Calidora – Én már nem

Calidora – Én már nem

Kedvenc felhőmből összeállt légváram királya
Köddé váló vállaimra szálló hűvös őszi pára
Nem tudom, hogy honnan jössz
Hová mész, mivé válsz
De ha jól számolom
A napok száma lassan száz
Én már nem várok tovább
Én már nem álmodom
Csillagmező zöld szemedből szőtt
Sok színes ábrándot
Levendulaillat emlékedben
Fürödtem minden nap
Vörös cérna voltam ami elszakadt
Én már nem, én már nem
Én már nem, én már nem
Én már nem várok tovább
Én már nem álmodom
Én már nem, én már nem, én már nem
Újabb nap telt el, bezárta az ablakom
Te a város másik oldalán
Lefogadom éppen utadon
Kedvenc kocsmádba lemenet
Húzod le azt a makacs fejed
Ó, bárcsak lemennél
Én már nem várok tovább
Én már nem álmodom
Csillagmező zöld szemedből szőtt
Sok színes ábrándot
Levendulaillat emlékedben
Fürödtem minden nap
Vörös cérna voltam ami elszakadt
Én már nem, én már nem
Én már nem, én már nem
Én már nem várok tovább
Én már nem álmodom
Én már nem, én már nem, én már nem
Én már nem, én már nem
Én már nem, én már nem
Én már nem várok tovább
Én már nem álmodom
Én már nem, én már nem, én már nem
A Calidora művésznév mögött Oberritter Dóra áll, aki gyerekkora óta gitározik, zongorázik, énekel. Már 15 évesen saját dalokat írt – elmondása szerint a körülötte, vele történő dolgokat mindig a zenén keresztül éli meg. Célja, hogy a szerzeményei megérintsék az embereket, és a közönség azonosulni tudjon az érzésekkel, emlékekkel, amelyeket Dóri át szeretne adni.

Isten csodásan működik

Egy királynak volt egy tanácsadója, aki minden alkalmas és alkalmatlan helyzetben azt mondta: “Isten csodásan működik.” Egy idő után a király olyan sokszor hallotta ezt a mondatot, hogy már kezdett elege lenni belőle.

A király és tanácsadója vadászatra indultak. A király lőtt egy szarvast. Mindketten éhesek voltak, így tüzet raktak és megsütötték. A király nekilátott az evésnek, de a nagy sietségében levágta egy ujját. A tanácsadó most is azt mondta: “Isten csodásan működik.”

A királynál most már betelt a pohár. Elbocsátotta és megparancsolta neki, hogy tűnjön el a szeme elől. A tanácsadó elment. A király, a szarvassülttel jóllakva, elaludt.
Vad rablók törtek rá. Megkötözték, fel akarták áldozni istennőjüknek, majd elfogyasztani. De az utolsó pillanatban észrevette egyikük, hogy a királynak hiányzik egy ujja. A rablók tanácskoztak, és úgy találták: “Ez az ember nem tökéletes. Hiányzik egy testrésze. Istennőnk csak tökéletes áldozatot kaphat.” Így futni hagyták.

A király visszaemlékezett tanácsadója szavaira: “Isten csodásan működik.” És megértette, hogy ebben az esetben is igaza volt. Bűnösnek érezte magát, hogy száműzte, és megparancsolta, hogy keressék meg. Hosszú idő után rátaláltak. A király bocsánatot kért tőle és kérte, álljon újra szolgálatába.
A tanácsadó azt válaszolta: “Nem kell bocsánatot kérned. Hálás vagyok, hogy elküldtél magadtól. Különben engem áldoztak volna fel a rablók. Nekem megvan minden ujjam. Isten csodásan működik.”

Isten feltámasztja övéit az örök életre.

Bibliai Olvasmány a Makkabeusok második könyvéből, 2Mak 7,1-2.9-14

Isten feltámasztja övéit az örök életre.

A pogány Antiokhosz Epifánész uralkodása idején történt, hogy elfogtak hét testvért, anyjukkal együtt. A király arra akarta őket kényszeríteni, hogy egyenek a sertéshúsból, ezért korbáccsal és szíjjal verték őket.

Az egyikük, aki a többiek nevében is beszélt, ezt mondta: „Mit akarsz tőlünk kérdezni vagy megtudni? Mert készek vagyunk rá, hogy inkább meghaljunk, semmint megszegjük atyáink törvényeit.”

A második, amikor már végét járta, felkiáltott: „Te gonosztevő! Földi életünket elveheted, de a mindenség királya feltámaszt minket az örök életre, mert az ő törvényeiért halunk meg.”

