napbanézés. pünkösdkor.

A moldvai csángók pünkösd hajnali napbanézése a csíksomlyói zarándoklat hagyományos szokásrendjébe illeszkedő rítus. A moldvai csángók hite szerint a Kis-Somlyó hegyének keleti lejtőjén pünkösd hajnalban megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját, illetve más szent dolgokat. Az 1980-as évek közepéig a pünkösd hajnali napvárásban jórészt 25-40 fős csángó csoport vett részt. A több településről érkező búcsúsokból összeverődött csoport deák vagy búcsúvezető kíséretében foglalt helyet hajnal előtt a Kis-Somlyó hegyén, ahol énekléssel, imádkozással várták a napfelkeltét.

A hagyományos éneklési mód, amelynek során alkalomhoz kötődő magyar énekeket énekeltek (például a Jöjj, Szentlélek Úristen kezdetű éneket), a búcsúvezetők megritkulásával, a moldvai csángókat érő asszimilációs folyamatok és a kultúraváltás következtében a 2000-es évek elején megszűnt, a magyar énekek helyét román énekek vették át (például a Coboară din ceruri o Duhule Sfânt kezdetű éneket).
A csángók rendszerint hajnal előtt kimennek a Salvator kápolnához, ahol hajnalig imádkoznak, beszélgetnek. Körülbelül egy órával a napfelkelte előtt a keleti lejtőn szoktak felsorakozni, ahol hangos énekléssel várják a napfelkeltét. Ezt követően több percen keresztül mereven néznek a napba megfüstölt üvegen, zsebkendőn, fejkendő csücskén, napszemüvegen keresztül. Aki látni vél valamit, az hangosan elmondja tapasztalatát a többieknek, amelyet azok értelmeznek, saját asszociációjukkal dúsítanak.

A moldvai csángók számára a napvárás érzelmi/rituális feltételeinek a keretét a búcsú térbeli és időbeli szerkezetébe való bekapcsolódásuk képezi. A búcsú során számos áldozati jellegű rituális cselekvésre kerül sor. Már a búcsúra való utazás előtti napokban rituális előkészületeket tesznek, például naponta misét hallgatnak, többször végigmondják a rózsafüzért, böjtölnek.
A kialvatlanság, a szokásosnál hiányosabb táplálkozás, az időjárás esetleges viszontagságai a test intenzívebb igénybevételét eredményezik. A Kis-Somlyó hegyének meredek oldalán lévő keresztutat a moldvai csángók csoportjai is végigjárják. Nemcsak nappal, szombaton délután, de többen pünkösd vasárnap napfelkelte előtt, a kora hajnali sötétségben is. A testi nehézségeknek, a fáradtságnak vallásos jelentősége van számukra, áldozati jellegű cselekvés, érdem. Régebben a moldvai csángók is gyalog mentek Csíksomlyóra. Az út egy hétig is eltarthatott. A misék alatt időnként látni lehet, hogy katrincás asszonyok a mise egész ideje alatt térden állnak a mellékoltárok lépcsőjén.

Bővebben…