Reményik Sándor: Üres templomban

Reményik Sándor:  Üres templomban
Így szoktam ezt: ha száll az alkonyat,
az üres templomba besurranok.
Egy lélek, aki Istent látogat.
A szentek komoly arca rámragyog.Ha násznép járt ma itt: feledve rég,
és mise sincs, se karinges papok,
az oltáron két öröklámpa ég,
az Istenemmel egyedül vagyok.A templom üres, a lelkem tele.
Megértjük egymást, pedig nincs szavunk,
itt állok, szemben állok Ő vele
s nem látja senki, hogy együtt vagyunk.Állok, térdre nem hajt a vágy hatalma
csak fürkészem a nagy Akaratot;
úgyis addig állok, míg Ő akarja
s ha nem akarja: összeroskadok.Olyan végtelen áhitat fog el,
mintha erdőben néznék csillagot,
ahol az örök, ős csend ünnepel,
pedig – csupán egy templomban vagyok.

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Dsida Jenő : Közeleg az Emberfia

Dsida Jenő : Közeleg az Emberfia

Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia,
aki nem tőlem és nem tőled kap életet.
Néhány pásztornak, akik sohasem öltek
nyulat, nem hordoznak emberölő
szerszámot, megjelenik az angyal és
megjelenik a csillag és tele lesz dallal
a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre
és tudni fogjuk, hogy Ô az.
Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei,
a petróleumbányák frakkos császárai
s könnyel a szemükben letérdelnek elé.
Mert Ő lesz, akinek legtisztább kék a szeme,
legerősebb lészen a karja és szelíd arcáról ragyog
az örök építők acélos vidámsága.
Ő megmutatja minden vándornak az utat,
minden töprengőnek az igazságot, minden
haldoklónak az életet. Ő megmagyarázza
nekünk a gépek dalának igazi értelmét,
megmagyarázza és megáldja a fáradt költőt
legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék
fehér galamb fog ülni a vállán kétfelől.
Ő nem ad országot nekünk, hanem otthont,
nem ad fegyvert, hanem kenyeret.
Ma még sírunk,
mert a mosolygás nem én vagyok.
Ma még sötét
van, mert nem jöttem világosságnak,
hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról.
Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt.
Eljön Ő, minden bizonnyal eljön.

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

Marosán Csaba (Zilah, 1990. május 15.) magyar színész, 2012 novembere óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.

Isten feltámasztja övéit az örök életre.

Bibliai Olvasmány a Makkabeusok második könyvéből, 2Mak 7,1-2.9-14

Isten feltámasztja övéit az örök életre.

A pogány Antiokhosz Epifánész uralkodása idején történt, hogy elfogtak hét testvért, anyjukkal együtt. A király arra akarta őket kényszeríteni, hogy egyenek a sertéshúsból, ezért korbáccsal és szíjjal verték őket.

Az egyikük, aki a többiek nevében is beszélt, ezt mondta: „Mit akarsz tőlünk kérdezni vagy megtudni? Mert készek vagyunk rá, hogy inkább meghaljunk, semmint megszegjük atyáink törvényeit.”

A második, amikor már végét járta, felkiáltott: „Te gonosztevő! Földi életünket elveheted, de a mindenség királya feltámaszt minket az örök életre, mert az ő törvényeiért halunk meg.”

Utána a harmadikat kínozták meg. Amikor nyelvét követelték, készségesen kinyújtotta, és a kezét is bátran odatartotta. Hősiesen mondta: „Az ég adta, de törvényeiért kevésbe veszem. Remélem, újra visszakapom tőle.”

Még a király és környezete is elámult az ifjú bátorságán, aki a kínokat ennyire semmibe vette.
Miután meghalt, ugyanilyen kínzásoknak vetették alá a negyediket. is.

