tegnap. ma.

Milyen másképp hangzanak a mostani időkben Kossuth Lajos szavai:

A mi jó lehetett tegnap, ma rósz; a mi tegnap jókor volt, ma késő; a mi tegnap elég, ma kevés.

126 éve, ezen a napon halt meg Kossuth Lajos, magyar államférfi.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

áldás

„ Az Úr legyen előtted,
hogy a jó utat mutassa neked.
Az Úr legyen melletted,
hogy téged karjába zárjon és megvédjen.
Az Úr legyen mögötted,
hogy megvédjen a Gonosz cselvetésétől.
Az Úr legyen alattad,
hogy felfogjon, ha leesel.
Az Úr legyen tebenned,
hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy.
Az Úr legyen körülötted,
hogy megvédjen, ha mások rád rontanak
Az Úr legyen fölötted,
hogy megáldjon téged.
Így áldjon meg téged a jóságos Isten,
ma, holnap és minden időben. „

1560 éve, ezen a napon halt meg Szent Patrik keresztény térítő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Szent Patrik (latinul: Patricius; népi ír: *Qatrikias; óír: Cothraige vagy Coithrige; közép-ír: Pátraic; ír: Pádraig; ówalesi: Patric; középwalesi: Padric; walesi: Padrig; óangol: Patric), (kb. 387 – kb. 460.  március 17.. [az ír hagyomány szerint 493]) keresztény térítő volt, akit leggyakrabban Írország védőszentjeként, vagy Írország apostolaként tisztelnek, jóllehet ezt a címet Írországi Szent Brigitta és Szent Kolumba is megkapták.

Dsida Jenő : Közeleg az Emberfia

Dsida Jenő : Közeleg az Emberfia

Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia,
aki nem tőlem és nem tőled kap életet.
Néhány pásztornak, akik sohasem öltek
nyulat, nem hordoznak emberölő
szerszámot, megjelenik az angyal és
megjelenik a csillag és tele lesz dallal
a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre
és tudni fogjuk, hogy Ô az.
Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei,
a petróleumbányák frakkos császárai
s könnyel a szemükben letérdelnek elé.
Mert Ő lesz, akinek legtisztább kék a szeme,
legerősebb lészen a karja és szelíd arcáról ragyog
az örök építők acélos vidámsága.
Ő megmutatja minden vándornak az utat,
minden töprengőnek az igazságot, minden
haldoklónak az életet. Ő megmagyarázza
nekünk a gépek dalának igazi értelmét,
megmagyarázza és megáldja a fáradt költőt
legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék
fehér galamb fog ülni a vállán kétfelől.
Ő nem ad országot nekünk, hanem otthont,
nem ad fegyvert, hanem kenyeret.
Ma még sírunk,
mert a mosolygás nem én vagyok.
Ma még sötét
van, mert nem jöttem világosságnak,
hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról.
Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt.
Eljön Ő, minden bizonnyal eljön.

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

Marosán Csaba (Zilah, 1990. május 15.) magyar színész, 2012 novembere óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.

Ó, Szent István, dicsértessél

Ó, Szent István, dicsértessél,
menny- és földön tiszteltessél,
de főképpen nálunk ma,
mint országunk istápja!

Kérünk, mint apostolunkat
és az első királyunkat,
Szent István, nézz mennyből le
a szép magyar népekre!

Sok sánta vette járását,
sok vak nyerte meg látását.
Némák kezdtek szólani,
siketek es hallani.

Kérünk, mint apostolunkat
és az első királyunkat,
Szent István, nézz mennyből le
a szép magyar népedre!

Az “Ó, Szent István, dicsértessél!” kezdetű középkori moldvai csángó eredetű népdal, melyet államalapító I. (Szent) István király tiszteletére énekelnek.

I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Más országokban – mivel halála napján Nagyboldogasszony ünnepe van – az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik.

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István királyemlékére. Ezen a napon ünneplik a magyar állam megalapítását és ezeréves folytonosságát. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, Magyarország fővédőszentje tiszteletére.

Berecz András (Budapest, 1957. október 29. –) Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész.

ölelőgép.

A könnyek megtisztítják a lélek ablakát.
Ezért érzed jobban magad sírás után.
Én ma azért vagyok itt, hogy megöleljelek.
Egy ölelőgép vagyok.

Tears clean the windows of your soul.
That’s why you feel good after crying.
And I am here today to hug you.
I am hugging machine.

Nicholas James Vujicic (Brisbane, Ausztrália, 1982. december 4.) nemzetközi hírű prédikátor, szónok, motivációs tréner, aki a karok és lábak nélkül született emberként vált híressé. Előadásainak témái a fogyatékosság, a remény és a keresztény hit.

inger.

Az utóbbi időszak nyugati emberének az egyik vonása az, hogy felületes, szétszórt, mert rengeteg inger éri, felpörgettük magunk körül az életet.

Gondoljunk arra a tipikus mai emberre, aki megy át egy nagy útkereszteződésben, egyik fülében a mobiltelefon, a másikban a zene szól, közben még esetleg egy számítógépecske is van a kezében, csak azt nem veszi észre, hogy a lámpa piros!

67 éve, ezen a napon született Erdő Péter magyar bíboros. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!

Erdő Péter (Budapest, 1952. június 25. –) bíboros, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke, 1998 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. 1999 és 2002 között a Székesfehérvári egyházmegye segédpüspöke, 2002-től az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke. 2003-tól Magyarország prímása, majd 2003. szeptember 28-án vált a pápaválasztó bíborosi testület tagjává. 2005-től 2015-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. 2005-től 2016-ig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke.

szerencse.

A Te lelked az olcsó cipő szorítja, másnak lába sincs
Te fodrászra vágysz, más haj nélkül él, boldogan
Te divatos testet szeretnél, más csupán enni, egyszer az életben, sokat
Te jó jegyekre számítasz a bizonyítványba, más repülne a boldogságtól, ha a gyermeke élne
Te csendet akarsz magad körül, van, aki az életét adná, ha még egyszer hallhatná, ahogy megtelik a ház
Te szépséget akarsz, van aki életet, mindenáron
Te rendet szeretnél a házban, van, aki egy lyukkal is beérné
Te nyaralni szeretnél jövőre, van, aki megélni a holnapot
Te ma kiabálsz, és lesz, aki az égbe kiált
Te szerencsés vagy, nagyon szerencsés!!!

(Todorovits Rea)