Kosztolányi Dezső : Hajnlai részegség

Kosztolányi Dezső : Hajnlai részegség

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal,
százig olvasva s mérges altatókkal.
Az, amit irtam, lázasan meredt rám.
Izgatta szívem negyven cigarettám.
Meg más egyéb is. A fekete. Minden.
Hát fölkelek, nem bánom az egészet,
sétálgatok szobámba le- föl, ingben,
köröttem a családi fészek,
a szájakon lágy, álombeli mézek
s amint botorkálok itt, mint részeg,
az ablakon kinézek.

Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam?
Te ismered a házam
s ha emlékezni tudsz a
a hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi-utca,
ahol lakom.
Bővebben…

Bartók Eszter : Elefánt dal

Bartók Eszter : Elefánt dal

Kell egy ház ahol boldogan élhetünk!
Nem kell nagy ház kicsi is jó nekünk.
Süt ránk a nap, kéklik fenn az ég.
Nincs semmi más amit jobban szeretnél.

Fiúk jöttek, lányok mentek.
Fiúk vártak, a lányok sírtak.
Együtt épült, együtt szépült az életünk.

Ebben a dalban mindig lesz helyed,
kis csíkos elefánt, tömd meg jól a zsebed.
El ne feledd, hogy a szíved úgy dobol,
ahogy élni tudsz, hát érezd magad jól!

Fiúk jöttek, lányok mentek.
Fiúk vártak, a lányok sírtak.
Együtt épült, együtt szépült az életünk.

Hétről hétre útnak indul vággyal teli zsákja,
keresi csendben kutatja kivel lesz majd új lakása.

Fiúk jöttek, lányok mentek.
Fiúk vártak, a lányok sírtak.
Együtt épült, együtt szépült az életünk.

Bartók Eszter (Mezőkövesd, Magyarország, 1980. március 25.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő és dalszövegíró. A TV2 2004/2005-ös Megasztár tehetségkutató műsorának felfedezettjeként vált híressé. Saját számával, az Elefántos dallal jutott döntőbe, ami olyan népszerű lett, hogy már a verseny elejétől játszották a rádióadók. A dal akusztikus, Eszter saját gitárkíséretével adta elő slágerét.

felkészülés.

Advent

Valaki jön – de te nem veszed észre!
Valaki közeledik hozzád – de te bezárkózol!
Valaki kopog nálad – de te átalszod látogatását!
Valaki belép hozzád – de te házon kívül vagy!
Valaki nálad lakik – de te kidobod őt!
Valaki feltárulkozik – de te a szavába vágsz!
Valaki vár rád – de te hátat fordítasz neki!
Valaki segítséget kér – de te megkeményíted szívedet!
Valaki ajándékot ad neked – de te elásod azt!
Valaki végtelenül ráér – de veled sosem lehet beszélni.
Valaki nyugalmat hoz – de te szétszórt vagy!
Valaki jön – de te csak magadat látod!
Amíg csak jön – mindig megváltozhatsz!

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.

Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

De kinyomta meg a csengőt?

Forró-Erős Gyöngyi

Gyermekkorom egyik legemlékezetesebb Mikulás-járása volt, mikor nálam jóval nagyobb, így minden titok ismerője-nővéremmel a tömbházlakásunk kicsi szobájában elbújva vártuk a Mikulást. A szobából kimennünk nem volt szabad, hiszen félő volt, hogy elriasztjuk a nagyszakállút, tehát ott kecmeregtünk az ágyon, és reszketve vártam a csodát.

A nővérem meg, a mindentudók bölcsességével fokozta a hangulatot, suttogva beszélt, pisszegtetett, merthogy motoszkálást hallott, vagy éppen suhanó árnyat látott az ablak alatt – szóval minden tőle telhetőt megtett, hogy az én izgalmi állapotomat fokozza.

És egyszer csak megszólalt a bejárati ajtó csengője – ki csengethet? – ugrottam föl, hiszen úgy tudtam, szüleim vendégségbe mentek – és már rohantam is ki az előszobába, mint a puskából kilőtt a golyó, ahol – láss csudát! – a szépen kivikszolt csizmáimban ott volt már az ajándék.

Szüleim a nagy örömöm kellős közepén toppantak be a lakásba, kabátosan, csizmával, sapkával, így semmi kétségem nem volt afelől, hogy valóban akkor érkeztek haza. Mint ahogy afelől sem, hogy a csengőt a Mikulás nyomta meg, mikor az ajándékokkal megérkezett.

Dehogy kellett nekem ehhez látni is az apót! Elég volt, hogy tudtam: itt járt.