Amikor már-már halálán volt, így szólt:

„Vigasztaló nekünk emberkéz által veszni el, ha belekapaszkodhatunk abba az Isten adta reménybe, hogy ő feltámaszt minket.

Ám a te számodra nincs feltámadás az életre.”

Ez az Isten igéje.

Makkabeusok második könyvét közvetlenül Jézus születése előtti évtizedekben, valószínűleg görögül írta a Cirénusbeli Jason, Júdás, a körülötte lévő Makkabeusok és általában a zsidóság Antiokhosz általi nyomorgatása történetének vallásos összefoglalásaként. A római katolikus, ortodox és kopt egyházak szerint része a bibliai kánonnak, a protestáns felekezetek többsége azonban apokrifnak tekinti. Történelmi szempontból nem annyira megbízható, mint az első könyv.

lélekszikra

“Az ember a legmagasabb szellemmel azonos abban, amit Eckehart mester lélekszikrának nevez, és ez, mint a hinduk tanítják, az ember igazi lénye, az Átman, nem teremtett, öröktől fogva létező és elmúlhatatlan. De az ember teremtmény is, született és meghal. Ha pedig teremtmény, nem tud meglenni önmagából.

Az ember kiszolgáltatott múlandóságának jele, hogy fennmaradásához erőket kell magába vennie, vagyis táplálkoznia kell. Viszont amit megeszik és megiszik, az sem más, mint Brahman, mint a hinduk mondják. Mert a táplálék Brahman, tanítják az Upanisádok. A táplálék Brahman; emellett ki kell tartani. Ezért fontosak az érzékek.

Amit mesterem, John Cowper Powys az érzékek védelmében írt, azt az utolsó betűig megtanultam, és követem. Valószínűleg az egész világirodalomban alig van megrendítőbb jelenet, mint Geard polgármesteré, aki Powys Glastonbury-regényében húsvét vasárnapján hatalmas kenyeret vesz hóna alá, a kancsóba bort tölt, kimegy a kertbe a virágzó fák alá, letérdel, a kenyérből kolosszális darabokat tör, magába tömi, és hosszú kortyokban issza rá a bort, miközben a feltámadásra gondol, és könnyei patakzanak. Ez az úrvacsora. Szememben ez az ember csillapíthatatlan Brahman-éhségének grandiózus ábrázolása, sokkal több, mint bármiféle önmegtagadás.”

–Hamvas Béla: Cseresznyét szedni

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

Eckhart mester (kb. 1260 – 1327/1328), Meister Eckhartː középkori keresztény misztikus gondolkodó.

Eckhart Domonkos-rendi szerzetesként Párizsban tanult. Német és latin nyelven írt beszédeket, fő műve az Opus tripartitum, ami még nem jelent meg nyomtatásban. A németül írt beszédeit – tekintettel a hallgatóságra – igen szívhez szóló nyelven írta.

Eckhart Istenről alkotott fogalma a neoplatonikus gondolkodás nyomait viseli magán.

Radnóti Miklós: Mivégre?

Radnóti Miklós: Mivégre?

Felnőtt vagy – szólok undorodva néha,
és nem segíthetsz rajta, lásd be végre.
Térj vissza, – szól egy hang ilyenkor,
csak ülj a földre és beszélj az égre.
Nem tudsz már? – kérdi s mintha rína.
A szék lábától, nézd csak! balra Kína
és jobbra lóherés örök vadászmezők.
Ó, hol vagy régi, indiáni gőg?
nem érdekel már honnan fú a szél? –
Az ember egyre vénül, verset ír, tanít…
“Csak ülj a földre és beszélj az égre.”
S nem ül le. S nem beszél.
Felnő és azt se tudja, hogy mivégre.

74 éve, ezen a halt meg Radnóti Miklós magyar költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros],1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.

Juhász Gyula: Anna örök

Juhász Gyula: Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”.

csoda. örök élet.

