Juhász Gyula : Testamentom

Juhász Gyula : Testamentom

Szeretnék néha visszajönni még,
Ha innen majd a föld alá megyek,
Feledni nem könnyű a föld izét,
A csillagot fönn és a felleget.

Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk,
Könnyek vizét és a Tisza vizét,
Költők dalát és esték bánatát:
Szeretnék néha visszajönni még.

Ó, én senkit se háborítanék,
Szelíd kísértet volnék én nagyon,
Csak megnézném, hogy kék-e még az ég
És van-e még magyar dal Váradon?

Csak meghallgatnám, sír-e a szegény,
Világ árváját sorsa veri még?
Van-e még könny a nefelejcs szemén?
Szeretnék néha visszajönni még!

És nézni fájón, Léván, Szigeten,
Szakolcán és Makón a hold alatt,
Vén hárs alatt az ifjú szerelem
Még mindig boldog-e és balgatag?

És nézni: édesanya alszik e
S álmában megcsókolni a szivét
S érezni, most is rám gondol szive:
Szeretnék néha visszajönni még!

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

Reklámok

Arany János: Kertben

Arany János: Kertben

Kertészkedem mélán, nyugodtan,
Gyümölcsfáim közt bíbelek;
Hozzám a tiszta kék magasból
Egyes daruszó tévelyeg;
Felém a kert gyepűin által
Egy gerlice búgása hat:
Magános gerle a szomszédban –
S ifjú nő, szemfödél alatt.

Kevés ember jő látogatni,
Az is csak elmegy hidegen:
Látszik, hogy a halott szegény volt,
Szegény s amellett idegen.
Rokonait, ha van rokonja,
Elnyelte széles e világ;
Nem nyit be hozzá enyhe részvét,
Legföljebb… a kiváncsiság.

Műhely körül a bánatos férj
Sohajtva jár, nyög nagyokat;
Ide fehérlenek deszkái,
Épen azok közt válogat.
Amaz talán bölcső leendett,
Menyegzős ágy eme darab:
Belőlük elhunyt hitvesének
Most, íme, koporsót farag.

Siránkozik a kisded árva,
Amott sir öntudatlanul;
Ha nő szegény, az életkönyvből
Nehéz első betűt tanul!
Ölében rázza egy cselédlyány,
Duzzogva fel s alá megyen:
„Sirj no, igazán sirj!” kiált rá,
S megveri, hogy oka legyen.

Kertészkedem mélán, nyugodtan,
A fák sebeit kötözöm;
Halotti ének csap fülembe…
Eh, nékem ahhoz mi közöm!
Nem volt rokon, jó ismerős sem;
Kit érdekel a más sebe?
Elég egy szívnek a magáé,
Elég, csak azt köthesse be.

Közönyös a világ… az élet
Egy összezsúfolt táncterem,
Sürög-forog, jő-megy a népség
Be és ki, szűnes-szüntelen.
És a jövőket, távozókat
Ki győzné mind köszönteni!
Nagy részvétel, ha némelyikünk
Az ismerőst… megismeri.

Közönyös a világ… az ember
Önző, falékony húsdarab,
Mikép a hernyó, telhetetlen,
Mindég előre mász s – harap.
S ha elsöpört egy ivadékot
Ama vén kertész, a halál,
Más kél megint, ha nem rosszabb, de
Nem is jobb a tavalyinál.

(1851.)

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaságigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

Rafi Lajos : Prológus

Rafi Lajos

Rafi Lajos : Prológus

Minek lehet nevezni azt az
állapotot amikor az ember
érzi, hogy szétveri lassan
koponyáját a rágalom?
„Mint nagy vizek zúgása”
Őrlő agyam ez a zuhanó
társadalom.
Rám kiablják, hogy semmi
vagyok.
Mégis csak fúvom a bolond
dalom.

Nem figyelek már,
Nincs erőm,
Kicsi vágyaimban
Szeress kicsi nőm.

Deres homlokomat
Belepi a kín.
Testem szétszakítja,
Kegyetlen a sír.

Csókoljál meg babám,
Tüzem a tied.
Minden vagyonomat
Gyújtsa meg az ég.

Földhöz vert csoda
L´Harmattan 2007

Forrás : Rafi Lajos – Over the rainbow facebook.

RAFI Lajos (Jobbágyfalva, 1970 – Gyergyószárhegy, 2013. június 24.) erdélyi cigány költő.

