Buzaiak és az Eszterlánc : Mezőségi népzene

Buzaiak és az Eszterlánc  : Mezőségi népzene

A kalapom fekete

a kalapom fekete de fekete
darutollu van benne de van benne
daru tolla lehajlott a szeretőm elhagyott
a szeretőm az a csalfa elhagyott

úgy szeretlek mint a mákos kalácsot
gyere ide csókoljam meg a szádot
gyere ide jer ide hadd üljek az öledbe
hogy nézzek a két fekete szemedbe

***

kolozsvári kaszárnya
oda leszek bezárva
gyere rózsám váltsál ki
ne hagyjál a kolozsvári kaszárnyába hervadni

kiváltlak én ki ki ki
nem hagylak elhervadni
eladom a jegykendőm
kiváltom a kolozsvári kaszárnyából a szeretőm

***

édesanyám a kendőm
kéreti a szeretőm
jól van lányom add oda
én is úgy adtam oda
tizenhatesztendős koromba

nagygazda volt az apám
nagy örökség maradt rám
hat ökörnek kötele
három vasvilla nyele
szállt a szegény árva fejemre

***

erdőben erdőben szép kerek erdőben
epret szed a babám rózsás kötényébe
szedjed babám szedjed hogy el ne hervadjon
hogy a mi szerelmünk félbe ne szakadjon

nem zörög a levél ha a szél nem fújja
szerettelek babám az isten is tudja
titok a szerelem félek az édesanyádtól
ha elvárod babám elveszlek a nyáron

***

kaszárnya kaszárnya sűrű ablak rajta de sorjába
sűrű ablak hideg szél fúj be rajta be rajta
sötét az éjszaka sehol se találom a galambom

zöld erdőbe jártam ibolyát gyomláltam de gyomláltam
gyomláld babám verjen meg a teremtő teremtő
teérted halok meg nemsokára elzár a temető

zavaros a tisza nem akar megszárni de megszárni
haragszik a rózsám nem akar szóllani de szóllani
szóljál babám verjen meg a teremtő teremtő
teérted halok meg nemsokára elzár a temető

Saját honlap itt.

Mátyás király szoborcsoport Kolozsvár főterén.

a szoborcsoport felavatása 1902.október 12.

111 éve ezen a napon született Fadrusz János, magyar szobrászművész. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Fadrusz János (Pozsony, 1858. szeptember 2. – Budapest, Tabán, 1903. október 25.) magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.

A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált.

Szervátiusz.

Szervátiusz Jenő portré

 

Tamási Áron síremléke Farkaslakán. Fiával közös munkája.

 

111 éve ezen a napon született Szervátiusz Jenő, szobrászművész, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

A Szervátiusz Alapítvány hivatalos honlapja itt.

A kolozsvári Szervátiusz múzeumról itt.

Szervátiusz Jenő (Kolozsvár, 1903. július 4. – Budapest, 1983. szeptember 15.) szobrászművész. Fia Szervátiusz Tibor szobrászművész.

erény

Apátzai Tsere János

Olyan időben születtünk, mikor a legnagyobb tudatlansággal szemben a bölcsesség és ennek tanítói egy batkára sem becsültetnek.

De azon kétségbe kell-e esnünk?

El kell-e hagynunk az iskolát? Számba sem kell venni a jövendőt?

Nem!

Gyalázaton és szégyenen keresztül az erényre kell törekedni.

389 éve ezen a napon született Apáczai Csere János, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Apáczai Csere János, (Apáca, 1625. június 10. – Kolozsvár, 1659. december 31.), filozófiai és pedagógiai író, teológus,a hazai művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője, a Magyar Encyclopaedia megalkotója és megjelentetője, aki közt szolgáló tevékenységében harmóniát teremtett erdélyi, magyar, európai és egyetemes emberi értékek között.

a trubadúr. flashmob.

A kolozsvári Magyar Opera honlapja itt. Giuseppe Verdi: A TRUBADÚR előadásukról többet itt.

