Bartók Eszter: Itthon vagyok

Bartók Eszter: Itthon vagyok

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Hófehér mára már odakinn a város
És a szívem várja már, hogy újra lásson
A gyermek újra él itt minden mozdulat a régi
Jó ezt újraélni

Most csend legyen, ne legyen senki magányos
Ma csak Rád figyelek, ez így van jól

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Hóesés fújja szét mára majd a gondokat
Nekem úgysem lehet már Nálad semmi fontosabb
Ülj le mellém nézz rám a szemeimben itt ragyog
Minden él, Itthon vagyok

Most csend legyen, ma nem hív a város
Ma csak Rád figyelek, ez így van jól

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Mert az ember hosszú úton jár
Hogy legyen egyszer
Egy hely, ami mindig vár
Én se félek már az élettől
Annyit adtál, megvéd mindentől

Bartók Eszter (MezőkövesdMagyarország, 1980. március 25.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő és dalszövegíró. A TV2 2004/2005-ös Megasztár tehetségkutató műsorának felfedezettjeként vált híressé. Saját számával, az Elefántos dallal jutott döntőbe, ami olyan népszerű lett, hogy már a verseny elejétől játszották a rádióadók. A dal akusztikus, Eszter saját gitárkíséretével adta elő slágerét.

Calidora: Ujrafestem

Calidora: Ujrafestem
Emlékszem mikor felhívtál, hogy vége
Azt hittem, hogy itt a világvége
Azt láttam minden sarkon újra
Eldobtad a szívem az útra
Álltam és vártam
És minden percben meghátráltam
És attól fogva kértem és kértem
Hátha újra szólnál
Elég volt, felálltam
És innentől most már
Újrafestem a kék eget
Kiszínezem a kifakult képeket
A régiből új arcot veszek
Minden mit akartál én leszek
Egyedül állok a lábamon
Nem kúszok felfelé a válladon
Most csak a hátamat nézheted
Minden mit akartál én leszek
Emlékszem mikor rám írtál
Hogy mégis változnál
És szóljak ha én is átélném
Ezt veled, újra meg újra
Rálépnék erre a semmilyen útra
Álltam és vártam
És minden percben meghátráltam
És attól fogva kértem és kértem
Hátha újra szólnál
Elég volt, felálltam
És innentől most már
Újrafestem a kék eget
Kiszínezem a kifakult képeket
A régiből új arcot veszek
Minden mit akartál én leszek
Egyedül állok a lábamon
Nem kúszok felfelé a válladon
Most csak a hátamat nézheted
Minden mit akartál én leszek
A Calidora művésznév mögött Oberritter Dóra áll, aki gyerekkora óta gitározik, zongorázik, énekel. Már 15 évesen saját dalokat írt – elmondása szerint a körülötte, vele történő dolgokat mindig a zenén keresztül éli meg. Célja, hogy a szerzeményei megérintsék az embereket, és a közönség azonosulni tudjon az érzésekkel, emlékekkel, amelyeket Dóri át szeretne adni.

Kányádi Sándor: Valami készül

Kányádi Sándor: Valami készül

Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelõre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bõrét nem félti,
és a szellõ is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csõsz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen õszül.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémiaalapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Írói álneve Kónya Gábor.

zene. muzsika.

Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon.

Örülnék ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.

Yehudi Menuhin javasolta 1975-ben, hogy október 1-én tartsák a zene világnapját, legyen ez az a nap, amelynek főszereplője a zene.

Yehudi Menuhin OM (New York, 1916. április 22. – Berlin, 1999. március 12.) amerikai zsidó hegedűművész és karmester, aki művészi pályájának nagy részét az Egyesült Királyságban futotta be, végül brit állampolgár lett és lovaggá is ütötték. Louis PersingerGeorge Enescu és Adolf Busch tanítványa volt.

Ady Endre: Boldog Új Évet

Ady Endre: Boldog Új Évet

Ezuttal sírva, szépen
Forgok meg lelkemnek régi
Gyermekes életében:
Boldog új évet kívánok.

Boldog új évet kívánok,
Mindenki tovább bírja
E rettenetet,
E szamárságot,
Mint szegény, mint bírom én, én
Gyönyörködve,
Óh én szegény
Lelki kémény.
Boldog új évet kívánok.

Ontom a füstjét
A szavaimnak,
Pólyálva és idegesen,
Be messze ringnak
Az én régi terveim,
Az én régi társaim is
De messze vannak,
Boldog új évet kívánok.

Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kívánok.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

folytatás.

Nem vagyunk mások, mint folytatásai a régi időnek, a lábnyomok továbbmennek ugyanazon az úton, jó szem kell hozzá, hogy megláthassa valaki, hol végződik az egyik nemzedék lábnyoma és hol folytatódik az új nemzedéké.

140 éve, ezen a napon született Krúdy Gyula magyar író, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

Üzenet

“Üzenetet írok mindazoknak, akik közülünk valók voltak, és elindultak új világba, új emberek közé, mindazoknak, akik új utakat akarnak törni, és rombolni akarnak mindent, ami régi.”

“Üzenek nektek, ti új emberek, én a régi ember. Valamikor nemrégen még többen jártuk ezeket a hegyeket. Sokan és fiatalok mind és magyarok mind, de megapadtunk. Többen más utakra fordultak, könnyebb utakra. Sima völgyi utakra tértek, mert nehéz hegyet járni. De én itt maradtam a hegyek között. Járom a tövises ösvényt és hosszú esztendőkön által körülfújt fagyos szél és perzselt a nap és nemsokára talán utolsó leszek az utolsók között.

De lesznek, akik utánam jönnek, az én maradékaim. Amikor én már elpihentem, erős ifjú lábakkal nyomomba lépnek ők. És nem szállnak le a hegyről, hogy láncos rabjai legyenek hírnek, dicsőségnek és idegen kultúrának. Mert erősek lesznek. Hatalmasok és magyarok. Az én lábam nyomát pedig eltemeti a hó, de síromon sohasem lesz korhadt a fejfa, de a felém boruló domb virágos lesz mindig, tudom. És emlegetni fognak engem is, apáimat is az én véreim. Az én munkámat folytatják ők és az én életem örökkévaló lesz bennük.”

(Régi Kalotaszeg – részlet)

41 éve ezen a napon halt meg Kós Károly magyar építész, író, e bejegyzéssel Rá emlékezünk

Kós Károly (eredetileg Kosch) (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 25.) magyar építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.