1970-ben Marosvásárhelyen született, cigánykovács nemzetségből. Egy éves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárád mentéről. Iskoláit Gyergyószár­hegyen és a Gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett. Hat gyermek édesapja. Bádogosságból tartja fent családját, Gyergyószárhegyen él. Télen szociális segélyből. Földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg, a L’Harmattan Kiadó gondozásában.

Radnóti Miklós : Bori notesz

Radnóti Miklós : Bori notesz

A notesz első oldalán – öt nyelven – az alábbi pár sor olvasható:

“Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére: Budapest, VII. Horánszky u.1.I.”

Ortutay Gyula bevezetője a nyomtatott változathoz:

Mire tanít ez a kis füzet?
A haza szemérmes szeretetére.
Mikor már szinte mindenből kitagadta a hivatalos haza, mikor prédának dobta oda, akkor is magával ölelte a haza, az otthon elérhetetlennek tűnő képeit
éberen s álomban is – hiszen a fogolytáborral együtt hazaindult ő is az éjben;

“Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra…”

Ez a haza vonzotta… minden fájdalmával, minden kegyetlen és szép ajándékával együtt.
A haza, mert végül csak ez maradt: a magyar nyelv…, a költők nyelve,… hogy hűségét és szeretetét kifejezze.
S ebben a megalázott és halálraítélt időben is ő adott ajándékot nemzetének: költészetének legmegrendítőbb verseit, azt a betetőzést, amiről Quasimodo írta, hogy József Attila verseivel együtt a modern világlíra legjelentősebb alkotása.

S arra is tanít ez a kis füzet a hűségnek és a szenvedélyes szeretetnek erejével, hogy ebben az elvadult, törvény nélküli, gonosz káoszban mennyire az életet akarta, mennyire vágyott a béke szép csöndjére, a méltó emberi élet tiszta örömeire, egy megújult társadalom biztonságára.

A füzetke külső vonásairól: az első megdöbbenés elfog a versek külső tagolásán, írásmódján.
Szinte nyomdakész “tükörbe” fogja verseit, mindegyikét gondosan írja, szépen olvasható gyöngybetűkkel, s nem hágy el egyetlen írásjelet sem, minden betűre, minden jelre ügyel.
Pontos és tiszta, mint mindenben – ezekben a vérző, lerongyolt napokban is.

Hibátlan költői vallomás, zenéjét egyetlen téves hang sem zavarja.
Ritmusa, dallama, erkölcse egy.

Forrás : Magyar Irodalomterápiás Társaság facebook.

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros],1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.

Se cigány, se magyar: költő

Se cigány, se magyar: költő

Farkas Wellmann Endre beszélgetése Rafi Lajossal

Rafi Lajos bádogosként dolgozó cigány költő volt. Cigány, nem roma, hiszen származására így volt büszke. Rövidre szabott élete negyvenkét éves korában ért véget valahol Gyergyószárhegy és Gyergyóremete között egy éjszakai személyvonat kerekei alatt. Két rendhagyó, döbbenetesen izgalmas verseskötet maradt utána, melyek közül az elsőt svéd nyelvre is lefordították… A magyaroknak cigány volt, de sajátjai is elfordultak tőle: köztük sem talált befogadásra a hagyományokkal szembeszegülő csodabogár írástudó. Rafi Lajos 2013 június 23-án halt meg.

– Mi az első gyerekkori élményed?
–Emlékszem, ahogy a gyerekek reggelente óvodába indulnak. Ballagnak minden reggel, és nekem itthon kell maradnom mindig. Egyszer mondtam az anyámnak: „Mondd meg apunak, hogy valahogy csináljuk úgy, hogy én is menjek oviba”, és addig sírtam, amíg édesanyám megvette az akkori uniformist, ilyen kis szürkés óvodás ruhát, és akkor elkezdtem a kicsi csoportot az óvodában.

– Ez hol történt, hol laktál akkor?
–Itt, Szárhegyen. Annyira megszerettem az óvodát, hogy végig, három évig jártam oda. A nagyapám elkísért, hazakísért, nagyszerűen telt az idő.

