Boldog Apor Vilmos

73 éve, ezen a napon halt vértanúhalált boldog Apor Vilmos magyar püspök. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök, a Győri egyházmegye főpásztora.

A hitvalló

„ Valójában egy imafüzet és egy DVD bemutatójáról akartam tudósítani. De Márton Áron szellemisége engem is magával ragadott. Így indultam el, hogy a rendelkezésemre álló rövid idő alatt egymásba fűzzek olyan momentumokat, amelyekkel emlékét védjük és őrizzük: elsősorban a hitéletben, aztán a képzőművészetben, kiadványokban, az írott és képes médiában, a filmművészetben. Hála Istennek az események felgyorsultak, így például a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság Márton Áron Emlékévet hirdetett születésének 120. évfordulója alkalmából, és a Márton Áron alakját idéző emberi találkozások is megsokszorozódtak. Egyre erősebben érződik népének ragaszkodása ahhoz a hitvallóhoz, akihez ő is az Isten után, szent szerelemmel ragaszkodott.” – a szerkesztő, Márkus Etelka

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke.

36 éve ezen a napon halt meg Márton Áron az erdélyi katolikus egyház püspöke, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Márton Áron-emlékévet hirdet a nemzetpolitikai államtitkárság a püspök születésének 120. évfordulója alkalmából. Az idén december 24-én induló és 2016. december 24-én záruló rendezvények között jubileumi konferenciák, rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők egyaránt szerepelnek.

Szeptember 29-én, Szent Mihály főangyal ünnepén, délelőtt 11 órától kezdődik Gyulafehérváron a búcsús szentmise, melynek főcelebránsa Miguel Maury Buendía érsek, romániai apostoli nuncius. Közvetlenül a szentmise után lesz annak a kőszarkofágnak a megáldása, amelybe Áron püspök földi maradványai kerültek áthelyezésre a székesegyház kriptájából.

(Forrás: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség)

Továbbá : Áron püspök utolsó útja.

Szent Miklós legendája. Mikulás.

Szent Miklós legendája

Mürai Szent Miklós, 13 század első feléből származó ikon. 82 x 56.9 cm

Krisztus után 245 körül (nincs pontos adat) Kis-Ázsia-i Anatóliában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott.

Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával Patara érsekéhez, (aki apja testvére volt,) a város kolostorába költözött. Az Ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta.

Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokuton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált !

Zarándok utról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városba, ahol legendás körülmények között püspökké választották.

52 évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és azemberek megsegítésére fordította.

Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hírdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból!

Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént:

A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés elött álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök , és meghallotta az alkut.

Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt.

Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak.

Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben.

Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett.

Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök.

Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő!

De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte ” Noel Baba” -nak, ami azt jelenti ” Ajándékozó Apa”. A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték.

325-ben részt vett a niceai Első Ökumenikus Zsinaton, ahol egy szenvedélyes vitában arcul ütötte Ariust.

Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Zsinatból, és felmentették püspöki teendői alól. Még azon az éjszakán a Zsinat több tagjának egyazon különös álma volt: Nikolas jelent meg előttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szűz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat a magáról megfeledkezett püspök iránt. Az ámulatba esett tanácstagok azonnal Nikolashoz siettek, és bocsánatot kérve visszahelyezték pozíciójába.

Ettől fogva óriási tiszteletnek örvendett, mindenki úgy tekintett rá, mint egy nagy emberre, aki nem esztelen dühből vágta arcon a szüntelenül istenkáromló Ariust, hanem Isten iránti buzgalmából.
Hosszú, békés öregkort ért meg.

A legenda szerint lelkét ( 342 december 6-án ) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást.

Forrás : mikulasbirodalom.hu

Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) myrai püspök, a katolikus és a görögkeleti egyházak szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje Oroszországban, Görögországbanés Szerbiában, a pálinkafőzők és Kecskemét város védőszentje Magyarországon. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.

szégyenből dicsőség

Márton Áron tiszteletére avatott szobrot a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség udvarán

Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.

119 éve, augusztus 28.-án született Márton Áron erdélyi katolikus püspök.

E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke.

Prohászka Ottokár: Kő az úton

Prohászka Ottokár

Prohászka Ottokár: Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.

De nem azért, hogy visszatartson téged,
S lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.

Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélgetni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal neked.

S ha lelked Istennel találkozott,
Utadban minden kő áldást hozott.

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író, székesfehérvári püspök, a magyar keresztényszocializmus képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Forrás : Életszépítők.hu facebook.

mértékletesség

Kriza János

 

Kriza János : A tizenkét égi jegy mértékletességet prédikál
I JANUÁRIUS – VlZÖNTÖ

A nap vízöntő-jegybe lép át,
Így vízivásra fényes példát ád.