Utána a harmadikat kínozták meg. Amikor nyelvét követelték, készségesen kinyújtotta, és a kezét is bátran odatartotta. Hősiesen mondta: „Az ég adta, de törvényeiért kevésbe veszem. Remélem, újra visszakapom tőle.”

Még a király és környezete is elámult az ifjú bátorságán, aki a kínokat ennyire semmibe vette.
Miután meghalt, ugyanilyen kínzásoknak vetették alá a negyediket. is.

Amikor már-már halálán volt, így szólt:

„Vigasztaló nekünk emberkéz által veszni el, ha belekapaszkodhatunk abba az Isten adta reménybe, hogy ő feltámaszt minket.

Ám a te számodra nincs feltámadás az életre.”

Ez az Isten igéje.

Makkabeusok második könyvét közvetlenül Jézus születése előtti évtizedekben, valószínűleg görögül írta a Cirénusbeli Jason, Júdás, a körülötte lévő Makkabeusok és általában a zsidóság Antiokhosz általi nyomorgatása történetének vallásos összefoglalásaként. A római katolikus, ortodox és kopt egyházak szerint része a bibliai kánonnak, a protestáns felekezetek többsége azonban apokrifnak tekinti. Történelmi szempontból nem annyira megbízható, mint az első könyv.

Ó, Szent István, dicsértessél

Ó, Szent István, dicsértessél,
menny- és földön tiszteltessél,
de főképpen nálunk ma,
mint országunk istápja!

Kérünk, mint apostolunkat
és az első királyunkat,
Szent István, nézz mennyből le
a szép magyar népekre!

Sok sánta vette járását,
sok vak nyerte meg látását.
Némák kezdtek szólani,
siketek es hallani.

Kérünk, mint apostolunkat
és az első királyunkat,
Szent István, nézz mennyből le
a szép magyar népedre!

Az “Ó, Szent István, dicsértessél!” kezdetű középkori moldvai csángó eredetű népdal, melyet államalapító I. (Szent) István király tiszteletére énekelnek.

I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Más országokban – mivel halála napján Nagyboldogasszony ünnepe van – az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik.

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István királyemlékére. Ezen a napon ünneplik a magyar állam megalapítását és ezeréves folytonosságát. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, Magyarország fővédőszentje tiszteletére.

Berecz András (Budapest, 1957. október 29. –) Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész.

Weöres Sándor: Két hajnali himnusz

Weöres Sándor: Két hajnali himnusz

Harcias ének

Lándzsás pirkadat robogva
ront az éji árny-sorokba.
Földúlván az éjszakát,
hűn példázza szent Urát.

Jóságnak dühös királya!
szeretetnek oroszlánja!
szép példádból értelek
s örömömben reszketek.

Balga az, ki földi s égi
örömét Tetőled kéri:
a boldogság sose fő,
sose cél, csak pihenő.

Hogy tartós legyen Egészed,
váltakoznak mind a részek.
Nem a megnyugvás a cél:
mind mozogjon, ami él.

Szent törvényed: minden élet
csak a más veszésén élhet.
Nem a békesség a cél:
minden öljön, ami él.

Gyujts rám egyetlen szerelmet,
érte ezret ölni merjek
és Teérted, Pirkadat,
megölessem magamat.

Élő nappal jő az égen
égő diadalszekéren
s mint az ocsudó füvek,
örömömben reszketek.

106 éve ezen a napon született Weöres Sándor költő, író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.
Weöres Sándor (IPA: [‘vœrœ∫ ‘∫a:ndor]; Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

legyőzni a lehetetlent.

Polgár Judit (Budapest, 1976. július 23. –) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, nyolcszoros sakkolimpikon a nyílt kategóriában, kétszeres női sakkolimpiai bajnok, a nyílt kategóriában kétszeres olimpiai ezüstérmes, nyílt kategóriában egyéni Európa-bajnoki bronzérmes, magyar szuperbajnok, U14 és U12 korosztályos ifjúsági világbajnok a fiúk között.

Garri Kimovics Kaszparov (oroszulГарри Кимович Каспаров, született Garri Vajnstejn héberül: גארי ויינשטייןBaku, 1963. április 13. –) örményzsidó származású szovjet, majd oroszországi sakkozó, nemzetközi nagymester, korábbi sakkvilágbajnok (1985–2000), csapatban nyolcszoros, egyéniben hétszeres sakkolimpiai bajnok, kétszeres szovjet bajnok (1981, 1988), Oroszország bajnoka (2004), 11-szeres Sakk-Oscar-díjas, FIDE mesteredző (2009), író és politikai aktivista. 2008-ban jelölt volt a 2008-as oroszországi elnökválasztáson. 2013-tól horvát állampolgársággal is rendelkezik.