– Ez azt jelenti, hogy a család már régóta ott élt Gyergyószárhegyen, vagy akkoriban költöztetek oda?
–A családom 1972-ben kerülhetett Gyergyószárhegyre, és ezt alátámaszthatom, mert édesapámnak ilyen feliratozott csatornái vannak, számtáblázva, ott látszik, hogy édesapám’71, ’72-ben már járogatott Gyergyószárhegyre. A család a Nyárádszereda melletti jobbágyfalvi. Ez egy jobbágyfalu volt, az én nagyapám ottan kovácskodott. Édesapám egyedüli gyerek volt a családban, nevelőszülők gyerekeként elvégezte a nyolc osztályt. Nem tetszett neki a kovácsmesterség, ezért elment Nagyváradra. Hallotta, hogy ott van egy profi bádogos, és másfél évig nála tanult. Miután visszatért, a cigánytörvények szerint megnősült, és nagyapám félbehagyott a kovácsmesterséggel. Elköltöztek Gyergyószárhegyre. Gyergyószárhegyet úgy ismerte meg édesapám, hogy az édesanyám Csíkdánfalván nevelkedett, és miközben édesapám udvarolgatott, került egy szárhegyi illető, aki megkérte, szálljon le a vonatról, és mérjen fel neki valami munkálatokat, és édesapám akkor megkedvelte ezt a Szárhegyet.

Bővebben…

Rafi Lajos : Fekete Május

Rafi Lajos : Fekete Május

Természetesen csak annyit akarok,
amennyit egy ember akarhat
megtartó és létösztönével,
a túlélés becsületével.

Minden percem mostoha jóság,
földözvert csoda, amit az istenek
most formálnak bennem újra.
Kínjaim hát a számba veszem.

Körülfon a rettegés, bánat,
mint egykor Krisztust az alázat,
átadnak engem is a keresztfának.

Csak azt akartam, sétáljunk, együtt.
Nem szédítelek, csak egy percet.
Rügybe szöknek a fák
s nyomja fejem a fekete május.

Hazudtam?

 

Rafi Lajos : Crni maj

Naravno samo toliko želim
koliko jedan čovek nagonom
samoodržavanja, poštenjem
preživljavanja poželeti može.

Svaki minut mi je maćehinska dobrota,
o zemlju udareno čudo što bogovi
sad formiraju ponovo u meni.

Pa poređam svoje muke.
Obavija me zebnja, tuga,
kao nekad poniznost Hrista,
raspeću i mene predaju.

Samo sam hteo da šetamo, zajedno.
Ne zavaravam te, samo minut.
Na granama nabrekli pupoljci
i tišti me crni maj.

Jesam li lagao?

Prevod: Fehér Illés

RAFI Lajos (Jobbágyfalva, 1970 – Gyergyószárhegy, 2013. június 24.) erdélyi cigány költő.

1970-ben Marosvásárhelyen született, cigánykovács nemzetségből. Egy éves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárád mentéről. Iskoláit Gyergyószár­hegyen és a Gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett. Hat gyermek édesapja. Bádogosságból tartja fent családját, Gyergyószárhegyen él. Télen szociális segélyből. Földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg, a L’Harmattan Kiadó gondozásában.

Forrás : Ezüst híd blog.

Továbbá : Rafi Lajos facebook.

Rafi Lajos : Második énem

Rafi Lajos

Rafi Lajos  : Második énem

Félig halottként él az Isten,
Álmom erősíti, mint bátor.
Tovább megyek, bokáig vérbe
fullad a néma lázongásom.

Nem tudok erős lenni benne.
Mindig más kéne, ami volna.
Búval cseréli ki a kínom.
Megédesít keserű szóval.

Amit teremtett, bennem őrzi.
Úgy, hogy a csontjaim is érzik.
Mikor fekszem sem hagy nyugodtan.
Véremet mindig keseríti.

Kezdem megszokni ősiségem.
Szeretem e nehéz hűséget.
Szárad a fű és újra zöldell.
Várom, hogy mikor vetne véget.

1970-ben Marosvásárhelyen született, cigánykovács nemzetségből. Egy éves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárád mentéről. Iskoláit Gyergyószár­hegyen és a Gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett. Hat gyermek édesapja. Bádogosságból tartja fent családját, Gyergyószárhegyen él. Télen szociális segélyből. Földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg, a L’Harmattan Kiadó gondozásában.

Forrás : mek.oszk.hu.

RAFI Lajos (Jobbágyfalva, 1970 – Gyergyószárhegy, 2013. június 24.) erdélyi cigány költő.

Továbbá : Rafi Lajos facebook.