bölcs. oktalan.

Szentlecke Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből, 1Kor 3,16-23
Minden a tiétek, ti Krisztusé vagytok, Krisztus pedig az Istené.

Testvéreim!
Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek? És aki Isten templomát lerontja, azt Isten elpusztítja. Isten temploma ugyanis szent, és ti vagytok az!

Senki ne ámítsa önmagát! Aki közületek bölcsnek tartja magát ezen a világon, váljék oktalanná, hogy csakugyan bölcs lehessen.

E világ bölcsessége ugyanis oktalanság Isten előtt. Hiszen írva van: „Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket”, továbbá:

Tárva az Úr előtt az ember gondolata, csupa hiúság annak foglalata.
Senki se kérkedjék tehát emberekkel!

Hisz minden a tiétek: Pál, Apolló, Péter, a világ, az élet, a halál, a jelenvalók, az eljövendők: Minden a tiétek; ti Krisztusé vagytok, Krisztus pedig az Istené.

Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál első levele a korinthosziakhoz a Biblia újszövetségi iratainak részét képező levél.

A levél feltehetőleg Kr. u. 51-52. körül keletkezett görög nyelvű ókeresztény irat, az újszövetségi kánonban az apostoli levelek egyike.

Saulból Pál

Caravaggio: Szent Pál megtérése

Pál apostol megtérése

SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből, ApCsel 9,1-22

A jeruzsálemi keresztényüldözés idején Saul még mindig dühtől lihegve halálra kereste az Úr tanítványait.

Elment a főpaphoz, és arra kérte, adjon neki ajánlólevelet a damaszkuszi zsinagógához.

Az volt a szándéka, hogy elfogja és Jeruzsálembe viszi azokat a férfiakat és nőket, akikről kideríti, hogy az új hit követői.

Már közel járt Damaszkuszhoz, amikor egyszerre mennyei fény vette körül. A földre esett, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?”

Erre ő megkérdezte: „Ki vagy te, Uram?”

A hang folytatta: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. Állj fel, menj be a városba! Ott majd megmondják neked, mit kell tenned.”

Az útitársak ijedtükben némán álltak, mert hallották ugyan a hangot, de senkit sem láttak. Saul pedig fölkelt a földről, kinyitotta a szemét, de semmit sem látott. Kézen fogva vezették be Damaszkuszba. Három napig nem látott, nem evett és nem ivott.

Élt akkor Damaszkuszban egy Ananiás nevű tanítvány. Látomásban így szólt hozzá az Úr: „Ananiás!” „Itt vagyok, Uram!” – felelte.
Az Úr pedig folytatta: „Menj az Egyenes-utcába! Keresd meg Júdás házában a tarzusi Sault! Nézd, éppen imádkozik!”

Ugyanekkor Saulnak is látomása volt: Ananiást látta, ahogy belép őhozzá, és ráteszi kezét, hogy visszanyerje látását.

Ananiás ekkor így tiltakozott az Úr előtt: „Uram, sokaktól hallottam, hogy ez az ember mennyi gonoszságot követett el Jeruzsálemben szentjeid ellen. Felhatalmazása van a főpapoktól, hogy itt is elfogjon mindenkit, aki segítségül hívja nevedet.”

Az Úr ezt válaszolta neki: „Menj csak, mert őt választottam eszközül, hogy hirdesse nevemet a pogányoknak, a királyoknak és a választott nép fiainak. Megmutatom majd neki, mennyit kell értem szenvednie.”

Ananiás elment. Belépett a házba, rátette kezét Saulra, és így beszélt hozzá: „Saul testvér! Urunk, Jézus, aki megjelent neked idejövet az úton, ő küldött ide engem, hogy visszanyerd látásodat, és eltelj a Szentlélekkel.”

Hirtelen mintha valami hályogféle hullott volna le a szeméről. Visszanyerte látását.

Megkeresztelkedett, majd ételt vett magához, és erőre kapott. Néhány napig a damaszkuszi tanítványok között maradt, aztán hirdetni kezdte a zsinagógákban, hogy Jézus az Isten Fia.

Azok pedig, akik hallgatták, csodálkozva mondták: „Nemde ez az, aki Jeruzsálemben is vesztére tört azoknak, akik ezt a nevet segítségül hívják, és ide is azért jött, hogy bilincsbe verve a főpapok elé hurcolja őket?”

Saul pedig egyre nagyobb erővel lépett föl, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, mivel bizonyította, hogy Jézus a Krisztus.

Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

erősítés. Krisztus eljövetelére.

Advent első vasárnapja.

Szent Pál apostol és hallgatói

Szentlecke Szent Pál apostolnak a tesszaloniki hívekhez írt első leveléből, 1Tessz 3,12 – 4,2

Krisztus eljövetelére erősítse meg szívünket az Úr.

Testvéreim!
Gyarapítson és gazdagítson titeket az Úr a szeretetben egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket.

Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi Urunk, Jézus majd eljön, összes szentjének kíséretében.

Továbbá kérünk és intünk titeket, testvérek, Urunkban, Jézusban: Megtanultátok tőlünk, hogyan kell Istennek tetsző életet élnetek: éljetek is hát így, s haladjatok egyre előbbre.

Hiszen tudjátok, milyen utasításokat adtunk nektek Urunk, Jézus által.

Ez az Isten igéje. Áldunk Téged Krisztus.

Pál apostol vagy Szent Pál (kb. 5 – 67. június 29.) a tizenharmadik apostol, a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár A zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás aBiblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál első levele a thesszalonikaiakhoz a Biblia újszövetségi részének egyik irata.