Szilágyi Domokos: Észrevétlenül

Szilágyi Domokos: Észrevétlenül

Látod, már nem is veszlek észre,
úgy jársz-kelsz csendesen –
nem csábítasz a széptevésre:
épp csak vagy, kedvesem.

Épp csak vagy, s mert egy vagy velem,
test álma, lélek pihenése:
vagy hő nyaram és hű telem,
úgyhogy már nem is veszlek észre.

Hiányozz, mint ha álmom, étkem
cserbenhagy csendesen –
hogy ne maradjál észrevétlen,
szakadj el tőlem, kedvesem.

És kóboroljak és vacogjak,
mint egy gazdátlan háziállat,
ki nem vár mást, egy falatot csak –
és hadd higgyük, hogy megtalállak.

44 éve, ezen a napon halt meg Szilágyi Domokos, erdélyi magyar költő, író.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében őt.

Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.

Forrás : Napi Vers facebook.

120 éve, ezen a napon született Szabó Lőrinc, magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk!

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Lukács Sándor (Miskolc, 1947. július 21. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, költő, érdemes és kiváló művész.

 Gyönyörű mind, amit az Isten formált

Gyönyörű mind, amit az Isten formált

Gyönyörű mind, amit az Isten formált,
Csodaszép minden, mit keze alkotott.
Ragyogó színt, rügyező lombnak formát,
Meredek bércnek formát Ő adott.

Hála, köszönet a sok-sok jóért,
Isten napról-napra gondol ránk!
Éltünk óvja, védi minden percben
Égi JóAtyánk.

Csalogánydal, suhanó fecske röpte,
Millió csillag, mind Istenről beszél.
Ölelő kar, szerető szív sok könnye,
Üzeni adjunk hálát mindenért!

Hála, köszönet a sok-sok jóért,
Isten napról-napra gondol ránk!
Éltünk óvja, védi minden percben
Égi JóAtyánk.

Kikelet jön, s kivirul minden élet,
Amikor nyár lesz, oly dús az ért kalász.
Ha jön az ősz, s a gyümölcs mind megérett,
Jöhet a tél mert áldást rejt a ház.

Hála, köszönet a sok-sok jóért,
Isten napról-napra gondol ránk!
Éltünk óvja, védi minden percben
Égi JóAtyánk.

Ugye míly jó, amit az Úrtól kaptunk,
Szeretet, béke, mit Szent Fia hozott!
Ideje hát valamit önként adnunk,
Ugyanúgy adni, ahogy Ő adott!

Hála, köszönet a sok-sok jóért,
Isten napról-napra gondol ránk!
Éltünk óvja, védi minden percben
Égi JóAtyánk.

Rúzsa Magdolna: Hazatalálsz

Rúzsa Magdolna: Hazatalálsz

Kékessárga fényben
Úszik a táj
Itt hagytad egy részed
A szél se jár
Szíved a peronon vár

Integet utánad
Régóta már
Elkerüli csendben
Ki erre jár
Szíved a peronon vár

Egyszer majd úgyis hazatalálsz
Visszahív utca, tér s a ház
Egyszer majd úgyis hazatalálsz
Egyszer majd úgyis hazatalálsz

Mézbe rajzolt képek
Batikolt nyár
Úgy rohan az élet
Most vigyázz rá
Szíved a peronon vár

Megfogtál egy percet
Hullik a hó
A hidegből is maradt
Valami jó
Szíved a peronon vár

Egyszer majd úgyis hazatalálsz
Visszahív utca, tér s a ház
Egyszer majd úgyis hazatalálsz
Egyszer majd úgyis hazatalálsz

34 éve, ezen a napon született Rúzsa Magdi, magyar énekesnő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!
Rúzsa Magdi (Verbász, 1985. november 28.) Artisjus-díjas magyar énekesnő. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsor harmadik szériájának győzteseként vált ismertté.

Pintér Béla : Homokba írva

Pintér Béla : Homokba írva

Nem ezt vártad, nem így mondták.
Mást ígért a szív és mást a száj.
Megint tél van, megint fázol.
Pedig azt mondták, hogy jön már a nyár…

Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj.
Hagyni kell, hadd vigye a szél!
Homokba írni a bűnt, amivel megbántott más.
Mielőtt megjegyezhetnéd.

És oda kell menni, megölelni,
Akkor is, ha nem te vagy a hibás!
Odamenni, esélyt adni,
Elengedni minden tartozást!

Hogyan tudnál tovább lépni,
Amibe’ hittél, az már nem a tiéd
Hogy lehetne bekötözni
Azt a sebet, ami szíveden ég.

Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj.
Hagyni kell, hadd vigye a szél!
Homokba írni a bűnt, amivel megbántott más.
Mielőtt megjegyezhetnéd.

És oda kell menni, megölelni,
Akkor is, ha nem te vagy a hibás!
Odamenni, esélyt adni,
Elengedni minden tartozást!

