legényes flashmob. Szinavölgyi.

Miskolc Kocsonya Farsang;
Támogatás Rotary Club Miskolc-Tapolca
Előadók: Szinvavölgyis Fiúk
felvétel: Rimán Róbert

A Szinvavölgyi Táncműhelyt a ,,Bükkalja Táncszínház” Alapítvány működteti. Az együttes 1946-ban alakult, s azóta is a magyarországi néptáncos szakma kiemelkedő képviselője.

A Szinvavölgyi Táncegyüttes Miskolc város reprezentánsa, s mint ilyen, rendszeresen vesz részt rangos hazai, illetve nemzetközi fesztiválokon, versenyeken. 1998-tól a táncműhely utánpótlását a Szinvavölgyi Alapfokú Művészeti iskolabiztosítja a legtehetségesebb gyerekek soraiból.

Táncműhely jelenlegi művészeti vezetői Maródi Attila, Nívódíjas néptánc pedagógus, ,,Aranysarkantyús” táncos, valamint Kiss Anita, aki szintén Nívódíjas néptánc pedagógus, ,,Aranygyöngyös táncos.

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

Szinavölgyi Néptánc Mühely facebook oldala itt.
Szinavölgyi Néptánc Mühely  Youtube csatornája itt.
Szinavölgyi Alapfokú Művészeti iskola hivatalos oldala itt.

népzene. néptánc. flashmob.

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

Forrás Banda hivatalos facebook itt.

Megkötöm a szárcsa lábú lovamot

Megkötöm a szárcsa lábú lovamot – Lassu és sebes Magyaros, Gyímes

Megkötöm a szárcsa lábú lovamot,
még az éjjel kimulatom magamot,
még az éjjel kimulatom magamot egy csárdába’,
úgyes tudom, meghalok nemsokára.

Én Istenem, jobb es volna meghalni,
jobb es volna vonat alá fekünni,
hogy a vonat vágná essze az én árva szüvemet,
a kereke vésné fel a nevemet.

Az ujjamra sirítem a gyűrűmet,
visszavárom a régi szeretőmet,
mer’ én avval, ijjoha, olyan világot élek,
még a király fiával se cserélek.

Sötétkékre vagyon az ég lefestve,
utoljára voltam nálod az este,
utoljára fogtam ajtód húzóját,
adjon Isten kedves babám jójszakát!

Látod babám azt a magos kőhegyet,
az nem akarja, hogy beszéljek veled.
Azt a hegyet kosárban es elhordom
méges csak a tiéd leszek, galambom.

Ha bemenyek a gyimesi csárdába,
rágyújtok egy budapesti szivarra,
szivar füstje felszáll a levegőbe,
s a babám könnye mind lehullik a földre.

Sebes magyaros

Sebes magyaros (Gyimesközéplok)

Sebes magyaros (Gyimesközéplok)

A gyimesi sebes magyaros a lassú magyarossal alkotott táncpárt, és a mulatságok, táncciklusok kezdőtáncaként járták. A lassú magyaroshoz képest emelt tempójú (Mm. negyed = 120) páros tánc kísérődallamai javarészt kanásztánc nóták voltak. Elnevezései között a “sebes”, a “csángó sebes”, “sirülős”, “forgatós”, “sebes forgatós” elnevezésekkel találkozhatunk. A sebes magyaros táncrendbeli helyét a 20. század második fele után a sebes csárdás kezdte kiszorítani, s e csere elsősorban a táncot kísérő zenei anyag változását jelenti.

A tánc motívumkincse hasonló táncpárbeli társához, a lassú magyaroséhoz. A táncosok szorosan zárt tartásban forognak, s forgásirány váltáskor nem váltanak át ellenkező oldali fogásra, csak lépéseik irányát változtatják meg, azaz hátrafelé haladva forognak.

A párok félkörben, az óra járásával ellenkező irányban, egy egylépéses figurával járulnak a zenész elé. Aki “sirülni” akar, a tánchely közepére húzódik.

A banda elé érkező pároknál a zárt fogás kibomlik, s oldalfogással kezdődik a legények figurázó, “ropogtató” tánca.

A legények ilyenkor párjuk karjába csimpaszkodva, teljesen belegörnyedve cifrázzák a szólótáncot, amit a zenészek (a prímás és a gardonos) is erőteljesen kihangsúlyoznak.

A ropogtatás mozdulatanyaga a helyi férfitáncok (féloláhos, verbunk) lépéseiből tevődik össze. A ropogtatást követően hármat sirülnek, s átadják helyüket a következő párnak. A fiatalabb legényeknek nem illik az idősebbek elé “szurakodni” és ropogtatni.

“Aki nem tud ropogtatni, hármat sirül s továbbmegyen” – emlékeznek az öregek a helyi szokásra és táncillemre.

A gyimesi sebes magyaros gyors forgó páros táncaink egyik legfejlettebb, leggazdagabb motívumkészletű változata.

Gyimes (románul Ghimeș) falu Romániában, Bákó megyében.

magyar. flashmob. NYC.

Forrás : Magos Együttes facebook.

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

A zenekar 2008. március végén alakult. Elsősorban Erdély (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) és a Kis-Magyarország (Szatmár, Dunántúl) területeinek dallamait játsszák.

Az eredeti hangzás megtartása mellett a népi kultúra zenei hagyományainak művelésével is foglalkoznak. Előadásaikon hitelesen előadott népzenei összeállítások kerülnek nyilvánosságra, melyek során megfigyelhető – az adott tájegységen belül – az érintett falu zenészeinek a hatása is.

A városi táncházas közeg és a kortárs zenekarok szintén nagy mértékű befolyással bírnak egymás zenéire, így az asszimilálódás elkerülhetetlen. Ezt figyelembe véve – de újra és újra visszatérve az eredeti hangzáshoz – fejlesztik tovább a zenéjüket. Ennek alapfeltétele zenei ismereteik folyamatos bővítése és az így megszerzett tudás elmélyítése, ugyanakkor alkalmazkodniuk kell a jelen kor táncházas befolyásoltságához, valamint a külvilág hatásaihoz egyaránt.

Továbbörökítve alkalmazzák az egymástól megszerzett ismereteket pedagógiai szinten is, ezzel is törekedve önálló zenei világ kialakítására. Gyakran járnak gyűjtőutakra Erdélybe, s az így elsajátított zenei élményeket építik be a muzsikába, és ismertetik meg az adott tájegység zenei hagyományait a zenehallgatókkal.

Fontosnak tartják, hogy megőrizzék és tovább szélesítsék a különböző vidékek zenei hangulatára történő rálátást, valamint az így szerzett ismeretekre alapozott alkotást és annak kibontakoztatását, ilyen módon is nyitva tartva a magyar népzene világát az érdeklődő közönség előtt.

Tagok: Soós Csaba – hegedű Fekete Márton – brácsák Enyedi Ágnes – ének Enyedi Tamás – cimbalom Horváth Dávid – nagybőgőmegőrzését, bemutatását.

Szeretnénk megmutatni a laikus, tágabb társadalomnak is, hogy a magyar kultúra, a népzene és néptánc szeretete és ismerete mennyire fontos, és hogy ez közkincs, amit ápolni, őrizni kell, és továbbadni a jövő nemzedékének.

Megértetni a fiatalokkal, hogy ez az egész nem csak a muskátliról és a csárdás lépésről szól, hanem ugyan olyan jót lehet rá mulatni, mint bármi más, manapság divatos zenére, táncra.

Facebook oldaluk itt.

Hivatalos honlap itt.