Ha nem volna a csoda igaz,
Nem tudnál róla.
Éji erdőként benned zúg varázsa,
Kezdd elfogadni!
Nem halsz meg, soha!

10 éve ezen a napon halt meg Szepes Mária, magyar író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.
 Szepes MáriaPapír Mária, Scherbák Magdolna (Budapest, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.), magyar íróforgatókönyvíróköltő és színész. Írói álneve Orsi Mária, színészként Papír Magdaként szerepelt. Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat.

Kosztolányi Dezső : A jó élet

Kosztolányi Dezső : A jó élet

Én csüggedt lelkem, én csüggedt szívem,
Daloljatok és mondjátok: igen.

Hurrázatok e nyári hajnalon,
S ne hagyjatok ködökbe hajlanom.

Korán keltem. Felhúzom a rolót,
A nyári nappal együtt lángolok.

Most kikiáltom, élni, élni szép,
Boldog, ki él és boldog, a ki lép.

Boldog a tánczos és a sánta is,
Az élet jó még ő iránta is.

Mert minden jó. Éhezni s enni jó.
Áldott az éhség s áldott a czipó.

Szomjazni is jó s ha a fény zizeg,
Meginni egy pohár jeges vizet.

Fürödni, úszni, míg erőnk kitart,
Elszívni a díványon egy szivart!

Ó július, aranyos a ködöd,
Torzult ajakkal tüzet gügyögök.

A vörös nyár zúgása bátorít,
Én, élet atlétája állok itt.

Szaladni tudnék s nem tudom hová,
Szeretnék élni végtelen soká.

Száz évig, míg a testem megtörik,
Szeretnék élni, élni örökig.

Az arczom mostan csupa-csupa fény,
Az isten karjaiba szálltam én.

Mint egykor anyám köténye alá
És úgy tekintek félve-bízva rá.

Én jó vagyok, ezrek jósága tölt,
Más vágyam nincs, tartson soká a föld.

Jó emberek ezt kéri társatok,
Csak talpalatnyi földet adjatok.

A végtelenben egy kicsi helyet,
Hol meghúzódhatom és élhetek.

Bánffy György, született Hunyadi-Buzás (Budapest, 1927. június 19. – KorfuGörögország, 2010. szeptember 3.Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színészérdemes és kiváló művész. Édesanyja Pápay Klára színésznő (1900–1984) volt.

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja. Csáth Géza unokatestvére.

Margaret Island : Érezd jól magad

Margaret Island : Érezd jól magad

Nyitva a lélekbolt,
Nincs kirakat,
Csak a felirat:
Félre az összes gond,
Jön az öröm, és
Megy az unalom.
Bárki bármit mond,
Nem a te hibád,
Ha valami bánt.

Ez az egy van,
Ez az egy élet,
Ez az egy sincs,
Ha nem éled.
Ez az egy van,
Ez az egy élet,
Ez az egy,
Ugye érted?

Érezd jól magad,
Pont jól áll a lazaság,
Hátha másra átragad.
Az érzés örök marad,
Feltolva napszemüvegét
Hátradől a pillanat.

Kék a hőtérkép,
Ez de komoly,
Lefagy a mosoly.
Várd ki a legvégét,
Olyan a napod,
Amilyen a pont.
Ha jó volt, kérjél még:
“Kerül, amibe
Kerül, adide!”

Ez az egy van,
Ez az egy élet,
Ez az egy sincs,
Ha nem éled.
Ez az egy van,
Ez az egy élet,
Ez az egy,
Ugye érted?

Érezd jól magad,
Pont jól áll a lazaság,
Hátha másra átragad.
Az érzés örök marad,
Feltolva napszemüvegét
Hátradől a pillanat.

Margaret Island hivatalos facebook oldal itt.

A Margaret Island 2013 őszén alapított háromtagú alternatív popegyüttes.

