Radnóti Miklós : Bori notesz

Radnóti Miklós : Bori notesz

A notesz első oldalán – öt nyelven – az alábbi pár sor olvasható:

“Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére: Budapest, VII. Horánszky u.1.I.”

Ortutay Gyula bevezetője a nyomtatott változathoz:

Mire tanít ez a kis füzet?
A haza szemérmes szeretetére.
Mikor már szinte mindenből kitagadta a hivatalos haza, mikor prédának dobta oda, akkor is magával ölelte a haza, az otthon elérhetetlennek tűnő képeit
éberen s álomban is – hiszen a fogolytáborral együtt hazaindult ő is az éjben;

“Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra…”

Ez a haza vonzotta… minden fájdalmával, minden kegyetlen és szép ajándékával együtt.
A haza, mert végül csak ez maradt: a magyar nyelv…, a költők nyelve,… hogy hűségét és szeretetét kifejezze.
S ebben a megalázott és halálraítélt időben is ő adott ajándékot nemzetének: költészetének legmegrendítőbb verseit, azt a betetőzést, amiről Quasimodo írta, hogy József Attila verseivel együtt a modern világlíra legjelentősebb alkotása.

S arra is tanít ez a kis füzet a hűségnek és a szenvedélyes szeretetnek erejével, hogy ebben az elvadult, törvény nélküli, gonosz káoszban mennyire az életet akarta, mennyire vágyott a béke szép csöndjére, a méltó emberi élet tiszta örömeire, egy megújult társadalom biztonságára.

A füzetke külső vonásairól: az első megdöbbenés elfog a versek külső tagolásán, írásmódján.
Szinte nyomdakész “tükörbe” fogja verseit, mindegyikét gondosan írja, szépen olvasható gyöngybetűkkel, s nem hágy el egyetlen írásjelet sem, minden betűre, minden jelre ügyel.
Pontos és tiszta, mint mindenben – ezekben a vérző, lerongyolt napokban is.

Hibátlan költői vallomás, zenéjét egyetlen téves hang sem zavarja.
Ritmusa, dallama, erkölcse egy.

Forrás : Magyar Irodalomterápiás Társaság facebook.

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros],1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.

költői hitvallás. József Attila.

József Attila

József Attila : ARS POETICA

Németh Andornak

Költő vagyok – mit érdekelne
engem a költészet maga?
Nem volna szép, ha égre kelne
az éji folyó csillaga.

Az idő lassan elszivárog,
nem lógok a mesék tején,
hörpintek valódi világot,
habzó éggel a tetején.

Szép a forrás – fürödni abban!
A nyugalom, a remegés
egymást öleli s kél a habban
kecsesen okos csevegés.

Más költők – mi gondom ezekkel?
Mocskolván magukat szegyig,
koholt képekkel és szeszekkel
mímeljen mámort mindegyik.

Én túllépek e mai kocsmán,
az értelemig és tovább!
Szabad ésszel nem adom ocsmány
módon a szolga ostobát.

Ehess, ihass, ölelhess, alhass!
A mindenséggel mérd magad!
Sziszegve se szolgálok aljas,
nyomorító hatalmakat.

Nincs alku – én hadd legyek boldog!
Másként akárki meggyaláz
s megjelölnek pirosló foltok,
elissza nedveim a láz.

Én nem fogom be pörös számat.
A tudásnak teszek panaszt.
Rám tekint, pártfogón, e század:
rám gondol, szántván, a paraszt;

engem sejdít a munkás teste
két merev mozdulat között;
rám vár a mozi előtt este
suhanc, a rosszul öltözött.
S hol táborokba gyűlt bitangok
verseim rendjét üldözik,
fölindulnak testvéri tankok
szertedübögni rímeit.

Én mondom: Még nem nagy az ember.
De képzeli, hát szertelen.
Kisérje két szülője szemmel:
a szellem és a szerelem!

1937. febr. eleje

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.

AKKEZDET PHIAI – Zenebuddhizmus

AKKEZDET PHIAI – Zenebuddhizmus

Újonc:
Harminc év az pont jó! Olyan szexi, mer’ tripla-X!
Porból lettünk és pornó, a sok túlélés, mi sírbavisz.
Az élet full színpompa, de semmit sem ér kb.,
ha az EKG-m szinkópa,mikor beverek négy kávét
két rummal szinkronba. Eltelik még pár év,
kihagy a szívpumpa, s reppre hogy kérsz táppénzt?
Akkorára kövérdem, hogy nem elég a köbméterem,
olyan szar a közérzetem, hogy nem megyek le közértbe sem.
Meddő fohászomra mi felel: égi kuss,
már csak kortárs forma, ha a vers elégikus.
Te is bűnös vagy kartárs; már annyi a karmád,
hogy nincs hova inkarnáld. Túl sok volt az előzőbe,
most meg itthagynád a csomagmegőrzőbe?
Lehetsz zsidó, goj, arab, együtt folyik el vizünk:
szárazföldön gályarab, egy cipőben evezünk.
Drágám, a koporsóra nem kell piros rózsa,
csak szólj muternak legyen gondja egy csokor mikrofonra!
Majd mindenki belebőg, tele sír-verselve
egy kis szelet temetőt, míg készülők a nagy talkshow-ra,
ahol Jézus a host, s Mária koktélt oszt.
“József nem bír elaludni,keres valami piát.”
A rendező megsúgja: -Bocs, minden a mi hibánk…
már nem valljuk a Bibliát…rím kell ide, zene, ritmus,
de van most ez a zenbuddhizmus, nem vágod, hogy kik írták?