Pintér Béla (Nyíregyháza, 1973. október 10. –) magyar énekes, zenész, dalszövegíró, zeneszerző. Magyarországon a legismertebb hazai keresztény énekes-zeneszerző.

Szabó Lőrinc: Nyár

Szabó Lőrinc: Nyár

Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák. Szél.
Méh döng. Gyík vár.
Pók ring. Légy száll.
Jó itt. Nincs más
csak a kis ház.
Kint csönd és fény.
Bent te meg én.

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Áprily Lajos: A csavargó a halálra gondol

Áprily Lajos: A csavargó a halálra gondol

Uram, a tél bevert a templomodba. 
Álltam vaspántos portádon belül
s ámulva néztem botra-font kezemre
sugárban omló fényességedet.
Térdelt a nép, én álltam egyedül,
úgy hallgattam, amit beszélt papod:
„Ez világot szívedben megutáljad
és úgy menj ki belőle meztelen –”

Uram, te ezt így nem akarhatod.

Tudom, hogy földed nagy területéből
egyetlen barlangod jutott nekem,
s megreng az is, ha viharod zenéje
végigrobajlik fenn a tölgyeken.
De ha tavaszod jő, enyém az erdő,
és jó hozzám az erdő: ennem ad,
rigószavaddal kelt a kora-reggel
s odvamba surran este sűnfiad.
Gazdám, a nyár, az ősszel hullt levéllel
új őszig minden gondot eltemet:
mezítláb járom harmatos meződet
s verőfényed füröszti mellemet.
S ha kóborolni küld a nyugtalanság
s nótázva fut mellettem patakod,
kurjantással köszöntöm kék lakásod,
s fütyörészem s Uram, te hallgatod.
Zöld asztalomon vadgyümölcs az étel,
otthon-kínáló tűz nem int felém,
de mondd, volt-e valaha szép világod
valakié úgy, ahogy az enyém?

Ha menni kell, vállamról rongy-ruhámat
egy rándítással elhullathatom,
saruim szíja sem marad velem.
Uram, utálni nem tudom világod,
de indulhatok, amikor kivánod,
igéd szerint: egészen meztelen.

51 éve, ezen a napon halt meg Áprily Lajos költő, műfordító. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító. Jékely Zoltán édesapja.

Nagy László: Ajándék

Nagy László: Ajándék

Nem igaz, hogy nem lehet bátor
édes beszédre szám, ha miattad
oly áhitat bársonya súrol
hogy sértetten az északi csillag
elfordul fejemtől csikorogva –
és íme, ha én vagyok én, ha vérem,
ha leheletem újra enyém,
ágbogas gímként, karácsonyian,
megindul hozzád az ének.

Ajánlom lármátlan iramát
kitárt kapuidnak, ajánlom
a káprázatot, mert a havakba
lezuhanó nap láz-bábjaival
telepillogom ága-bogát –
tőrt, se revolvert nem kötök rá,
lerontottam régen dühöm címerét,
csak jó emlékből koholt cicomát
küldök, ajánlom nyaram inait,
remek ölelésre a sugallatot,
nagyfejü rózsán egy puli haját –
ajánlom neked földrengéses
arcom egy megmenekült mosolyát.

93 éve, ezen a napon született Nagy László magyar költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Juhász Gyula : Milyen volt

Juhász Gyula : Milyen volt

Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.

Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.

Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

135 éve, ezen a napon született Juhász Gyula magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

Bodrogi Gyula (Budapest, 1934. április 15. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész. Első felesége Törőcsik Mari volt, a második Voith Ági.

Arany János : A lepke

Arany János : A lepke

Zöld lepke, mint hulló levél,
melyet tovább legyint a szél,
nem száll virágot lepni meg,
csak lenn, az út porán libeg.
Nincs feltünő bársony meze,
csilló-pora, fény-lemeze;
virágkorát most éli bár:
oly színhagyott köntösbe’ jár.

Volt napja, volt, négy, tán öt is,
hogy izlelt ő szerelmet is;
most a jövőnek hint magot;
nem fél, hogy a láb rátapod.

Szegény! Ha rátoppantanék,
pusztulna ő s egy nemzedék;
de oly bizalmas ott alant:
mért bántsam a kis gondtalant?…

Élj, lepke! éld múló nyarad,
ha még egy-két napod marad:
jöhet vihar nagy-hirtelen,
s megfagysz esőn, hideg szelen.

Köszönd, hogy már tekintetem
földhöz lapúl, nem föl vetem:
ha bátran még fenn hordanám,
rád is tiportam volna tán.

Mért nézzek a magasba fel?
E szép világ: egy köd-lepel;
nem látom az ég madarát,
csak téged itt s útam porát.

Nem a pacsirtát, aki szánt;
a napnak áldott fénye bánt;
de az anyaföld szintelen
lakóján megnyugszik szemem.