Tagok: Lábas Viki – ének, Törőcsik Kristóf – basszusgitár, Füstös Bálint – gitár, Gerendás Dániel – dob, Koltay Kurszán – zongora, Verók Tamás – gitár

József Attila, Latinovits Zoltán : Istenem, Csöndes estéli zsoltár

József Attila, Latinovits Zoltán: Istenem

Dolgaim elől rejtegetlek,
Istenem, én nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesterséged,
segítnék kiabálni néked.

Hogyha meg szántóvető lennél,
segítnék akkor is mindennél.
A lovaidat is szeretném
és szépen, okosan vezetném.

Vagy inkább ekeszarvat fogva
szántanék én is a nyomodba,
a szikre figyelnék, hogy ottan
a vasat még mélyebbre nyomjam.

Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat,
én zavarnám a fele varjat.
S bármi efféle volna munkád,
velem azt soha meg nem unnád.

Ha nevetnél, én is örülnék,
vacsora után melléd ülnék,
pipámat egy kicsit elkérnéd
s én hosszan, mindent elbeszélnék.

1928 eleje/1934

József Attila, Latinovits Zoltán : Csöndes estéli zsoltár

Ó, Uram, nem birom rímbe kovácsolni dicsőségedet.
Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat.
De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.

Tudom, hogy zöldel a fű, de nem értem minek zöldel,
meg kinek zöldel.
Érzem, hogy szeretek, de nem tudom, kinek a száját fogja
megégetni a szám.
Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú, mikor én
szomorú vagyok.
De ne figyelmezz szavamra, ha nem tetszik Neked.

Csak egyszerűen, primitíven szeretném most Neked elmondani,
hogy én is vagyok és itt vagyok és csodállak, de nem értelek.
Mert Neked nincs szükséged a mi csudálásunkra, meg zsoltárolásunkra.
Mert sértik füledet talán a zajos és örökös könyörgések.
Mert mást se tudunk, csak könyörögni, meg alázkodni, meg kérni.

Egyszerű rabszolgád vagyok, akit odaajándékozhatsz a Pokolnak is.
Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erős, meg örök.
Ó, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.

De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.

1922. július-augusztus

79 éve december 3.-án halt meg József Attila, magyar költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”.

légy jó. magadhoz.

Emberek jönnek-mennek az Életben, de az ember a tükörben ott lesz örökre…
Úgyhogy légy jó magadhoz.

People will come and go in life, but the person in the mirror will be there forever…
So be good to yourself.

Billy Cox (1967 augusztus 29 – ) amerikai előadó, motivációs tréner.

Saját honlap itt.

Gyurkovics Tibor : Örök

Gyurkovics Tibor : Örök

A semmi is lehet minden
a minden is lehet semmi
ahogy az első percben
csak úgy szabad szeretni.

Gyurkovics Tibor (Budapest, 1931. december 18. – Budapest, 2008. november 16.) Kossuth– és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

30+1 kérdés.

Válaszolj őszintén minden egyes kérdésre magadnak, és a kérdések megváltoztatják az életedet.