Később, mikor már magam is sejtegettem a titkot, sokáig ezzel a Mikulás-esti történettel hárítottam azt, amit a velem egykorúak már igazságnak tartottak.

Hiszen a csengőt valakinek meg kellett nyomnia azon az estén!

És ugyan, ki tette volna, mikor a szüleim nem voltak otthon és a nővérem mellettem volt? Sokkal később is, mikor a tények már tények voltak, számomra még ott volt a kérdés: de akkor ki csengetett?

Annyira erős volt az azon az estén megélt csodaélmény, hogy eszembe sem jutott, mi mindenben segíthet egy kisgyermekes szülőnek egy beavatott, jó szomszéd, vagy, hogy kabátosan-csizmásan a tömbház előtt is lehet álldogálni, és éppen akkor betoppanni, amikor kell.

Mai napig sem tudom, hogy ki nyomta meg akkor a csengőt, de már nem is fontos: annak az estének az élménye a fontos.

Mert a gyermeki fantázia határtalan: nem kell lássa a csodatevőt ahhoz, hogy higgyen a csodában. Igazából csak rajtunk, felnőtteken múlik, hogy megtörténik-e ez a csoda.

És hogy ez maradandó emlék lesz-e majd, vagy egy ajándékozós estévé szürkül a sok másik között.

Forrás : Hargita Népe.

Forró-Erős Gyöngyi (Csíkszereda, 1975. március 4. – ) erdélyi magyar ujságíró, jelenleg a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál dolgozik.

Magashegyi Underground – Rázz Fel

Magashegyi Underground – Rázz Fel

Színehagyott napokat él bennem a tél
Sok az igény, ég a villanyfény
A feladatok ugyanazok, túl sok a tény
Késik a kész. Este van, négy.
Nekem ez a hét
Egy szétült szék.

ref:
A hóra hó, a szájra kéz
Egyre több húz lefelé
Nyúlj utánam, rázzál fel
Vegyél rá, és vigyél el

A hidegtől száraz a száj. Menni, muszáj
Tele a gyors hetes. Jobb, ha fel se szállsz
Odahaza semmi, és senki se vár
Nyár óta már kong a lakás
Ezen a tajgán
Nincs maradás

A Magashegyi Underground egy magyar alternatív rock együttes.

Magashegyi Underground
Információk
Eredet : Magyarország Budapest, Magyarország
Aktív évek : 2004, 2006 – 2008, 2009 – napjainkig, Műfaj : alternatív rock
Kiadó : CLS Records, Tom-Tom Records
Tagok : Bocskor Bíborka, Fűrész Gábor, Fodor Máriusz, Szepesi Mátyás, Toldi Miklós
Továbbá : Tariska Szabolcs
Korábbi tagok : Kardos-Horváth János, Demeter Zoltán

 

Kodály Zoltán – Esti dal

Kodály Zoltán – Esti dal
#hu#

Erdő mellett est vélëdtem,
Subám fejem alá tëttem,
Összetëttem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenëmet:
Én Istenëm, adjál szállást,
Már mëguntam a járkálást,
a bujdosást,
Az idegën földön lakást.
Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzám szent angyalát,
Bátoritsa szívünk álmát,
Adjon Isten jó éjszakát,
mmm…

#en#
The Evening darkness overtook me near the woods;
I have put my coat under my head (i.e. as a pillow),
I have put my hands together To pray to the Lord, like this:
Oh, my Lord, give me a place to sleep,
I am weary with wandering, With walking around and hiding,
With living on foreign land. May Lord give me a good night,
May he send me a holy angel, May he encourage our hearts’ dreams,
May he give us a good night.

villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

Az Esti dal Kodály Zoltán egyik legismertebb kórusműve. Az egyneműkar az 1930-as évek teremtő korszakában született. A partitúra többek között még kínai, dán és héber szövegekkel is megjelent. A művet több nagykórus mellett a King’s Singers is előadta.

Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.

Ez az egyedülálló flash mob a 2013-as Ars Sacra Fesztivál nyitányául készült. Az Esti dal vagy eredeti címén Esti ima egy gyönyörű magyar népdal, amelyből Kodály Zoltán írt kórusművet. Budapest egyik csodálatos pontján éneklik el a kórusok ezt a magyar lélekre oly jellemző dalt.
Az Ars Sacra Fesztivál hét éve indult útjára. A szervezők hiszik, hogy a művészetekben rejlő szépség felekezettől, nemzettől függetlenül mindnyájunkat megszólít, felemeli a lelket. Mert a művészet szent.
Ezt a szépséget ünnepli minden évben az Ars Sacra Fesztivál és hív mindenkit, aki nyitott erre a bensőséges találkozásra!