II FEBRUÁRIUS – HALAK

Nincs széles e világon jobb ital
Szép tiszta víznél, mond a hal.

III MÁRCIUS – KOS

Nem kell a kosnak égettbor,
Mégis beh friss, erős, vidor!

IV ÁPRILIS – BIKA

Nagy méltósággal bőgi a bika:
Víz minden kortyaink legjobbika.

V MÁJUS – IKREK

Virulnak ikrek anyjok lágy ölén,
Édes tej és forrásvíz erején.

VI JÚNIUS – RÁK

A részegekhez fenkiált a rák:
Víz aqua vita, bizton ezt igyák.

VII JÚLIUS – OROSZLÁN

Oroszlán, állatok dicső királya
Vizet dicsér, bort, sört utálja.

VIII AUGUSZTUS – SZŰZ

Tüzes testében ép bájjal mosolyg a szűz:
Víz, víz a bájital, melyből ered a tűz.

IX SZEPTEMBER – MÉRTÉK

Ha italok becsét jó mérleggel mérjük,
Kétségkívül a vizet legjobbnak ismerjük.

X OKTÓBER – SKORPIÓ

A bor podágrát szül, mely szúr, mint skorpió
S díjul vízkórságot nyer a víz-nem-ivó.

XI NOVEMBER – NYILAS

Nyilas jól tudja: célt csak úgy talál,
Ha vízivásnál rendületlen áll.
Ha mámor fogja el szemét s eszit,
Bármely ügyes, kezével célt vészit.

XII DECEMBER – BAK

Vad szirteken vígan szökell a bak
S erőt s rugalmat ad hűvös patak.

Az ép erő teljében vígan zengve lejt,
Vizet ki móddal inni nem felejt,
S ha olykor habzik is a bor kelyhében, nem árt,
Csak mértékletlenség okoz mindenben kárt.

203 éve ezen a napon született Kriza János néprajzkutató. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Kriza János (Nagyajta1811június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Még többet Kriza Jánosról és szülőhelyéről itt.

Márton Áron – Család és nép

Márton Áron szüleivel

A jó és rossz ősi küzdelme ko­runk színpadán a sze­me­ink előtt fo­lyik, s már apo­ka­lip­ti­kus méreteket öltött. Az ártatlanoknak és ártalmatlanoknak hitt eszmék, me­lye­ket jámbor tudósok ed­dig könyvekben és tudóskodó előadások­ban, po­li­ti­kai vezérek pe­dig szórakoztató ka­kas­vi­a­dal­okon vi­tat­tak, élet nélküli világukból földre érve életalakító igénnyel áll­tak az em­ber elé, s társadalmi útjukat ma vér és pusz­tulás jel­zi. Is­ten an­gyalának és az em­ber romlására törő szellemvilág vezérének a har­ca ez. S a küzdelem, mint feltartóztathatatlan tűzvész, átterjed az em­be­ri élet min­den síkjára, és – mint­ha mindkét fél a döntést akarná kikényszeríteni az összes erők be­dobásával – az egész arc­vo­na­lon: erkölcsi téren, tu­dományokban, iro­da­lom­ban, társadalmi és po­li­ti­kai síkon egy­for­ma elkeseredéssel fo­lyik a végzetes tu­sa. Az egye­te­mes párviadalban min­den kérdésbe van téve, ami em­be­ri élet és érték hordozója, de min­ket főképp a harc­nak az a része érint egészen közelről, amely­ben a család és a nép mi­voltát és sorsát vitatják.

A család az a legelső, ősközösség, melyből az emberiség élete fa­kad. Az egyes emberé, de a népeké is, a tes­ti élet, de a szellem-erkölcsi élet is. Az egy­más­ra következő nemzedékek so­ra in­nen bom­lik elő, és végeredményben itt sűrűsödik össze az emberiségnek min­den küzdelme és győzelme, min­den szenvedése és öröme, min­den fáradsága és len­dü­lete. A legbensőségesebb em­be­ri szeretet­kö­zös­ségnek a sértetlen állapota tehát, az­az: a család egész­sége, erkölcsi tisztasága, szilárd ke­re­te, a csorbíthatatlan szülői tekintély, a férj és feleség, a szülő és gyer­mek ren­de­zett vi­szo­nya együtt biztosítják azo­kat a feltételeket, ame­lyek szükségesek ah­hoz, hogy egészséges testű, megbízható erkölcsű és al­kotó készségű em­be­rek születhessenek, és életké­pes, alkotó erejű népek képződjenek.

Bővebben…