csodálatos.

Ha folyamatosan arra törekszel, hogy normális legyél, soha nem fogod tudni, hogy milyen csodálatos is vagy valójában.

Maya Angelou (/ˈmaɪ.ə ˈændʒəloʊ/ született Marguerite Ann Johnson, St. Louis, 1928. április 4. – Winston-Salem, Észak-Karolina, 2014. május 28.) amerikai író és költő. Hat önéletrajzi műve, öt esszékötete, számos verseskötete jelent meg, több színdarab, film és tévéműsor készítésében vett részt, számtalan díjjal és több mint harminc díszdoktori címmel tüntették ki. Leginkább önéletrajzi műveiről ismert, melyekben gyermek- és fiatalkoráról számol be. Az első, az 1969-ben megjelent I Know Why the Caged Bird Sings („Tudom, miért énekel a rab madár”), mely tizenhét éves koráig követi nyomon életét, nemzetközi elismerést hozott neki.

nézőpont. megszokott vs. varázslatos.

A te megszokott napod az ő varázslatos napja lehet.

Your normal may be their magic.

Forrás : Huffington Post.

szeresd az életed, szeresd a tested

Serge Bielanko újságíró a női nem nagy rajongója, egy végtelenül őszinte, önkritikus hang, érdemes hallgatni rá. Nemrég nyílt levelet írt minden nőhöz, aki elégedetlen a testével, hogy lássuk magunkat egy férfi szemén keresztül. A Nlcafé fordításában most utánközöljük Serge bejegyzését, amit minden nőnek érdemes egyszer elolvasnia!

Szia, te nő!

Hadd mondjam el a véleményemet neked, hadd legyek egy percre a te Ryan Goslingod. Jó, mindenki tudja, hogy távolabb nem is állhatnék Goslingtól, de mindegy, a hangnem a lényeg, ha goslingosat játszom, akkor sokkal férfiasabban beszélek.

Szóval, hol is tartottam? Ja, igen. Szia, te nő! A múltkor meztelenül álltál a tükör előtt, a gyerekek épp aludtak, vagy lehet, hogy táborban voltak, te pedig levetted a ruhádat, hogy lásd teljes valójában a testedet. Tudtad, hogy fájdalmas látvány lesz. Fájt? És még? Szomorú lettél? Mérges? Nem értetted, hogyan vált ilyenné a tested? Ismerem az érzést, nehogy azt hidd, hogy csak a nőknek jár az a “minden porcikámat utálom” érzés. Ha egy dolgot magaddal viszel ebből a levélből, akkor legyen ez: a férfiak értik ezt az érzést. A legtöbb legalábbis. Lehet, hogy nem beszélünk róla túl sokat vagy elrejtjük még a legjobb barátaink elől is, de az igazság az, hogy a külsőnk sokkal többet rombol az önbizalmunkon, mint amennyit mutatunk a külvilág felé.

Serge Bielanko és fiai

Mi sem vagyunk normálisabbak nálad, ha a testünkről van szó.

Hülyeség ezen görcsölni, hiszen a megereszkedett hasak és zsírpárnák az élet részei. Az összes sebhelyünk és hurkánk valahol a túlélésért való küzdelmünket dokumentálja. A nőknek azért kicsit más a helyzetük, tudom, mert az arcotok és a testetek szépsége értetek dolgozik. Segít, hogy magatokhoz vonzzatok embereket, erőt ad ahhoz, hogy kapcsolódjatok a környezetetekkel. Mi, férfiak pedig megvesszük a szépséget, hiszünk abban, hogy szupererőtök van tőle. Aztán ezernyi borosüvegbe temetjük a fájdalmunkat, amikor darabokra tépitek a szívünket.

