rászedtél Uram!

Jeremiás. Michelangelo Buonarroti festménye a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóján

Bibliai Olvasmány Jeremiás próféta könyvéből, Jer 20,7-9
Az Úr szava gyalázatomra vált.

Jeremiás próféta így panaszkodik a szenvedések idején:
„Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam és legyőztél.

Nevetségessé váltam napról napra: Aki csak lát, mind kicsúfol. Akárhányszor csak beszélek, azt kell kiáltanom, azt kell hirdetnem: Erőszak! Romlás!

Az Úr szava így mindennap gyalázatomra vált és csúfságomra. Már azt gondoltam: Nem törődöm vele, és nem beszélek többé nevében.

De ilyenkor mintha perzselő tűz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erőmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni.”

Ez az Isten igéje.

Jeremiás (nevének (יִרְמְיָהוּ Yirməyāhū) jelentése “Jah(weh) felmagasztal/felemel”) Izrael egyik legnagyobb prófétája. A Kr. e. 7.-6. sz. fordulóján élt. Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i.e. 800-200) meghatározó gondolkodóinak.

Könyvét Jojakim király uralkodása alatt, Kr. e. 605/604-ben írta meg. Ekkor került kapcsolatba Bárukkal, Nerija fiával, aki írnoka és követője lett. Óva intette a királyt az Egyiptommal kötött szövetségtől, ám a király elégette a próféta tekercsét. Jeremiás ezután is gyakran került összetűzésbe vele, főként a király bálványimádása és életvitele miatt. Jojakim halála után fia került a trónra, ám ekkor beteljesedett Jeremiás jóslata, és Babilon serege megszállta az országot (Kr. e. 597). Mivel azonban vissza is vonult, Júda népe nem értékelte úgy, hogy Jeremiás jóslatai beteljesedtek volna.