Ne aggodalmaskodjál

Ne aggodalmaskodjál, a magyarországi Evangélikus Egyház 586. éneke

Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel!
Ő felruház és táplál, rád gondot ő visel.
Dicső Király, ég és a föld Ura,
Szívünk tiéd, légy annak is Ura!

Kotta letöltése PDF-ben

Szerző: Czakó Jenő, Czmorek (Kétbodony, 1901. dec. 21. – Cegléd, 1958. aug. 5.)református lelkész, író.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia iskolai gyermek-énekkarból és gyermekzenekarból alakult zenei együttes.

Az együttest Haáz Sándor tanár 1982-ben alakította meg, egyesítve az erdélyi, Hargita megyei Szentegyháza 1. számú (ma Mártonffi János nevét viselő) általános iskolájának kórusát és az elsősorban fúvósokból és vonósokból álló zenekarát. A Gyermekfilharmónia nevet 1983-ban vette fel az együttes.

Szentegyhaza Gyermekfilharmónia hivatalos facebook oldala itt.

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája, a marosvécsi Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján található.

A kastély látogatható a hét minden napján, kivéve hétfőn. Infó: Nagy Kemény Géza 0741225141

Juhász Gyula: Vízkeresztre

Juhász Gyula: Vízkeresztre

Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ô édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
A Szűz Mária vállán megpihen…

1924

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

Vízkeresztepifánia (Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése) vagy háromkirályok az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe:

Weöres Sándor: Nem szándékom

Weöres Sándor: Nem szándékom

Nem szándékom, hogy kérjelek a jóra.
Perzselő szomjat kelteni a jóra: ezért jöttem.
Nem szándékom, hogy hívjalak a jóra.
Korgó éhet kelteni a jóra: ezért jöttem.
Nem szándékom, hogy kérjelek és hívjalak.

Ha nem iszol meg engem: torkod lángot vet.
Beled összefacsarodik, ha nem eszel meg engem.
Nem kérdem: akarsz-e követni.
Választhatsz köztem és kínod között,
S a kínt választani gyáva vagy – igen gyáva.

Nem tervem, hogy vonjalak a jóra.
Lépést sem teszek érted.
Nem tervem, hogy várjalak a jóra.
Magad kívánsz jönni hozzám.
Hogy vonjalak és várjalak: nincs oly jelem.

Kicsiny vagyok, mint a porszem.
Szolgád vagyok, de meggörnyedsz előttem.
Királyom vagy, de meg kell görnyedned előttem
Mert ostobán bántál hatalmaddal – igen ostobán.

Kicsiny vagyok, mint a porszem,
S az Atya megnevez engem,
S az Anya karján visz engem,
Mert szomjat fakasztok benned a jóra,
Mert éhet támasztok benned a jóra:
Mert hiába hívtak téged a jóra.

Weöres Sándor (IPA: [‘vœrœ∫ ‘∫a:ndor]; Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

meghívott. kiválasztott.

† Evangélium Szent Máté könyvéből, Mt 22,1-14
Akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!

Abban az időben: Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez:

A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni.

Erre más szolgákat küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!”

De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant.

Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette.

Azután így szólt a szolgákhoz: „A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!”

A szolgák kimentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.

Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: „Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád?”

De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: „Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!”

Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!

Ezek az evangélium igéi.

Máté apostol vagy Szent Máté (? – kb. 60), vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Civil foglalkozása vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak űzőit) az izraeliták megvetették, mivel rengeteget dolgoztak a saját zsebükre is. Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) dolgozott, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.

harcos. vihar.

Leonidas, görög Spártai harcos király szobra

Sors suttogja a harcosnak:
“- Nem tudsz ellenállni a viharnak!
És harcos visszasúg:
“- Én vagyok a vihar!”

Fate whispers to the warrior:
“- You cannot withstand the storm!”
And the warrior whispers back:
“-I am the storm”

I. Leónidasz (görög: Λεωνίδας – „oroszlán fia”, „oroszlánhoz hasonló”), (Kr. e. 540 k. – Kr. e. 480. augusztus 7.) az ókori Spárta királya volt, Anaxandridész király fia és a legenda szerint Héraklész leszármazottja. Féltestvérét, I. Kleomenészt követte a trónon, valószínűleg Kr. e. 489-ben vagy 488-ban. Felesége Kleomenész leánya, Gorgó volt. A thermopülai csatában betöltött szerepe a hellének legendás hősévé tette. Halála után kiskorú fia Pleisztarkhosz lett az Agiada király, de mellette Leónidasz testvére Kleombrotosz, majd annak fia Pauszaniasz lett a régens.