Pedig az erőtök nem a szépségetekből fakad. A szépség elhalványul. A 23 éves feszesség elmúlik. Az izmaink, a fenekünk, a ti hetyke melletek, az én egykor lankadhatatlan férfiasságom, mind cserbenhagynak minket. Te, én, mi mind arra vágyunk, hogy ők legyünk. Ez egy elkerülhetetlen önámítás. Ez az élet egyik legkegyetlenebb tesztje. Mind valaki más testében szeretnénk élni. Azt kívánjuk, hogy a csontjaink átköltözzenek egy vékonyabb, feszesebb gazdatestbe.

Értem én. Nem nagyon van más választásunk, hacsak nem akarjuk egy plasztikai sebésszel darabokra szedetni magukat, hogy aztán ufónak rakjon össze.

Néhányan belevágnak, aztán belenéznek a tükörbe és rájönnek, hogy azt a rengeteg pénzt inkább egészséges ételekre, jobb könyvekre és a szenvedélyeikre kellett volna költeniük. Nem kell ahhoz agysebésznek lenni, hogy felismerjük, beleragadtunk abba a testbe, ami adatott. Aztán a szerencsésebbek ezzel megbékélnek.

A szerző, Serge Bielanko

A testem olyan, amilyen, ezt örököltem. A szemem alatti karikák örökre velem maradnak. Az apám ugyanilyen volt. Néhány testrészem, hibám megváltoztathatatlan, és most már nem is izgat kicsit sem. De azért van rengeteg olyan rész rajtam, amitől megszabadulnék, vagy átszabatnám magamon örömmel nagyjából azóta, hogy elég idős lettem ahhoz, hogy felmásszak a mosdóra, és megnézzem magam a fürdőszobatükörben. Olyan dolgok ezek, amiket még ma, vén fejjel is szégyellek magamon. Hát nem szomorú? Talán te megértesz. De ha nem – ha pont olyan nő vagy, akit valahogy sikeresen elkerült az összes többi nő problémája -, akkor megemelem előtted a kalapom.

Ha viszont az a fajta nő vagy, akinek csodálatos császársebe, narancsbőrös combja, megereszkedett feneke, lyukas foga, táskás szeme, tokája, seprűvénája, striája, lefelé törekvő melle, lazuló hüvelye, számos ősz hajszála és májfoltja, megtépázott önbizalma van, akkor tisztelgek előtted.

Minden férfinak tisztelegnie kellene előtted. Jó eséllyel mosolyogtál a felsorolásomon, mert ismered az érzést. Mert te és én, férfi és nő, nem igazán különbözünk. Mindketten tudjuk, hogy az idő költői humorának estünk áldozatul. Utáljuk, hogy ez is része az életnek, hogy ugyanolyan természetes, mint ahogy a nap felkel reggel, és lemegy este.

Van abban valami gyönyörű, amikor rájövünk, hogy nem vagyunk egyedül. Varázslatos, hogy mindegy, hova dobott le az élet ezen a sárgolyón, mások is ugyanúgy bámulják magukat a tükörben – vagy törött üvegcserepekben a dzsungelben -, és ugyanúgy nem bírják elviselni a saját látványukat. Tegyél meg bármit, amit csak akarsz, hogy szépnek érezd magad, nincs azzal semmi baj, de legyél magaddal sokkal kíméletesebb, gyengédebb közben.

Késő éjjel, amikor már az egész család békésen aludt, odaálltam a tükör elé. Tudod, mit láttam? Elmondom, mert úgysem találkozunk ebben az életben, úgyhogy mindegy, mit gondolsz rólam.

Belenéztem a tükörbe és Goslingot láttam. Pont úgy néztem ki, mint Ryan Gosling, miután kihúzták a Mississippiből, amibe három hónappal azelőtt beledobták, és csak most vergődött ki belőle.

Kit érdekel? Úgyhogy nézz bele te is a tükörbe és lásd, hogy jól nézel ki.

Pont úgy nézel ki, mint aki leélt már egy fél életet.

A tested az életedről mesél. Szeresd az életed, szeresd a tested.

Forrás : pozitivnap.hu

Forrás, angolul : Serge Bielanko

normális, csodálatos

Maya Angelou

If you are always trying to be normal, you will never know how amazing you can be.