1. Azt csinálod az életedben, amit igazából szeretnél csinálni?
2. Van olyan álmod, amit végre követhetsz?
3. Büszke vagy valamire, amit most teszel, vagy amit régen megtettél?
4. Hány ígéretet tettél életedben, és hányat teljesítettél belőlük?
5. Mi az az egy dolog, amit igazán akarsz, de még soha nem tettél meg?
6. Követsz most el végzetes hibát olyannal szemben, aki szeret téged, és akit szeretsz?
7. Akkor is kockáztatsz, ha a kudarc és a siker esélye is 50-50 százalék?
8. Ha visszamehetnél a múltba, mit tanácsolnál az egy évvel ezelőtti önmagadnak?
9. Szegsz meg szabályokat csak azért, mert valami nem érdekel?
10. Adsz fel kreatív ötletet csak amiatt, mert mások bolondnak tartanak érte?
11. Mit szeretnél? Kevés, de unalmas munkát, vagy több, de izgalmas munkát?
12. Akkor is félsz a hibák elkövetésétől, ha nincs semmiféle rossz következményük?
13. Ha klónoztathatnád magadat, mik azok a tulajdonságok, amiket nem szeretnél a hasonmásodban látni?
14. Mi a legfőbb különbség közted és a többi ember között?
15. A téged körülölelő világ befolyásol téged, vagy te befolyásolod a világot körülötted?
16. Ami miatt legutoljára sírtál, 1 év múlva is számítani fog?
17. Van valami, amit nem tudsz elengedni, pedig el kellene engedned?
18. Mit érzel ma azok iránt, akiket 1 évvel ezelőtt még utáltál?
19. Mi tesz boldogabbá? Az, hogy megbocsáthatsz valakinek, vagy hogy gyűlölheted örökre?
20. Miért aggódsz most, és mi kellene ahhoz, hogy ne aggódj?
21. Ha 1 percen belül meghalnál, van valami, amit sajnálnál, hogy nem tettél meg?
22. Mit választanál? Egy luxusutazást egyedül, vagy egy pikniket azokkal, akiket szeretsz?
23. Kit csodálsz ma, és miért?
24. Van valaki, aki inspirált és aki olyanná tett, amilyen ma vagy?
25. Mi az a dolog, amivel a leginkább meg vagy elégedve ?
26. Min tudsz önfeledten, igazán felszabadultan nevetni?
27. Képes vagy a körülötted élőket is megnevettetni?
28. Van valaki, akit szeretsz, és aki viszontszeret?
29. Beszélsz annyit a szüleiddel/családoddal, amennyit valójában kellene?
30. Ha a boldogság egy pénznem lenne, mennyire lennél gazdag most?
30+1. Ha ma lenne vége a világnak, mihez kezdenél most?

Ákos : Virrasztó (Andante version)

Ákos : Virrasztó (Andante version)

Hagyd a szavakat,
így védd az igazad,
Aki fecseg, az úgy marad,
Hallgatni boldogabb.
Hogyha nem teszed,
Magadra zárod a ketreced,
A szívedet el ne add,
Örömöd hallgatag.

Végtelen ébrenlét,
Velem hallgass még,
Velem virrassz át
Minden éjszakát.
Örök készenlét,
Csak hallgass velem még,
Velem virassz át
Minden éjszakát.

Tested menedék,
De hogy oltalmazz, nem elég,
A selyem és a méz
Vagy ha a kéz ölelni kész
Vágyad hatalom,
De legyél a vígaszom
Jutalmam, vagyonom,
Rész helyett egész.

Végtelen ébrenlét,
Velem hallgass még,
Velem virrassz át
Minden éjszakát.
Örök készenlét,
Csak hallgass velem még,
Velem virassz át
Minden éjszakát.

Hagyd a szavakat…
Tested menedék…
Vágyad hatalom…

Végtelen ébrenlét,
Velem hallgass még,
Velem virrassz át
Minden éjszakát.
Örök készenlét,
Csak hallgass velem még,
Velem virassz át
Minden éjszakát.

Kovács Ákos (Budapest, 1968. április 6.) Kossuth-díjas és többszörös EMeRTon-díjas magyar zeneszerző, dalszerző, költő, Ákos néven énekes-előadóművész.

Juhász Gula : A Várta

Juhász Gyula

Juhász Gula : A Várta

Fölégettem az összes hidakat,
Egyedül állok örök ég alatt.

Nem kell a kincs és nincs már szerelem,
Csak a magány és szegénység van velem.

Nem lázadok már és nem álmodom
És nem sírok a földi romokon.

Meghaltam sokszor és nem élek én.
De mindeneknek bánata enyém.

Jövő minden reményét ringatom,
Mint a vihart és fészket a falomb.

Így állok örök békességbe már
S az Istent várom, aki földre száll.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.