Üdvözlégy, boldog István király

Üdvözlégy, boldog István király, nemzeted dicső reménysége!
Üdvözlégy, hitünk doktora és apostola!

Üdvözlégy, szentség és igazságosság tükre!
Általad hittünk Krisztusnak, általad üdvözülünk Krisztusban.

Imádkozzál népedért, járj közben papjaidért,
hogy tieid közül senki ne legyen az ellenség prédája!

XV. századi egri szertartáskönyvből származó fenti szövegrészletet, Bálint Sándor prózai fordításában.

Ünnepi misénkkel Szent István király (1000–1038) a kereszténnyé lett Magyarország első uralkodója, a hagyomány szerint országunk és nemzetünk patrónusa, „istápja” előtt kívánunk tisztelegni.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. Budapest: Szent István Társulat, 1977. 198–199.

I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Más országokban – mivel halála napján Nagyboldogasszony ünnepe van – az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik.

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István királyemlékére. Ezen a napon ünneplik a magyar állam megalapítását és ezeréves folytonosságát. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, Magyarország fővédőszentje tiszteletére.

reménység az életre és minden erényre.

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpátrónája

Bibliai Olvasmány Sirák fiának könyvéből, Sir 24,23-31
Mária reménységünk az életre és minden erényre. 

Jó illatot fakasztok én, mint a szőlőtő, és virágaimból pompás, dús gyümölcs terem.

Anyja vagyok én a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, a hitnek és a szent reménynek.

Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és erény minden reménye.

Jertek hozzám mind, akik megkívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel.

Mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom a lépes méznél!

Emlékezetem él minden idők nemzedékeiben.

Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak.

Aki reám hallgat, meg nem szégyenül, akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe.

Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.

Ez az Isten igéje.

Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike. A katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-63) ünnepélyesen kanonikusnak nyilvánította. A protestáns keresztény irányzatok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek nevezik.

Reményik Sándor : Vissza

Reményik Sándor : Vissza

Én nem tudom: hova.
Én nem tudom: mire.
Én nem tudom, hogy ki után.
Csak vágyom, vágyom – –
Talán egykor élt életem,
Talán sosem élt életem után.

Vágyom, vágyom –
És nem tudom, e vágy
Előre néz, vagy vissza:
A reménység, vagy az emlékezet
Felbuzgó talajvizét issza.
Vágyom, vágyom – –
Én azt hiszem, hogy vissza.

Így vágyhatik a kinyílt és csalódott
Virág bimbókorába –
Így vágyhatik a meglett és megrendült
Férfi gyermekkorába –
Így a kipattant rügy a fába vissza –
Így a fa gyökerébe –
Így nemzet a talán valaha volt,
Talán sosem volt ősi dicsőségbe –
Így vissza, vissza
Egyetlenegy nagy fehér békességbe
Az össze-vissza tarka sokaság –
Istenbe vissza,
Vissza, vissza
A teremtett és megromlott világ.

1935 április 18

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Isten szeretete. Krisztus türelme.

Szentlecke Szent Pál apostolnak a tesszaloniki hívekhez írt második leveléből, 2Tessz 2,16-3,5

Erősítsen meg benneteket az Úr, hogy mindig a jót mondjátok és tegyétek!

Testvéreim!

Isten, aki szeretett minket, s kegyelmével állandó vigasztalást és jó reménységet ajándékozott nekünk, vigasztalja meg szíveteket, és szilárdítson meg benneteket minden jó tettben és szóban.

Végül, imádkozzatok értünk, testvérek, hogy az Úr szava terjedjen és dicsőségre jusson, mint nálatok is, és hogy megszabaduljunk az ártó és gonosz emberektől. A hit ugyanis nem mindenkié.

Az Úr azonban hűséges, megerősít benneteket, és megoltalmaz a gonosztól. Bízunk az Úrban, hogy megtartjátok, amit meghagytunk nektek, és a jövőben is meg fogjátok tartani.

Az Úr vezérelje szíveteket Isten szeretetére és krisztusi türelemre!

Ez az Isten igéje.

Pál apostol vagy Szent Pál (kb. 5 – 67. június 29.) a tizenharmadik apostol, a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár A zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás aBiblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál első levele a thesszalonikaiakhoz a Biblia újszövetségi részének egyik irata.

világosság, megértés, reménység

Szent Pál

Szentlecke Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből, Ef 1,3-6.15-18

Testvéreim!
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki Lelkének minden áldásával megáldott minket a mennyekben lévő Krisztus által.

Őbenne választott ki a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk színe előtt.

Szeretetből eleve arra rendelt minket, hogy akaratának tetszése szerint, Jézus Krisztus által fogadott fiakká legyünk, és magasztaljuk fölséges kegyelmét, amellyel szeretett Fiában jóságosan megajándékozott minket.

Amióta értesültem az Úr Jézusba vetett hitetekről, és az összes szent iránt tanúsított szeretetetekről, szüntelenül hálát adok értetek, és imádságomban újra meg újra megemlékezem rólatok.

Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőséges Atya adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt.

Gyújtson lelketekben világosságot, hogy megértsétek, milyen reménységre hívott meg titeket, és milyen gazdag az a fölséges örökség, amelyet ő a szenteknek készített.

Ez az Isten igéje, Áldunk téged Krisztus.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

A Pál levele az epheszosziakhoz Pál apostolnak tulajdonított újtestamentumi kánoni irat.