Ha mindig normális próbálsz lenni, sosem fogod megtudni mennyire csodálatos lehetsz.

Forrás : Word Porn facebook.

Maya Angelou (/ˈmaɪ.ə ˈændʒəloʊ/ született Marguerite Ann Johnson, St. Louis, 1928. április 4. – Winston-Salem, Észak-Karolina, 2014. május 28.) amerikai író és költő. Hat önéletrajzi műve, öt esszékötete, számos verseskötete jelent meg, több színdarab, film és tévéműsor készítésében vett részt, számtalan díjjal és több mint harminc díszdoktori címmel tüntették ki. Leginkább önéletrajzi műveiről ismert, melyekben gyermek- és fiatalkoráról számol be. Az első, az 1969-ben megjelent I Know Why the Caged Bird Sings („Tudom, miért énekel a rab madár”), mely tizenhét éves koráig követi nyomon életét, nemzetközi elismerést hozott neki.

hozzászól-ó. ítélet.

Divatos lett a mai világban, hogy mindenki mindenhez felületesen, de nagyon határozottan hozzászól! Az emberek hihetetlenül bátran ítélkeznek, élők és holtak felett! Sokszor rácsodálkozom arra, hogy olyan emberek, akik szinte semmit nem tettek le az asztalra, milyen vehemenciával törnek pálcát mások felett!

bojte csabaFélelmetes az a bátorság, ahogyan biztos próbák nélkül megszólnak, elítélnek, sárral dobálóznak az emberek! Ezek a felületes kirohanások, nagyon mély sebeket okoznak! Az ilyen stílus nemcsak az evangéliumtól van fényévekre, hanem a holnapot építő, normális emberi kommunikációtól is!

A mi Urunk Jézus Krisztus világosan elmondta nekünk:

Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!

Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni.

Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.

Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre?

Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van?

Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!  (Mt 7,1)

Ami elgondolkoztat, az az, hogy ez az ítélkező, mindent leszóló, nyafogó vírus, feltartóztathatatlanul ott burjánzik a közösségeinkben, mondhatni szívesen látott vendég lett! Az ebola vírus is támad, de ellene összerándulunk, védekezünk, próbáljuk bölcsen legyőzni azt!

A büntetés nélkül társait elítélő, megszóló, kigúnyoló ember, a társadalmunk ebolája, mely biztosan szétrágja, megöli közösségeinket, ha nem védekezünk ellene!

Régebb azt mondták, hogy egy tisztességes polgár, egy úriember, nem beszélve keresztényről, nem engedhet meg magának bármilyen stílust, mert aki nem tud vigyázni a modorára, az nem való tisztességes emberek közösségébe, azzal nem ülünk le egy asztalhoz!

Jó lenne megtanulni ezt őseinktől!

Szeretettel, Csaba t.

Böjte Csaba (Kolozsvár, 1959. január 24. –) ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása.

Forrás : mindenegybenblog.hu.

hercegek. kiályok fiai.

Pál Feri

Tudjátok, hogy Angliában, Németországban és Franciaországban hogyan nevelték évszázadokon keresztül a hercegeket, királyfiakat? Ugyan kisgyerekekről volt szó, de hát mégiscsak nagy hatalmú urak leszármazottairól, trónörökösökről – ha rosszat tettek, akkor kinek volt joga őket megbillenteni? Senkinek!

Ezért évszázadokon keresztül volt a hercegek és királyfiak mellett egy alteregó is, és amikor a kis nemes rosszat tett, akkor az alteregó kapott ki. Kultúrtörténetünk…

Ez tökéletesen megfelel annak, amit belül szoktunk csinálni. Ha valamire azt mondom, ez vagyok én, biztosan tudhatom, hogy annak az ellentéte is ott van a személyiségemben.

Arra azonban azt mondom, fúj, utállak, és amikor kidugná a fejét, akkor kap egy nagy pofont. Azt a szegényt ütöm mindig, ahelyett, hogy néha a királyfit venném elő, azt a szépet, akire azt mondom, hogy Én.