Isten nem azt nézi, amit az ember

Dávid felkenése, német festő

Nagyböjt 4. vasárnapja

Bibliai Olvasmány Sámuel első könyvéből,1Sám 16,1b.6-7.10-13a
Dávidot Izrael királyává kenik.

Az Úr így szólt Sámuelhez: „Töltsd meg szarudat olajjal és kelj útra. Menj el Izájhoz Betlehembe, mert fiai közül szemeltem ki a királyt.”

Amikor megérkezett, s meglátta Eliábot, azt gondolta: „Nos, itt áll az Úr előtt az ő fölkentje.”

Az Úr azonban ezt mondta Sámuelnek:

„Ne a külsejét és magas termetét nézd, mert hisz elvetettem. Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet.”

Izáj így bemutatta Sámuelnek hét fiát, de Sámuel így szólt Izájhoz: „Ezeket nem választotta ki az Úr.”

Aztán Sámuel megkérdezte Izájt: „Mind itt vannak fiaid?”

„A legkisebb nincs itt – válaszolta –, a nyájat őrzi.” Sámuel erre meghagyta Izájnak: „Küldj el valakit, keresse meg, mert addig nem ülünk az áldozati lakomához, amíg nincs itt.”

Izáj elküldött érte. Vörös volt, nyílt tekintetű és szép termetű. Az Úr így szólt: „Rajta, kend föl, mert ő azt”

Erre Sámuel fogta az olajosszarut, és fölkente testvérei körében.

Attól a naptól eltöltötte Dávidot az Úr lelke.

Ez az Isten igéje.

Dávid (héberül: דָּוִד Dāwîḏ), (Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki.

Sámuel (héberül: שְׁמוּאֶל , jelentése: Isten meghallgatott), (Kr. e. 12. század – Kr. e. 11. század) bibliai, ószövetségi próféta Mózes után. Az ókori Izrael utolsó, egyben legjelentősebb bírája, mintegy 20 évig.

Weöres Sándor : A nő

Weöres Sándor : A nő

A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.

A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga –
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik –
ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.

Weöres Sándor (IPA: [‘vœrœ∫ ‘∫a:ndor]; Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

A nemzetközi nőnap alkalmából Isten éltessen minden női olvasót, sok erőt, egészséget, türelmet kivánunk Nekik. 🙂

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

behódolni.

Giovanni Battista Langetti – Diogenes

Diogenészt, a Nagy Sándor korában élt bölcs filozófust egy nap meglátta egy udvari ember, ahogy az út szélén egy kis tálkából zab kását evett.

Megállt mellette:

– Tudod,Diogenész,ha megtanulnál behódolni a királynak,mint mi, soha többet nem kellene zabkásán élned.

Diogenész fel sem nézett, csak evett tovább:

– Ti pedig, ha megtanulnátok zabkásán élni, mint én, soha többé nem kellene a királynak hódolnotok.

Szinopéi Diogenész, gyakorta csak Diogenész (Szinópé, i. e. 412 vagy i. e. 404 – Korinthosz, i. e. 323) görög filozófus. Platón „őrjöngő Szókratésznak” nevezte.

szabadítás. Istentől.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből, Iz 52,7-10
Meglátja a föld minden határa, hogy szabadítást szerez Istenünk.

Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz, aki békét hirdet, örömhírt hoz, kikiáltja a szabadulást, aki azt mondja Sionnak: „Királlyá lett a te Istened”.

Figyelj csak! Őrszemeid felemelik hangjukat, és mind ujjonganak, mert szemtől szembe látják, hogy visszatér az Úr Sionra.

Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert az Úr megvigasztalja népét és megváltja Jeruzsálemet. Az Úr felemelte szent karját minden nemzet szeme láttára, és meglátja a föld minden határa, hogy szabadítást szerez Istenünk.

Ez az Isten igéje.

Ézsaiás vagy Isaiás vagy Izajás vagy Jesajá(héber יְשַׁעְיָהוּ sztenderd: Yəšaʿyáhu, tiberiasi Yəšaʿăyāhû; görög: Ἠσαΐας, Észaiasz ; arab اشعیاء, Asíja) az i. e. 8. században élt judeai próféta, a bibliai Ézsaiás könyve fő alakja, akit hagyományosan a könyv szerzőjének gondolnak.

Sion (héberül: ציון ) , más néven Zion, Szión vagy Cion eredetileg Jeruzsálem legmagasabb és egyben Izrael legszentebb dombja, amely a várostól délkeletre állt, az Ófel dombtól és a Templom-hegytől délkeletre. Az ókori név erődítményt, várat jelentett, és talán az Ófel-en levő jebuzeus vár neve volt, amelyet Dávid elfoglalt.