A trubadúr (olaszul Il trovatore) Giuseppe Verdi operája 4 felvonásban, 8 képben. Szövegét Salvadore Cammarano írta. A trubadúrt 1853. január 19-én a római Teatro Apollo mutatta be először. A mű nagy sikerén felbuzdulva másfél évvel később, 1854. október 31-én már a magyar Nemzeti Színház is műsorra tűzte. Az újonnan felépült magyar operaház 30 évvel később, 1884. december 7-én újította fel a dalművet.

Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (Le Roncole, 1813. október 10. – Milánó, 1901. január 27.) a 19. század legnépszerűbb olasz zeneszerzője volt, az operának (Mozart és Wagner mellett) kimagasló egyénisége.

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

Kányádi Sándor – Az elveszett követ

Kányádi Sándor

Kányádi Sándor – Az elveszett követ

Hogy s hogy nem, de egyszer
Kolozsvárra jövet
elveszett az úton,
el a török követ.
Pedig egyenest az
isztambuli öreg
szultántól jött volna,
ha megjön a követ.
Fényes kísérettel,
ahogyan csak jöhet
Konstantinápolyból
egy szultáni követ.
Födte a lovát is
selyembrokát-szövet,
bíborban, bársonyban
lovagolt a követ.
Turbánjára forgót,
derekára övet
a fényes szultántól
kapott volt a követ.
Csillogtatta a nap
a sok drágakövet:
éjszaka sem veszhet
el egy ilyen követ!
S mégis, amint mondják,
Enyed táján jövet
kámforrá változott,
odalett a követ.

Telt és múlt az idő,
s a szultánnak szöget
ütött a fejébe:
hová lett a követ?
Se híre, se hamva,
kerékbe is töret
mindenkit, ha elő
nem kerül a követ.
– Halál fia, aki
parancsot nem követ,
reggelre meglegyen
az elveszett követ! –
Agák, bégek, basák,
ki csak számba jöhet,
indultak keresni,
hol lehet a követ.
Jöttek dérrel-dúrral,
s Enyed táján jövet
kámforrá változtak,
akárcsak a követ.

Dühbe jött a szultán.
– Biztosan egy követ
fújnak a piszkosok
s a hóhányó követ.
Együtt szedik ezek
a tejröl a fölet,
de jaj nektek, agák,
bégek, basák s követ! –
Azzal lóra pattant,
s jött, ahogyan jöhet
maga a nagy szultán
s nem holmi kis követ.
Pompáját leírni
fölösleges szöveg,
koldusnak látszana
mellette a követ.
Jött hát, s mit ad Allah!
Enyed táján jövet
eltünt a szultán is,
akárcsak a követ.

S így a mai napig
nem tudjuk, az öreg
szultántól mi hírrel
jött volna a követ.
Hódolatot kívánt,
vagy csak aranyövet,
ónkupát szegödni
jött volna a követ?
Hódoltatni ide
ugyan jönni jöhet,
de amit kap aztán,
viheti a követ.
Vihetné, de hol van?
Enyed táján jövet
el mégsem párolgott
kámforként a követ!

Gördítsük le hát a
titokról a követ:
vénséges vén pince
mélyén ül a követ.
Az történt ugyanis,
Enyedre béjövet,
szörnyen megszomjazott,
s vizet kért a követ.
– De vízzel Enyeden,
ó, nagyságos követ,
akkor se kínáljuk,
ha kerékbe töret! –

Kortyolt egyet-kettőt,
de minthogyha tüzet,
lett a bortól egyre
szomjasabb a követ.
Lement a pincébe
– elég is a szöveg! –
még most is ott iszik
az elveszett követ.
Agák, bégek, basák,
Enyed táján jövet,
jutottak a nyomon,
ahová a követ.
Ott van a szultán is,
azt fújja az öreg:
– Tudtam én, hogy egyszer
megkerül a követ.

Én is majd folytatom

egy-rímu versömet,
mikor Kolozsvárra
érkezik a követ.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.