refrén:
A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus (4x)

Saiid:
Gyere velem, elkisérlek egy darabon,
hogy miért van? mert ez vértan’, mint a 13 Aradon.
a Tudásra gondolok, 1-et értés alapon, Akkezdet 27 trekk volt, 26 az alapom…
a 45 előtt megemelem a kalapom, folyton építünk és rombolunk, 8 a sok(k)ba végtelen, mert minden hajnal egyben alkony, izzik a galagony’, magában 9 hónap a megszülető kényelem,
nem egy MC nem szív, l’evés M&Ms-i bája: hogy minden minden – a Mérsékletesség Matematikája,
maradok mozgásban, magammal alliter’ állva,
S. Márk pesti lakos, a számlán a 6 liter állva.
Hallgass benned magamra: nincs nem ikrek személyiség,
ez szabad sáv, legyen hőség, és a testvér is ég!
Szavamra! Én is hallgatok szavadra bidáttya,
mikor Sziddhárta a szívét kitárta, szerinted ki látta?
Testének a vére és belecsapott a gitárba,
(ez) húrelmélet, minden bund egy élet, s mint a Kikába’:
Hova, más Hova, mindig más rezgésen születünk,
egy kezdet phia mindenki, “egy cipőben evezünk”,
egy zene létezik, de vannak külön stílusok, 1 én is ég,
bocs, de nem érdekel ki mocsok…
együtt vilángolunk és a rímekkel kimosod
a lelked, tested, elméd, dallamod és ritmusod.

refrén:
A lelked a dallam, a tested ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus (4x)

Az Akkezdet Phiai (röviden: AKPH) egy budapesti underground hip-hop duó. Az Akkezdet Phiai névben a két darab „K” betű kortárs költészetet jelent.

Saiid (Süveg Márk – 1980): Értelmiségi családban született Budapesten. Érettségi után kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan dolgozik, lefekteti Akkezdet zenei alapjait, dj, mc, slammer, és a profi ügynök megérkezéséig menedzseli a csapatot.

Újonc (Závada Péter – 1982): Értelmiségi, irodalmár családban született Budapesten. Apja Závada Pál, Kossuth-díjas író. Már fiatalon részt vett irodalmi felolvasásokon, írótáborokban. Az underground hiphoppal az irodalmár családi közeg elleni tizenéves lázadásként kezdett foglalkozni. Két évig járt közgazdasági egyetemre, majd az ELTE-n szerzett angol-olasz tanári diplomát. Sokáig tanított nyelviskolákban, foglalkozott reklámszöveg-írással is.

Dj Frequent (Havas Patrik – 1981) Szintén értelmiségi családban született Budapesten. Sok évig élt az Egyesült Államokban majd az University Of Hertfordshire nevű egyetemen végzett 2004 ben. 2004 óta tagja a csapatnak mint dj és producer.

Latinovits Zoltán.

38 éve ezen a napon halt meg Latinovits Zoltán, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”.

Dsuang Dszi és a lepke

lepke

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
– álmomban – mondta – ez a lepke voltam,
és most egy kicsit zavarban vagyok.

– lepke – mesélte -, igen, lepke voltam,
s a lepke vígan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi…
és felébredtem… és most nem tudom

most nem tudom – folytatta eltűnődve -,
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? –

én jót nevettem: – ne tréfálj, Dsuang Dszi!
ki volnál? te vagy: Dsuang Dszi! te hát! –
ő mosolygott: – az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! –

ő mosolygott, én vállat vontam. aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.

Zhuangzi (Csuang-ce), Wade-Giles-átírással CHUANG-TZU, pinyin átírással ZHUANGZI, személynevén, Wade-Giles-átírással CHOU (szül. Kr. e. 369 k. – megh. 286.), a taoizmus első kínai értelmezőinek legfontosabbika. Műve (Chuang-tzu; Csuang-ce) általános vélemény szerint alapvetőbb és átfogóbb, mint a Tao te King („Az út és az erény könyve”), amit a hagyomány szerint Lao-ce (Lao-tzu; Laozi), a taoizmus első nagy pátriárkája írt. Csuang-ce működése a kínai buddhizmus fejlődésére is hatással volt, akárcsak a kínai tájfestészetre és a költészetre.

taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és táplálkozástudományt.

buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlat-alapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik ahinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli / szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i.e. 6. és a 4. század között élt. Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.