Sorsom pedig, s egy méla gond
egemből már a földre vont;
de nem remény-magot vetek:
azt nézem: hol pihenhetek?

1877

201 éve, ezen a napon született Arany János magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaságigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

Sinkovits Imre (Kispest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Bekecs Néptáncegyüttes : Szép szivárvány koszorúzza az eget

Bekecs Néptáncegyüttes : Szép szivárvány koszorúzza az eget

Szép szivárvány koszorúzza az eget,
Egészen kimutattad, hogy nem szeretsz.
Ha nem szeretsz nem tehetek én róla,
Nem lehetek sem tulipán, sem rózsa.

Zavaros a Nyárád vize, nem tiszta,
Rávezettem Fakó lovam, nem issza.
Hogy is inná, mikor olyan zavaros,
Nem vagyok én véled babám szabados.

Két zsebkendőt adtam neked emlékbe,
Régi babám arról jussak eszembe.
Ha elszakad a zsebkendőm tudd meg azt,
Nem érek én sem több nyarat, sem tavaszt.

Bekecs Néptáncegyüttes hivatalos oldala itt.

Bekecs Néptáncegyüttes hivatalos facebook oldala itt.

Gryllus Vilmos: Beköszöntő

Gryllus Vilmos: Beköszöntő

Adjon Isten minden jót
ez új esztendőbe!
Jobb időt, mint tavaly volt
ez új esztendőbe.
Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,
jó termést és jó vásárt
ez új esztendőbe.

Adjon Isten minden jót
ez új esztendőbe!
Drága jó bort, olcsó sót
ez új esztendőbe.
Jó kenyeret, szalonnát
tizenkét hónapon át
ez új esztendőbe.

Adjon Isten minden jót
ez új esztendőbe!
Vegye át mind a nem jót
ez új esztendőbe!
Mitől félünk mentsen meg,
amit várunk tegyen meg
ez új esztendőbe!

Gryllus Vilmos (Budapest, 1951. október 28. –) Kossuth-díjas (2000) magyar zenész, előadóművész, zeneszerző.

emberélet.

Az ember feljő, lelke fényfolyam,
A nagy mindenség benne tükrözik.
Megmondhatatlan kéjjel föltekint,
Merőn megbámúl földet és eget;
De ifjusága gyorsan elmulik,
Erőtlen aggott egy-két nyár után,
S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia.
Kiirthatatlan vággyal, amig él,
Túr és tünődik, tudni, tenni tör;
Halandó kézzel halhatatlanúl
Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is,
Még a hiúság műve van porán.

Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde

217 éve ezen a napon született Vörösmarty Mihály, magyar költő, író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, aMagyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Ákos: Őszi tájkép

Ákos: Őszi tájkép
Egy levél a földre hull
Lassan már alkonyul
És nemsokára
Az őszi tájra
Sötétség borulMég bágyadtan int a Nap
A tékozló sugarak
Emlékekből
Képzeletből
Elém rajzolnak

Az arcod felragyog
Mint egy őszi tájkép
Ahogy újra felnevetsz
Csupa arany és bíbor
Minden árnyék
Ilyen gyönyörű nem lehetsz
A lusta Nap tavaszt ígér
Tavaszt ígér, nyarat remél
De nézd a dér
A fákhoz ér

Belőled érkező
Szíveden élősködő
Terhed voltam
De elfutottam
Növesztett az idő

Fejem öledbe ejtettem
Te egyetlen, aki hitt bennem
Ha megtorpantam
Orra buktam
A hitemet vesztettem

Az arcod felragyog
Mint egy őszi tájkép
Ahogy újra felnevetsz
Csupa arany és bíbor
Minden árnyék
Ilyen gyönyörű nem lehetsz
A lusta Nap tavaszt ígér
Tavaszt ígér, nyarat remél
De nézd, a dér
A fákhoz ér

Egy megfakult hajfonat
Egy dobozban tejfogak
Ennyi csak
Ami megmarad
Ha szétosztod önmagad
Ezer dolgom fojtom rád
A sírodon a friss virág
Csak ritka vendég
Nincs rá mentség
Felőröl a világ

Az arcod felragyog
Mint egy őszi tájkép
Ahogy újra felnevetsz
Csupa arany és bíbor
Minden árnyék
Ilyen gyönyörű nem lehetsz
A lusta Nap tavaszt ígér
Tavaszt ígér, nyarat remél
De nézd, a dér
A fákhoz ér

A sötét már elvakít
Szidj meg vagy mondj valamit
Nagy hirtelen
A nyakszirtemen
Egy kéz végigsimít.

 Kovács Ákos (Budapest, 1968. április 6.) Kossuth-díjas és többszörös EMeRTon-díjas magyar zeneszerző, dalszerző, költő, Ákos néven énekes-előadóművész.