dolgok. nagyok fontosak és kicsik.

Vida Ágnes

Mindig hallgasd meg a gyermekedet, amikor mondani szeretne valamit, mindegy, hogy milyen kicsi dologról van szó!
Mert, ha most meghallgatod az apróságokat, később megosztja majd veled a nagy dolgokat is.
Számára azok a kicsi dolgok is nagyon nagy és fontos dolgok.

Vida Ágnes Anna (Magyarország, Budapest, 1977. április 22. –) magyar pszichológus.

felkészülés a Megváltó eljövetelére.

Advent III. vasárnapja – Öröm vasárnapja

Veled van Istened, boldogan örül neked, megújít szeretetével

Tiziano : Keresztelő Szent János

+ Evangélium Szent Lukács könyvéből, Lk 3, 10-18

Hogyan készüljünk a Megváltó eljövetelére?

Amikor Keresztelő János bűnbánatot hirdetett, a nép megkérdezte: ,,Mit tegyünk?”
,,Akinek két ruhája van ? válaszolta ?, az egyiket ossza meg azzal, akinek egy sincs. S akinek van ennivalója, ugyanígy tegyen.”

Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: ,,Mester, mit tegyünk?”
Ezt felelte nekik: ,,Ne követeljetek többet, mint amennyi meg van szabva.”
Megkérdezték őt a katonák is: ,,Hát mi mit tegyünk?”

Nekik így felelt: ,,Ne zsarnokoskodjatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.”

A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus.

Ezért János így szólt hozzájuk: ,,Én csak vízzel keresztellek titeket. De eljön majd, aki hatalmasabb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ô majd Szentlélekkel és tűzzel fog titeket megkeresztelni. Szórólapátját már a kezében tartja, hogy megtisztítsa szérűjét: a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát meg olthatatlan tűzben elégesse.”

És még sok mással is buzdította a népet. Így hirdette nekik az üdvösséget.

Ezek az evangélium igéi.

Lukács evangélista (? – 84 körül) a négy evangélista egyike. A keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és Az apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiokheia városában született.

Életéről keveset tudunk: csak Pál apostol kolosszébeliekhez írt levele alapján feltételezik, hogy eredeti foglalkozása szerint orvos volt. A hagyomány azt tartja, hogy kedvelte a festészetet, képfaragást, szónoklatot. Pál apostol térítette meg, és Lukács őt követte apostoli útjában. Péter és Pál apostolok halála után bejárta Itáliát, Galliát, Dalmáciát, Makedoniát. Mások szerint tanított Egyiptomban, Líbiában, Tebaiszban. Szigorú böjttel és más vezekléssel sanyargatta magát. 84 éves korában Patrasban, Achája városában vértanúhalált szenvedett.

Keresztelő János – a katolikusoknál Keresztelő Szent János (ógörögül: Ιωάννης ο Βαπτιστής, latinul Ioannes Baptista), (Kr. e. 7 körül –Kr. u. 29, Iosephus Flavius szerint a Jordántól keletre eső erődben, Mahérusz várában halt vértanúhalált) a kereszténység fontos, szimbolikus alakja.

kenyér. maradék lisztből

Illés próféta az angyallal

Bibliai Olvasmány a Királyok első könyvéből, 1Kir 17,10-16

A careftai özvegy utolsó marék lisztjéből készít lepényt a prófétának.

A nagy szárazság idején Illés próféta az Úr parancsára útra kelt és elment Careftába.

Amikor a város kapujához ért, épp ott volt egy özvegyasszony, aki rőzsét szedegetett.

A próféta megszólította, és ezt mondta neki: “Hozz nekem egy kis vizet korsóban, hadd igyam!” Amikor az asszony elindult, utána szólt: “Hozz egy falat kenyeret is!”

Az így felelt: “Amint igaz, hogy él a te Istened: Nincs sütve semmim, csak egy marék lisztem van a szakajtóban, meg egy kis olajam a korsóban. Épp azon vagyok, hogy rőzsét szedjek, aztán elmegyek és elkészítem magamnak és a fiamnak. Megesszük, aztán meghalunk.”

Illés azonban így válaszolt neki: “Ne félj! Menj, s tedd, amit mondtál; csak előbb csinálj belőle egy kis lepényt, aztán hozd ki nekem; magadnak és a fiadnak csak utána készíts.
Mert ezt mondja az Úr, Izrael Istene: A szakajtó nem ürül ki, a korsó nem apad el addig, amíg az Úr esőt nem hullat a földre.”

Elment hát és úgy tett, amint Illés mondta. S volt mit ennie, neki is, fiának is.

A szakajtó nem ürült ki, és a korsó nem apadt ki az Úr szava szerint, amelyet Illés által mondott.

Ez az Isten igéje.

A királyok első és második könyve protokanonikus történeti könyv az Ószövetségből. Melachim, azaz “Királyok””-nak nevezi a héber kánon.

Illés (néha Éliás, héber אליהו, Elijahu, jelentése „Jahve az én istenem”) i. e. 9. századi izraeli próféta a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban. AzÓszövetség, a Talmud, a Misna és a Korán is ír róla. Malakiás egyik jövendölése szerint az ő visszatérte fogja megelőzni a Messiás megérkezését.

Szentlélek

Ferenc pápa hívei körében

Ferenc pápa azt kérte az Úrtól, küldje el Szentlelkét, hogy megtanítsa mindazt, amit Jézus tanított nekünk; segítsen, hogy emlékezzünk mindarra, amit Jézus mondott. Hangsúlyozta,hogy a Szentlélek adja a karizmákat, a különbözőségeket az egyházban, és Ő adja meg az egységet is.

