Böjte Csaba: Nem valaminek a végén, hanem egy új világ kezdetén vagyunk

A román hatóság annyit mondott, vigyázzunk magunkra nagyon, mert nem tudnak segíteni, ha bajba kerülünk. Óvintézkedésként pedig azt tanácsolták, minden este mérjük meg a gyerekek lázát – mondta az elemi.hu-nak adott interjújában Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, akivel a koronavírus apropóján beszélgettünk. 
A dévai gyermekotthon alapítója a járvány kapcsán beszélt arról is, a megfelelési kényszer után miként találhatunk vissza önmagunkhoz, a rohanó világban miként kezdhetünk megint élni. A székely autonómiatörekvésekről a missziós pap azt mondta, nem Brüsszeltől kell kérni az autonómiát, hanem az erdélyieknek kell saját kezükbe venni a sorsukat.

– Hogy vannak? Hogyan birkóznak meg a hétköznapokkal?
Úgy tűnik, mind jól vagyunk, de hát Romániában minden lehetséges. Ahogy másol, itt Déván is szűk kis családi körben be vagyunk zárva, ez nálunk 108 gyereket jelent most. Próbáljuk feltalálni magunkat. Most elkezdődött az online tanítás, a gyerekek próbálják kitanulni ezt, és arra törekednek, hogy a tanév ne vesszen el. Kivárunk.

– Megvannak ehhez a technikai feltételek?
Minden család kapott egy tabletet, ami persze nem elég, de ez most egy új világ, amiben meg kell találni a lehetőséget.

– Tudják használni ezeket a eszközöket?
Tegnap azon kacagtunk, hogy a gyerekek mondják a tanároknak, mit, hol nyomjanak meg a tableten, mert – úgy látszik –  nem minden működik úgy, és akkor, ahogy szeretnék. Oda-vissza tanítják egymást, és én bízom abban, hogy ez is működni fog.

Az élet menni akar. Ha a víz folyását valahol elzárják, az csak megtalálja magának az új medret, és folyik tovább.

Az élet nem fog leállni. A szegények még szegényebbek lesznek, sajnos, a tájékozatlan emberek pedig még jobban eltévednek.

– Az egyház szerepe felértékelődik?
Az egyház iránymutató szolgálatára még nagyobb szükség lesz, mint eddig. A nagy megmondó emberek szedik a C-vitamint, mossák a kezüket, nehogy valami bajuk legyen, én azonban úgy vélem, Jézus Krisztuson kívül nagy eligazítást eddig sem kapott az emberiség, és a szeretet parancsánál, a szolidaritásnál több a válságban sem tud segíteni rajtunk. Én optimista vagyok, a gyerekek jókedvűek, vidámak, gyönyörű tavasz van.

– Kapnak bármilyen segítséget állami szinten?
Felhívtak, hogy minden este mérjük meg a gyerekek lázát. Én erre azt mondtam a kollégáimnak, minden gyerek fenekébe tegyenek három kukoricaszemet, és ha elkezd pattogni, akkor lázuk van.

A hatóság azt is mondta, vigyázzunk magunkra nagyon, mert nem tudnak segíteni, ha bajba kerülünk. Egy szappant nem hoztak eddig, nem hogy kesztyűt, vagy maszkokat. Eddig egyetlen házunk sem kapott semmit, pedig elég sokan vagyunk.

Bővebben…

szellemiség. lélek.

“Nem vagyok politikus, zenész vagyok. Az érdekel, hogy olyan helyet biztosítsunk az embereknek, ahol élvezhetik és újra élni kezdhetnek. Az embernek oda kell adnod a szellemiséget – lelket és amikor oda adod neki a lelket, ezzel mindent megtettél. ”

„I’m not a politician, I’m a musician. I care about giving people a place where they can go to enjoy themselves and to begin to live again. To the man you have to give the spirit, and when you give him the spirit, you have done everything.“

12 éve ezen a napon halt meg Luciano Pavarotti olasz operaénekes, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Isten nyugtassa békében.

