régi magyar áldás

Régi magyar áldás

Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet,

Hogy lehess meleget adó forrás
A szeretetedre szomjasoknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen aki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás
fájdalomban, szenvedésben.
Örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg Önmagadnak,
és a Téged szeretőknek.

Az áldás a hitéletben és a teológiában cselekmény, jót előidéző szó és gesztus, az átok ellentéte.

Jézus megkisértése…

Duccio: Krisztus megkísértése a hegyen

Nagyböjt első vasárnapja

† Evangélium Szent Lukács könyvéből, Lk 4,1-13

Abban az időben Jézus a Szentlélektől eltelve otthagyta a Jordánt, s a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult negyven napra.

Itt megkísértette a sátán. Ezekben a napokban nem evett semmit sem, de végül is megéhezett.

Ekkor megszólította a sátán: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré.” De Jézus ezt felelte: „Írva van, nemcsak kenyérrel él az ember.”

Erre a sátán fölvezette egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt felvonultatta szeme előtt a földkerekség minden országát. „Minden hatalmat és dicsőséget neked adok – mondta –, mert hisz én kaptam meg és annak adom, akinek akarom.Ha leborulva hódolsz előttem, az mind a tied lesz.”

Jézus elutasította: „Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!”

Ekkor a sátán Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára állította, és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét. Hisz írva van: angyalainak parancsolta, hogy oltalmazzanak, és: kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.”

De Jézus ezt válaszolta: „Az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!”

Miután a sátán ezekkel a kísértésekkel hiába próbálkozott, egy időre elhagyta Jézust.

Ezek az evangélium igéi.

Lukács evangélista (? – 84 körül) a négy evangélista egyike. A keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és Az apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiokheia városában született.

Életéről keveset tudunk: csak Pál apostol kolosszébeliekhez írt levele alapján feltételezik, hogy eredeti foglalkozása szerint orvos volt. A hagyomány azt tartja, hogy kedvelte a festészetet, képfaragást, szónoklatot. Pál apostol térítette meg, és Lukács őt követte apostoli útjában. Péter és Pál apostolok halála után bejárta Itáliát, Galliát, Dalmáciát, Makedoniát. Mások szerint tanított Egyiptomban, Líbiában, Tebaiszban. Szigorú böjttel és más vezekléssel sanyargatta magát. 84 éves korában Patrasban, Achája városában vértanúhalált szenvedett.

Túrmezei Erzsébet : Ahol ránk Jézus vár

Túrmezei Erzsébet : Ahol ránk Jézus vár

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások, szenvedések,
hol csend, csend, csend…
Kívül?
Vagy bent?
Valami mindig vár.

S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben és feladatokban,
ott szenvedésben és kísértésben,
hogy felemeljen, õrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tûzön és akadályon,
új erõt adjon új kegyelemben.

Mindenütt mindig vár,
de százszorosan vár ránk
-a csendben!

Túrmezei Erzsébet (1912. február 14.,  Tamásiban- 2000. május) evangélikus költőnő, fordító, diakonissa. Szülei hetedik gyermekeként született, már 6 évesen írt verseket. A gimnáziumot Sopronban, egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–német szakos tanári diplomát szerzett.

Diakonissza: szolgálatot ellátó nő, proetstáns egyházakban lelki gondozást, illetve szociális, nevelői munkát, elsősorban betegápolást hivatásszerűen elvégző és erre fogadalmat tett, rendszerint társaival együtt közösségben élő nő.

 

Boogie : Japánkert

Boogie : Japánkert

Csak vártam és kértem
Hogy múljon a nyár
Szerelembe is estem
Pedig nem vágytam rá

Elbújtam és vártam
Egyedül néztem bátran
Tavirózsából ittam
Az Ég kék szavát

Megcsillan, megvillan
Eltűnik, elillan
Suhanó szellő fújja
A felhőt tovább

Fénybe burkolt éj
Fényesség
Takaróm alatt bújt el a nyár.

Csak vártam és néztem
Hogy jő a homály
berepültem a fénybe
szentjánosbogár

Megálltam a réten
Nem féltem, csak néztem
Az Istent és kértem
Ne kísértsen tovább

Megcsillan, megvillan
Eltűnik, elillan
Suhanó szellő fújja
A felhőt tovább

Fénybe burkolt éj
Fényesség
Takaróm alatt bújt el a nyár.

Beleszeretek egy érzésbe
Beleszeretek egy kétségbe
Most élek, nem félek…….

Beleszeretek egy érzésbe
Beleszeretek egy kétségbe
Most élek, nem félek…….

Hivatalos honlap itt. 
Hivatalos facebook oldal itt.

Hivatalos YouTube oldal itt.

sors vs. élet

Erőss Zsolt

Egy alkalommal, amikor azt kérdezték tőle, hogy meddig lehet még kísérteni a sorsot, így válaszolt:

„Mindenki kísérti a sorsot, aki él… Az ember nem arra van teremtve, hogy passzivitásban éljen. Éppen ezért nem azt érzem, hogy kísértem a sorsot, hanem azt, hogy jól élem meg az életet.”

Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21. körül) erdélyi születésű székely hegymászó, aki első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült.2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt. A csúcson, komoly védőfelszerelés nélkül eltöltött néhány nap után – az expedíció vezetője és több más hegymászó egybehangzó állítása szerint – már bizonyosnak tekinthető, hogy a hegymászó nincs életben.

Sors vs. Élet

Erőss Zsolt hegymászó

Mindenki kísérti a sorsot, aki él (nevet). Nem tudom, hogy én mennyivel jobban, mint mások, csak nálam jobban látszik. Az ember nem arra van teremtve, hogy passzivitásban éljen. Éppen ezért nem azt érzem, hogy kísértem a sorsot, hanem azt, hogy jól élem meg az életet.

Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21. körül) erdélyi születésű székely hegymászó, aki első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült.2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt. A csúcson, komoly védőfelszerelés nélkül eltöltött néhány nap után – az expedíció vezetője és több más hegymászó egybehangzó állítása szerint – már bizonyosnak tekinthető, hogy a hegymászó nincs életben.

Felesége Sterczer Hilda hegymászó; két gyermekük született, Gerda és Csoma.

Tiszteletére 2013. május 21-től a magyar hegymászók és túrázók jelmondata: „Gyorsabban, magasabbra, Erőssebben!”