„Urunk, Jézus, te az egység kegyelmét kérted mindannyiunk számára, az egységet ebben az egyházban, amely a Tiéd, nem a miénk… A történelem megosztott minket. Jézus, segíts, hogy az egység útján járjunk, vagy ennek a kiengesztelődött különbözőségnek az útján. Urunk, te mindig megteszed, amit megígértél: add meg nekünk minden keresztény egységét.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztények egysége a Szentlélek műve, együtt kell imádkoznunk érte. Lelki ökumenizmus, az imádság ökumenizmusa ez.

„Atyám, imádkozhatok én egy evangéliumi kereszténnyel, egy ortodox kereszténnyel, egy evangélikussal együtt?” „Imádkoznod kell, szükséges: ugyanazt a keresztséget kaptátok meg!” – buzdított a Szentatya.

Más részről – folytatta a pápa – napjaink valósága, a mártírjaink a vér ökumenizmusában egyesítenek minket. Felidézte, hogy néhány hónappal ezelőtt 23 egyiptomi kopt keresztényt fejeztek le egy líbiai tengerparton. „Ha az ellenség egyesít minket a halálban, kik vagyunk mi, hogy megosztottak legyünk az életben?– tette fel a kérdést. – Engedjük be a Szentlelket, imádkozzunk, hogy mindannyian együtt menjünk előre az úton.”

A Szentlélekben való megújulás mozgalmának tagjaihoz intézett beszédében Ferenc pápa az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításának egyik kulcsfontosságú metaforáját idézte: a poliéder alakzata az egység a különbözőségben metaforája. Mert amikor egységről beszélünk – mondta a pápa –, nem egyformaságról beszélünk, mint a gömb esetében, ahol minden pont egyenlő távolságra van a középponttól. Az eszmény a poliéder, amely visszatükrözi minden egyes részlet összetartását.

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy minden a Szentlélek műve, nem a miénk. A Lélek pedig ott fúj, ahol akar, ahogyan akar és amikor akar – tette hozzá. Leon-Joseph Suenens bíboros szavaira utalt vissza – aki a mozgalom kezdeményezői között volt, és akinek ezért 1975-ben VI. Pál pápa is köszönetet mondott –, amikor cselekvésre buzdította hallgatóit: „

A folyónak el kell vesznie az óceánban, ha megáll, beszennyeződik… Ha a kegyelemnek ez a forrása nem Isten óceánjában végzi az útját, akkor önmaga számára munkálkodik, és ez a gonosz műve, a hazugság atyjának a műve.

Csakúgy, mint a hiúság, amely megkísérti azt, akinek hatalma van. Hány olyan vezető van, aki páváskodik! A hatalom hiúsághoz vezet!

És ahhoz, hogy úgy érzed, bármit megtehetsz, kétes üzletekbe keveredhetsz, mert az ördög mindig a pénztárcáján keresztül férkőzik az emberbe. Az a bejárat.”

Forrás : magyarkurir.hu.

Ferenc pápa (latinul: Franciscus, született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, Argentína, 1936. december 17. –) a római katolikus egyház vezetője 2013 óta, a 266. az egyházfők sorában. A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta pápává. A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le önként a pápai tisztségről. Ferenc az első jezsuita egyházfő, az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.

 

emberség. mire fordítod az időd?

Sok ember él egyedül az utcákon, fedél nélkül a fejük fölött, esetleg nem tudva hol találja őket az est, hol hajtják le fejüket aludni. Ennek ellenére vannak emberek ezek között akik hasonlóan élik meg az adakozást, jobban örvendenek az együtt eltöltött időért, a beszélgetésért, a jó megosztásáért mint az adományért.

Minden ember mögött ott van a története, lehet tőle függetlenül került ebbe a helyzetbe, lehet rossz döntést hozott, rossz időben volt rossz helyen, nem tudjuk.

Viszont értékelni kell az emberekkel eltöltött időt, élményeket, mert minden ember egy értékes egyén aki által, akinek a tapasztalatai, életpéldája, története által többet tanulunk igazi emberi értekekről.

Hajléktalan a Szociális Törvény (1993/III) alapján:

  • ellátási szemléletű meghatározás: hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
  • igazgatási szemléletű meghatározás: hajléktalan az, aki bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, kivéve, ha bejelentett lakcíme a hajléktalanszállás.

A hajléktalan nem rendelkezik kapcsolati tőkével, mely átsegítené a problémákon. A kapcsolati tőke hiányában nehezebben jut munkához, nehezebben jut lakhatási lehetőséghez, nehezebben jut élelmiszerhez, ruhához, mindazokhoz a javakhoz, melyek a túléléshez szükségesek.

Karim Metway hivatalos facebook oldal itt.

Sarlós Boldogasszony.

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél.

„Mária pedig útra kelt azokban a napokban…” Lk 1,39
Máriát nehéz gondok nyomasztották. Megérezte, hogy nem jó az embernek, nyomasztó gondjaival egyedül maradni. Ezért útra kelt Erzsébethez, aki Isten közelségét megtapasztaló ember volt. Ha egyedül maradunk nehéz gondjainkkal, tovább szőjük azokat, pesszimista gondolatokkal. Így, ami nehéz volt, még nehezebbnek tűnik az egyedüllét szomorúságában. Ha viszont mozgásba hozzuk magunkat és megkeressük eszköztárainkat, fogódzó pontjainkat, dinamizáljuk erőforrásainkat, és a „nyomasztó gond” feloldásának a tapasztalatával, lephet meg bennünket útra kelésünk.

T. Sebestyén Ottó plébános, Caritas lelkiigazgató, Kalot és Erdélyi Háló elnök.

Forrás : Morzsák a léleknek.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban –így Magyarországon– napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a sarlós Boldogasszony nevet viseli.