Buzaiak és az Eszterlánc : Mezőségi népzene

Buzaiak és az Eszterlánc  : Mezőségi népzene

A kalapom fekete

a kalapom fekete de fekete
darutollu van benne de van benne
daru tolla lehajlott a szeretőm elhagyott
a szeretőm az a csalfa elhagyott

úgy szeretlek mint a mákos kalácsot
gyere ide csókoljam meg a szádot
gyere ide jer ide hadd üljek az öledbe
hogy nézzek a két fekete szemedbe

***

kolozsvári kaszárnya
oda leszek bezárva
gyere rózsám váltsál ki
ne hagyjál a kolozsvári kaszárnyába hervadni

kiváltlak én ki ki ki
nem hagylak elhervadni
eladom a jegykendőm
kiváltom a kolozsvári kaszárnyából a szeretőm

***

édesanyám a kendőm
kéreti a szeretőm
jól van lányom add oda
én is úgy adtam oda
tizenhatesztendős koromba

nagygazda volt az apám
nagy örökség maradt rám
hat ökörnek kötele
három vasvilla nyele
szállt a szegény árva fejemre

***

erdőben erdőben szép kerek erdőben
epret szed a babám rózsás kötényébe
szedjed babám szedjed hogy el ne hervadjon
hogy a mi szerelmünk félbe ne szakadjon

nem zörög a levél ha a szél nem fújja
szerettelek babám az isten is tudja
titok a szerelem félek az édesanyádtól
ha elvárod babám elveszlek a nyáron

***

kaszárnya kaszárnya sűrű ablak rajta de sorjába
sűrű ablak hideg szél fúj be rajta be rajta
sötét az éjszaka sehol se találom a galambom

zöld erdőbe jártam ibolyát gyomláltam de gyomláltam
gyomláld babám verjen meg a teremtő teremtő
teérted halok meg nemsokára elzár a temető

zavaros a tisza nem akar megszárni de megszárni
haragszik a rózsám nem akar szóllani de szóllani
szóljál babám verjen meg a teremtő teremtő
teérted halok meg nemsokára elzár a temető

Saját honlap itt.

Magos zenekar – Bonchidai muzsika

A zenekar 2008. március végén alakult. Elsősorban Erdély (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) és a Kis-Magyarország (Szatmár, Dunántúl) területeinek dallamait játsszák.

Az eredeti hangzás megtartása mellett a népi kultúra zenei hagyományainak művelésével is foglalkoznak. Előadásaikon hitelesen előadott népzenei összeállítások kerülnek nyilvánosságra, melyek során megfigyelhető – az adott tájegységen belül – az érintett falu zenészeinek a hatása is.

A városi táncházas közeg és a kortárs zenekarok szintén nagy mértékű befolyással bírnak egymás zenéire, így az asszimilálódás elkerülhetetlen. Ezt figyelembe véve – de újra és újra visszatérve az eredeti hangzáshoz – fejlesztik tovább a zenéjüket. Ennek alapfeltétele zenei ismereteik folyamatos bővítése és az így megszerzett tudás elmélyítése, ugyanakkor alkalmazkodniuk kell a jelen kor táncházas befolyásoltságához, valamint a külvilág hatásaihoz egyaránt.

Továbbörökítve alkalmazzák az egymástól megszerzett ismereteket pedagógiai szinten is, ezzel is törekedve önálló zenei világ kialakítására. Gyakran járnak gyűjtőutakra Erdélybe, s az így elsajátított zenei élményeket építik be a muzsikába, és ismertetik meg az adott tájegység zenei hagyományait a zenehallgatókkal.

Fontosnak tartják, hogy megőrizzék és tovább szélesítsék a különböző vidékek zenei hangulatára történő rálátást, valamint az így szerzett ismeretekre alapozott alkotást és annak kibontakoztatását, ilyen módon is nyitva tartva a magyar népzene világát az érdeklődő közönség előtt.

Tagok: Soós Csaba – hegedű Fekete Márton – brácsák Enyedi Ágnes – ének Enyedi Tamás – cimbalom Horváth Dávid – nagybőgőmegőrzését, bemutatását.

Szeretnénk megmutatni a laikus, tágabb társadalomnak is, hogy a magyar kultúra, a népzene és néptánc szeretete és ismerete mennyire fontos, és hogy ez közkincs, amit ápolni, őrizni kell, és továbbadni a jövő nemzedékének.

Megértetni a fiatalokkal, hogy ez az egész nem csak a muskátliról és a csárdás lépésről szól, hanem ugyan olyan jót lehet rá mulatni, mint bármi más, manapság divatos zenére, táncra.

Facebook oldaluk itt.

Hivatalos honlap itt.