Luciano Pavarotti (Modena, 1935. október 12. – Modena, 2007. szeptember 6.) többszörös Grammy-díjas olasz operaénekes, a Három Tenor egyike.

mondatok az iskoláról

Mondatok az iskoláról

A jó iskola az a fa, amelyről mint érett gyümölcs, lehull a szabadságod.
A rossz iskola az a fa, amelyről mint rothadt gyümölcs, lehull a megalázottságod.
A jó iskolában megtanulsz gondolkodni, a rosszban megtanulsz engedelmeskedni.
A jó iskola álmokban utazik, a rossz statisztikákban.
A jó iskoláról eszedbe jut az az ember, akiről kiderült, hogy igazgató; a rossz iskoláról eszedbe jut az az igazgató, akiről kiderült, hogy ember.
A jó iskolában musztángokat nevelnek, a rossz iskolában versenylovakat.
A jó iskolában azért becsülik a szülőt, mert egy világot terelgetett oda; a rossz iskolában azért, mert cégvezető vagy politikus.
A jó iskola rózsa, a rossz húsevő virág.
A jó iskola központja a gyermek, a rossz iskoláé a tanár.
A jó iskolában tévedni emberi dolog; a rossz iskolában az igazgató szomorúsága, az erdélyi magyarság elárulása, a haza végső órája.
A jó iskola felkészít a saját életedre, a rossz AZ életre.
A jó iskola óvakodik a többes szám első személytől, a rossz iskola valósággal tocsog benne.
Ha ember lenne, a jó iskolát bejelölnéd a Facebookon, a rosszra rá sem keresnél.
A jó iskolában a megértés a fő erény, a rosszban a szigorúság.
A jó iskola legyint, azt mondja, satöbbi; a rossz iskola pálcával tart felsorolást, és aki pisszenni mer, az magára vessen.
A jó iskolába belefér a világ, a rosszba kizárólag a magyarság, elsősorban az erdélyi.
A jó iskola oda vezet, ahová jutni szeretnél; a rossz oda, ahová jutni szeretne.
A jó iskolában elfelejted, hogy iskolában vagy; a rossz folyton eszedbe juttatja.

Ivan Karamazov

A Karamazov testvérek Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij legnagyobb és egyben legösszetettebb alkotása, Mihail Bahtyin irodalomtudós által polifon szerkesztésűnek nevezett regény. A többszólamúság itt azt jelenti, hogy a család, a testvérek jelleme és sorsa többféle választ is nyújt a legalapvetőbb erkölcsi kérdésekre, az ember fizikai, szellemi, értelmi és erkölcsi arcát ábrázolja a három testvérben. Számos jelenet „nem evilági” alakja egy másik regisztert nyit, a transzcendenciát.

Ivan Karamazov: a gondolkodó ember kudarcra ítélt alakja, aki – szembesülve a negyedik testvér végzetre ítélt sorsával – meghasonlik önmagával. A szerző számos olyan vonást kölcsönzött Ivan jellemének megformálásakor, amelyet önmagáról mintázott. Lelkében mind morális, mind az ember általános küldetésével kapcsolatos ellentétek dúlnak (Krisztus és az ördög csatája), és az eldönthetetlen konfliktusok az őrülethez vezetnek.

Nyírő József

Nyírő József

Egy székely faluban született, és egy spanyol kolostorban halt meg.
Ebből az életútból meg lehetne írni a század első felének ellentmondásokkal teljes történetét, de erre a regényre éppen Nyírő József nem lett volna képes; legföljebb néhány mozzanatát tudta volna megragadni, de azt talán remekmű szinten.

“Nem, nem, itt nem tudok meghalni.

Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen.

Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni.

Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemeim előtt. Így talán könnyebb lesz.”

Nyirő József végső fohásza a magyarságért!

“Tégy velem, amit jónak látsz, de áldd meg ezeket a magyarokat és minden magyarokat, fizess nekik bőségesen, mindig rajtuk és sorsukon legyen a szemed, vezesd vissza újra szép Magyarországba, az örömnek és békességnek elveszett világába s mondd meg a búzának, hogy kétszeresre nőjön számukra, tanítsd meg a madarat nekik dalolni, törüld le a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, ne engedj egyet is elveszni közülük, aranyként csengjen a drága anyanyelv ajkukon, virágozzanak ki nagy magyar erények, és erdők fái, szűnjön meg minden igaztalanság és áldás fakadjon számunkra minden elejtett vércseppből és verejtékből.

Értük legyen minden gyötrődésem, és elviselni négy embernek is sok szenvedésem…….

Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ…”

Istenhez intézett fogászában látnoki módon vetítette előre sorsát?

Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza.

Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28.Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett.

1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.

Nagy Imre. miniszterelnök

Nagy Imre miniszterelnök

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fõvárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.

Rádiónyilatkozata, 1956 november 4., hajnali 5 óra 20 perc (behallatszódó fegyverropogással aláfestve).

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar politikus, gazdaságpolitikus,egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1953 és 1955 között a Minisztertanács elnöke, illetve az1956-os forradalom miniszterelnöke. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja.