
‘S eszembe jut (Andi?), tizenkét óra melót hátrahagyva
A tekintet, mivel néz, de már (…) hidd el nincs havered
Aki fogja a kezed a kórházba és ott alszik veled
… hmm

Két arcom van, egy tróger meg egy szentimentális
Ha tisztellek, akkor is ott leszek, amikor az ágytál is
Lehet te is a kurva melóból tartasz haza
Innál pár sört, mint mindenki, akinek tele a fasza
Légy kreatív, vegyél ma virágot neki, ha nem retek
‘S, ha összefutunk, cserébe ezér’ egy sört fizetek
Lehet nem érted, ép elme mért mond ilyet, én értem
De így legalább ennek a dalnak lenne valami értelme
… hmm

Rozsdás, falusi öregasszonynak látszó
Szűz Mária ikon mellett a kék, sárga, piros zászló
Szókratész mondása az öreg Ceau(sescu) idejéből
Ottfelejtve talán, hogy tanulj a hibáidból…miből?
Még olajfesték, szürke fal és két szürke egyén
Hogy időben láttam, segített, ne kerüljek oda én
Néhány szar iskolapad, uniós pénzből gondolom
Ilyen nálunk (…), túltesz minden gondodon

Mikor jössz mifelénk? Jövök tesó, ahogy tudok
‘S eszembe jut, mennyi alkalmam lett volna
Ha nem rúgok be helyette, minden kibaszott este
Most itt vagyok, csak neki már koszorúk alatt a teste
Mindenki döntse el, mit akar életében elérni
És, hogy két temetés közt marad-e ideje élni
Miért? Milyen árat fizet? Mer’ a döntéseiért
Ami visszajár, vagy senkit sem érdekel vagy senki se ért

2 Arc eredeti nevén Mikó Attila, erdélyi származású rapper.

Hivatalos 2 Arc soundcloud csatorna itt.

Az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapját 2003. óta minden év szeptember 10-én tartják az IASP (International Association for Suicide Prevention) kezdeményezésére a WHO közreműködésével. A világnap minden évben más témát tart fókuszban.

Böjte Csaba : Megmaradunk!

Böjte Csaba :  Megmaradunk!
Én is olvasom az okos, precíz  kimutatásokat, hogy az elmúlt években itt is – ott is mennyivel  fogyott a mi drága népünk, és hogy a statisztikák fényében mire számíthatunk. Természetesen  én is ki tudom számolni, hogy ha havonta leesik 10 cserép a házamról,  akkor mikor fog elfogyni az összes  cserép és rám roskadni a ház. Az is logikus, és ki is lehet számolni, hogy ha jön nekem ezer méterről az autó ötvenessel, akkor hány  másodperc múlva fog elütni… csak az nem logikus, hogy miért nem ugrok  félre, miért nem igazítom  meg a cserepeket az  otthonomon, miért várjuk némán, passzívan a sorsunk beteljesedését?
Egy statikusan gondolkodó világban élünk, a legtöbb ember abból indul ki, hogy ilyen a világ, ez  van, ezt kell elfogadni.  Mostanában újból és újból felcsendül bennem egy régi, Kájoni János által  gyűjtött csíksomlyói dal refrénje: “ha  nincs kenyér, keresünk!”
Igen, mi keresztények a mi  Urunktól Istenünktől azt  halljuk: “Keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek”,”bármit kértek az én nevemben, azt  megkapjátok”. Igen, egy változó, növekvő, kibontakozó világot teremtett az Isten, és mi ennek a folyamatosan születő  világnak vagyunk a gyermekei. Nem statikus, fáradt gondolkodás kellene vezessen bennünket, hanem egy dinamikus, bátor, cselekvő, keresztény lelkület, a mi Urunk Istenünk szelleme. Isten ránk bízta a teremtő erőt, merem-e azt használni hittel, reménnyel? Szépnek látom Isten adta drága szülőföldemet? Azt, ami érték nekem, azt örömmel  meg merem-e osztani gyermekeimmel???

Bővebben…

meghívott. kiválasztott.

† Evangélium Szent Máté könyvéből, Mt 22,1-14
Akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!

Abban az időben: Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez:

A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni.

Erre más szolgákat küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!”

De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant.

Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette.

Azután így szólt a szolgákhoz: „A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!”

A szolgák kimentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.

Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: „Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád?”

De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: „Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!”

Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!

Ezek az evangélium igéi.

Máté apostol vagy Szent Máté (? – kb. 60), vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Civil foglalkozása vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak űzőit) az izraeliták megvetették, mivel rengeteget dolgoztak a saját zsebükre is. Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) dolgozott, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.

feledés.

Felejtsd el azt, aki téged bántott, de ne felejtsd el azokat, akik mindennap szeretnek.
Felejtsd el a múltat, ami sírni késztet, és a jelenre összpontosíts, ami mosolyt csal az arcodra.
Felejtsd el a fájdalmat, de soha ne felejdtsd el a leckéket amiket ebből tanultál.

Forget who hurt you yesterday, but don’t forget those who love you everyday.
Forget the past that makes you cry and focus on the present that makes you smile.
Forget the pain, but never the lessons you gained.

Arany János: Kertben

Arany János: Kertben

Kertészkedem mélán, nyugodtan,
Gyümölcsfáim közt bíbelek;
Hozzám a tiszta kék magasból
Egyes daruszó tévelyeg;
Felém a kert gyepűin által
Egy gerlice búgása hat:
Magános gerle a szomszédban –
S ifjú nő, szemfödél alatt.

Kevés ember jő látogatni,
Az is csak elmegy hidegen:
Látszik, hogy a halott szegény volt,
Szegény s amellett idegen.
Rokonait, ha van rokonja,
Elnyelte széles e világ;
Nem nyit be hozzá enyhe részvét,
Legföljebb… a kiváncsiság.

Műhely körül a bánatos férj
Sohajtva jár, nyög nagyokat;
Ide fehérlenek deszkái,
Épen azok közt válogat.
Amaz talán bölcső leendett,
Menyegzős ágy eme darab:
Belőlük elhunyt hitvesének
Most, íme, koporsót farag.

Siránkozik a kisded árva,
Amott sir öntudatlanul;
Ha nő szegény, az életkönyvből
Nehéz első betűt tanul!
Ölében rázza egy cselédlyány,
Duzzogva fel s alá megyen:
„Sirj no, igazán sirj!” kiált rá,
S megveri, hogy oka legyen.

Kertészkedem mélán, nyugodtan,
A fák sebeit kötözöm;
Halotti ének csap fülembe…
Eh, nékem ahhoz mi közöm!
Nem volt rokon, jó ismerős sem;
Kit érdekel a más sebe?
Elég egy szívnek a magáé,
Elég, csak azt köthesse be.

Közönyös a világ… az élet
Egy összezsúfolt táncterem,
Sürög-forog, jő-megy a népség
Be és ki, szűnes-szüntelen.
És a jövőket, távozókat
Ki győzné mind köszönteni!
Nagy részvétel, ha némelyikünk
Az ismerőst… megismeri.

Közönyös a világ… az ember
Önző, falékony húsdarab,
Mikép a hernyó, telhetetlen,
Mindég előre mász s – harap.
S ha elsöpört egy ivadékot
Ama vén kertész, a halál,
Más kél megint, ha nem rosszabb, de
Nem is jobb a tavalyinál.

(1851.)

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaságigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

Csík Zenekar: Ez a vonat ha elindul hadd menjen

Csík Zenekar: Ez a vonat ha elindul hadd menjen

Ez a vonat ha elindul hadd menjen
Énutánam senki ne keseregjen
Ha valaki énutánam kesereg
A jó Isten a két kezével áldja meg

Kicsi madár miért keseregsz az ágon
Nem csak te vagy elhagyott a világon
Nekem sincsen édesapám,sem anyám
A jó Isten mégis gondot visel rám

Életemben csak egyszer voltam boldog
Akkor is a két szememből könny hullott
Sírtam is én örömimban hogy szeretsz,
Bánatimban hogy az enyém nem lehetsz.

A Csík Zenekar egy magyar népzenei együttes, 1988 óta a magyarországi népzenei élet egyik meghatározó szereplője.
Tagok :Barcza Zsolt, Bartók József, Csík János, Kunos Tamás, Majorosi Marianna, Makó Péter, Szabó Attila.
Hivatalos honlap itt.

Hivatalos facebook oldal itt.

Ferenczi György (Budapest, 1968. október 12. –) EMeRTon-díjas magyar szájharmonika-művész, énekes, hegedűs, gitáros.