A legtöbb ember egy életen át ezt a sportot űzi. A királyfit etetgeti, szeretgeti, és mindig az árnyékba rúg bele. Szerintetek, ha egy családban van egy bűnbak gyerek, és mindig ő a hülye, mindig őt rugdossák, akkor ő mit csinál egy idő után?

Ha normális, föllázad. Ez szokott velünk is történni. Az elnyomott részünk egyszer csak katartikus erővel követel helyet az életünkben – esetleg tünetek formájában mutatja meg magát.

Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi, (Budapest, 1966. június 29.) római katolikus papmentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta.

Hivatalos facebook oldala itt.

Hivatalos oldal itt található.

7 bölcs tanács Maya Angelou-tól. – 3/3

Maya Angelou

Megtettem, amit tudtam .. amikor jobban tudtam, jobban csináltam.” – Maya Angelou

Maya Angelou, a díjnyertes író, költő, színésznő és polgárjogi aktivista tegnap eltávozott ebből a világból, maga mögött hagyva gyönyörű munkáját, a szeretetét és bölcsességét, melyet oly sokunkkal megosztott.

Távozása ismét emlékeztet bennünket, hogy a világon semmi sem tart örökké. És ha szép, boldog és szeretetteljes életet akarunk élni, azt is és most kell megtennünk. El kell kezdenünk élni azt az életet, amit szeretnénk még ma, nem holnap vagy holnapután. Mert soha nem tudni, mikor jön el a mi időnk. De ne aggódj, nem a halálról lesz szó. Csupán tisztelgünk csodás és szerető lelke előtt, hogy megosztotta életeket megváltoztató bölcsességet mindannyiunkkal.

15. Nem azért születtél, hogy elvegyülj, hanem azért, hogy kitűnj

“Ha mindig próbálsz normális lenni, sohasem fogod megtudni, mennyire csodálatos lehetsz.”

16. A megélhetés nem maga az élet

“Megtanultam, hogy a ‘megélhetés’ nem ugyanaz, mint maga az élet.”

17. Az álmok nem fognak működni, hacsak nem teszel értük

“Semmi sem fog működni, ha nem teszel érte.”

18. A nagy dolgok időbe telnek

“Minden nagy eredményhez idő szükséges.”

19. A sokszínűség csodálatos dolog

“Itt az ideje, hogy a szülők megtanítsák a fiataloknak elég korán, hogy a sokféleségben szépség és erő van.”

20. A félelem időpazarlás

“Értékes órákat töltünk az elkerülhetetlen dolgok miatti félelemmel. Bölcs dolog lenne, ha ezt az időt a családunkra, a barátságaink ápolására, és az életünk megélésére fordítanánk.”

21. Mindannyiunknak hatalmában áll megváltoztatni mások életét

“Mindannyiunk, híres vagy hírhedt, egy példakép valaki számára, és ha nem vagyunk azok, viselkedhetünk úgy, mintha azok lennénk – jókedvűek, kedvesek, szeretetteljesek és udvariasak. Mert biztos lehetsz benne, hogy valaki figyel, és szándékosan és gondosan megjegyzi.”

Forrás : Új világtudat.

Maya Angelou (/ˈmaɪ.ə ˈændʒəloʊ/ született Marguerite Ann Johnson, St. Louis, 1928. április 4. – Winston-Salem, Észak-Karolina, 2014. május 28.) amerikai író és költő. Hat önéletrajzi műve, öt esszékötete, számos verseskötete jelent meg, több színdarab, film és tévéműsor készítésében vett részt, számtalan díjjal és több mint harminc díszdoktori címmel tüntették ki. Leginkább önéletrajzi műveiről ismert, melyekben gyermek- és fiatalkoráról számol be. Az első, az 1969-ben megjelent I Know Why the Caged Bird Sings („Tudom, miért énekel a rab madár”), mely tizenhét éves koráig követi nyomon életét, nemzetközi elismerést hozott neki.